Miért akar az állam megvenni egy repülőteret vagy egy telefoncéget?
Milyen üzletágakban van keresnivalója egy államnak, és mi az, aminek a közelébe se nézzen egy tisztességes kormány? Egyáltalán, kinek jó az, ha az állam megpróbál megjelenni az üzleti szférában, és hogyan lehet megúszni, hogy ne a korrupcióról szóljon minden? Akkor is hatalmasakat tudnak vitatkozni erről a közgazdászok, amikor épp nem konkrét ügy kapcsán kell megvizsgálni a témát, amikor viszont valódi cégneveket is mellé lehet tenni, tényleg elszabadul a pokol.
Kevés olyan kérdés van, amivel a közgazdászok között akkora vitát lehet kiváltani, mint az: jó gazda-e az állam? Olyasmi ez, mint ha azt a témát dobnánk fel, van-e élet a halál után – hatalmas magabiztossággal mond be erre szinte mindenki egymásnak tökéletesen ellentmondó válaszokat, amely a teljes ideológiáját alapjaiban határozza meg. Egyértelmű válasz nincs is, de már maguk a viták is nagyon sokat tesznek hozzá ahhoz, amit a gazdaságról tudunk.
Hát még ha a témát egy kicsit leszűkítjük, és annál maradunk: milyen üzletágakban van helye az államnak, milyen céget érdemes egy kormánynak megvennie? Most Magyarországon is újra előkerült ez a téma, amikor az állam bejelentkezett a Budapest Airportért, és nagy pénzben lehet fogadni arra, hogy sokat fogunk hallani még arról, mi keresnivalója van az államnak egy ilyen üzletben.
Azt, hogy egy-egy kormánynak mennyire szabad beavatkoznia a gazdaságba, azóta vizsgálják, hogy közgazdaságtan létezik – már csak azért is, mert a XVII-XVIII. századi kapitalizmusban nagyon gyorsan kiderült, hogy a tiszta piacgazdaság nagyon rossz dolgokat is képes okozni (lásd még: monopóliumok, 16 órás munkaidő, gyerekmunka). Ez a probléma tényleg a kezdetek kezdetétől fogva világos: már Adam Smith is írt arról a közgazdaságtant megalapozó főművében, A nemzetek gazdagságában, hogy az államnak igenis be kell avatkoznia, hogy ne jöhessenek létre káros monopóliumok. Ahogy akkor is, ha a nemzet szempontjából fontos, de egy vállalkozónak nem kifizetődő ügyről van szó, mint a szegények taníttatása, az igazságszolgáltatás fenntartása, vagy például a honvédelem.
Miért pont ő lett a közgazdaságtan atyja? Háromszáz éve született Adam Smith
A most háromszáz éve született Adam Smith nevével kezdődik a modern közgazdaságtan története - miközben nemhogy nem ő volt az első közgazdász, még csak az sem biztos, hogy most volt a születésének évfordulója. Persze az ünneplés jogos: mindannak, amit a mai gazdaságról tudunk, ő rakta le az alapjait, és még a piacgazdaság legnagyobb kritikusai is elismerik azt, amit ő leírt a rendszerről.