Dénes Ferenc: A szabadpiaci gondolat repülő bálna a magyar futballban
A magyar labdarúgás összes vállalata államközeli, közpénzekből működik. Így tulajdonképpen mindegy is, ki a bajnok és ki esik ki, de azért a Fradinak – politikai okokból is – szárnyalnia kell. Vélemény.
Sokan vallják, a hivatásos sportok romantikáját a kis költségvetésű csapatok meglepetésszerű győzelmei adják, különösen azért, mert ezek a részsikerek ritkák, mint a repülő bálna. E szerint nem is lehetne romantikusabb fordulat annál, mint hogy a felcsúti Dávid kijut a nemzetközi porondra, a debreceni Góliát pedig kipotyog az első osztályból.
Az általános tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, akár csak három év átlagában is, hogy minél többet költesz az aranylábúakra, annál előrébb végez a csapat a táblázaton. Nincs ez másképp a magyar futballban sem. Az OTP Bank Liga hétvégén befejeződött szezonjában a három legnagyobb költségvetésű csapat végzett az élen. A bajnokság poétikusan kis létszámú településének futballklubjáé volt a harmadik – és az szerezte meg a bronzérmet. A debreceni vasutasok költségvetése ellenben a 12 csapat között inkább a kisebbek közé tartozott, tulajdonképpen nincs is semmi meglepő abban, hogy kiestek. Érvényesültek a sportközgazdaságtan vastörvényei.
Kérdés azonban, hogyan lehetséges a piaci potenciál szempontjából messze-messze rosszabb sportgazdasági adottságú klubnak nagyságrendileg több pénzből gazdálkodnia, mint Magyarország második legnagyobb lélekszámú települése kirakatcsapatának? A válasz egyik felét egész biztosan a DVSC belső problémáiban kell keresni. Bár a Loki otthoni mérkőzései átlagosan a 3-4. legnézettebb meccsek, azért a nagyjából 20 százalékos stadionkapacitás-kihasználtság nagyon gyenge mutató, komoly klubteljesítmény-deficitet jelez.