Egy olyan jogszabály tárgyalást kezdik meg az EU-ban, amely alapján például az állami támogatást élvező kínai cégek által megnyert nagy értékű közbeszerzéseket az Európai Bizottság leállíthatja. A cél a belső piac védelme.
Az elmúlt években egyre gyakrabban merült fel az igény, hogy az európai piacot meg kell védeni a torzító hatású külföldi beavatkozásoktól. Kimondva-kimondatlanul mindenki tudta, hogy ez a kínai térnyerésre vonatkozik, különösen azért, mert a kínai cégek bár magánbefektetőként jelentek meg, mégis a legtöbb esetben maguk mögött tudhatták a kínai állam szinte korlátlan támogatását. Ez a folyamat felerősödött a koronaválság alatt, a meggyengült és értéküket vesztett európai cégeknél felbukkantak a kínai befektetők és vételi ajánlatokat tettek.
Ez a magatartás olyan, hogy ha ezt egy uniós tagállam kormánya “követi el”, akkor azonnal kötelezettségszegési eljárást indítanak ellene, tiltott állami támogatás miatt. Erre EU-n kívüli állam esetében nincs lehetőséget, ezt a kiskaput csukná be ez a jogszabály. A témában tavaly az Európai Bizottság egy Fehér könyvet is elfogadott, és széles körű konzultációra bocsátotta elképzeléseit. „Európa kereskedelmi és befektetési nagyhatalom. 2019-ben a közvetlen külföldi befektetések állománya meghaladta a 7 billió eurót. Az egységes piac nyitottsága a legnagyobb értékünk. De a nyitottsághoz tisztesség kell. Több mint 60 éves állami támogatási ellenőrzési rendszerrel rendelkezünk, hogy megakadályozzuk a tagállamaink közötti támogatási versenyeket. Ma pedig elfogadtunk egy javaslatot az EU-n kívüli országok által nyújtott torzító támogatások kezelésére is” – kommentálta a tervezetet Margrete Vestager versenypolitikáért felelő uniós biztos.
A rendeletjavaslat értelmében a Bizottságnak hatásköre lesz megvizsgálni az EU-n kívüli országok állami hatóságai által nyújtott pénzügyi támogatásokat, amelyek az EU-ban gazdasági tevékenységet folytató vállalatok javát szolgálják. Adott esetben pedig “orvosolhatják” azok torzító hatásait. Ennek érdekében három eszköz bevezetését javasolják:
értesítési kötelezettség abban az esetben, ha egy EU-n kívüli kormány pénzügyi hozzájárulásával olyan céget akarnak felvásárolni, amelynek uniós forgalma legalább 500 millió euró,
értesítési kötelezettség azon közbeszerzések esetében, amelyek EU-n kívüli kormány pénzügyi hozzájárulásával valósulnának meg, és amelyek becsült beszerzési értéke legalább 250 millió euró,
bármelyik kisebb értékű piaci művelet, koncentráció, közbeszerzés kivizsgálását az Európai Bizottság hivatalból megkezdheti.
Valamennyi esetben, ahol a Bizottság felülvizsgálatot rendel el, a szóban forgó összefonódás nem fejeződik be, és a vizsgált ajánlattevőnek nem ítélhető oda szerződés.
A rendelet igen széles jogköröket adhat az Európai Bizottságnak, ugyanis a végrehajtására kizárólag a brüsszeli testület lesz jogosult annak érdekében, hogy biztosítsa az egységes alkalmazást. A bejelentett ügyletes esetében a Bizottságnak jogában áll megtiltani a külföldi kormány által támogatott felvásárlást vagy a közbeszerzési szerződés odaítélését a külföldi kormány által támogatott ajánlattevőnek.
A következő lépésben a tagállamok és az Európai Parlament kezdi meg a vitát a javaslatról.
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.
