Minden gyerek részesülhetne abból a jelenleg felbecsülhetetlen gazdagságból, amit az Egyesült Államok űrkolonizációs tervei hozhatnak. Elon Musk, a Tesla és több más ambiciózus vállalkozás, köztük a napokban újabb misszióra készülő SpaceX tulajdonosa, vágyálma szerint vagyonokkal ajándékozná meg az összes amerikai gyereket. Ez azonban több kérdést is felvet, köztük azt, hogy mindezzel egy új adókerülési kiskapu nyílhat.
Az Egyesült Államokban most több mint 70 millió fiatal él, így ez egy több mint 10 milliárd dolláros csomag lenne.
Több oltóanyaggyártó részvényei is megugrottak, miután egy oroszországi pestiskutató labor egyik dolgozója meghalt.
A leggazdagabb magyar 7,4 millió törzsrészvény tulajdonjogát szerezte meg.
Soha nem látott magasságokban jár a BÉT részvényindexe, a BUX. A növekedést eddig a nominális eredmények hajtották, de már a kormányváltás hatása, a kockázati felár csökkenése is érződik.
Óriási rekorddöntéseket hozott az űrcég elsődleges részvénykibocsátása, és az őrületen nem fognak a kódolt kockázatok sem. Pedig a SpaceX-nek, hogy meghálálja a belevetett bizalmat, olyan szintű növekedést kéne bemutatnia, amilyenre még nem volt példa a történelemben. Eközben az ilyenkor szokásosnál sokkal több részvény kerül a lakossági, „anyu-apu befektetők” kezébe, akik védtelenek az árfolyam ingadozásával szemben.
A Z generáció több kockázatot vállal a befektetéseivel, mint az előző nemzedékek, de ez nem jelenti azt, hogy nem akar megtakarítani. A fiatalokat többek között az ingatlanok drágulása és az infláció vette rá, hogy a részvények, az opciók és a Polymarket felé forduljanak.
Égetni kezdte a befektetők kezét a 4iG, mindenki szabadulni akart a papírtól.
A Paramounttal folytatott licitversenyben ajánlata összegét nem emelte tovább a Netflix, de készpénz és részvények kombinációja helyett kész tisztán készpénzben fizetni a Warner tulajdonosainak.
Megduplázná hatszáz fős befektetői táborát a régióbeli startupokat finanszírozó STRT Nyrt., amely az év végi költekezési csúcsra építve dob a piacra akár négymilliárd forintnyi új részvényt. December 19-től a társaság papírjai a tőzsde standard szekciójában forognak.
Messze felülmúlta a magyar tőzsde az amerikait az idei első fél évben, de ez csak részben köszönhető az értékpapírok szárnyalásának, a dollár gyengülése legalább ilyen fontos szerepet játszott. Az amerikai deviza gyengélkedésében ugyanakkor semmi rendkívüli nincs az MBH elemzői szerint.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
Egyetlen darabot viszont meg fog tartani, hogy a cég közgyűlésein a magyar érdeket tudja képviselni.
Egyikük súlyos büntetést is kapott már.
Alex Mashinskyt, a Celsius Network alapítóját börtönbüntetésre ítélték, mert több százezer ügyfelet vert át magas kamatozású digitáliseszköz-betétekkel.
Az amerikai elnök mexikói vámtervei és egy Joe Biden-féle rendelet visszavonása húzta lefelé a részvényeket.
December elején feldarabolták a bankot tulajdonló Magyar Bankholding Zrt.-t 10 különböző entitásra, most az egyik állami befektetési vállalat, a Corvinus BHG és egyéb magánpiaci eladók 7 százaléknyi részvényt adtak el a banknak.
Messzire került a Budapesti Értéktőzsde a rendszerváltás utáni álomtól: túlkoncentrált és alulértékelt lett, s egyre kevésbé tekinthetjük az észszerű, átlátható tőkeallokáció terepének.
Ahhoz, hogy tehetős legyél, türelem, fegyelem és hosszú távú gondolkodás szükséges, foglalja össze tapasztalatait a német lapnak Helmut Jonen.
Musk 130 millió dollárt tolt a Trump-kampányba, Tesla-részvényeinek értéke ennek 165-szeresével nőtt.
