Magyarország Kelet-Európa éltanulója, amely miután demokráciává vált, talán példát mutathat abban is, hogyan kell egy piacgazdaságot felépíteni
– ilyesmiben hittek legalábbis harmincöt évvel ezelőtt. Amikor 1990. június 21-én ünnepélyesnek szánt, mégis kicsit félresikerült keretek között megnyitották a Budapesti Értéktőzsdét (BÉT), az egykori keleti blokkban a legelsőt, az volt a nagy kérdés: vajon sikerül-e a vértelen politikai rendszerváltás után a gazdaságot is zökkenőmentesen átállítani egy új rendszerre?
A HVG címlapja a tőzsde indulásával 1990. június 23-án
HVG
A 42 év kényszerszünet után újraindult a tőzsdei kereskedés azonban nem indult tervszerűen. Hiába szánták központnak a Deák Ferenc utcai egykori Takarékpénztár palotáját, annak a felújítása úgy elhúzódott, hogy a tőzsdenyitás helyszíne egy Váci utcai irodaház első emeleti, ablaktalan, nagyjából száz négyzetméteres szobája lett.
Mások voltak a prioritások
A megnyitón Göncz Árpád – akkor még csak ideiglenes – köztársasági elnök képviselte a magyar államot, hiszen Antall József miniszterelnök lemondta a meghívást, mert inkább elutazott Nyugat-Németországba arról tárgyalni, hogy kaphasson az ország német hitelt, ami azért jól mutatja, mik voltak a prioritások. A 41 alapító tag között pedig a már akkor is kiemelkedően fontos OTP nem lehetett ott, mert nem tudott határidőre átalakulni részvénytársasággá.
