"Legszívesebben fel sem kelnék, csak tavasszal" - Most a téli depresszió is nehezebb
A tél kellős közepén járunk, így nincs mit csodálkozni azon, ha egyre több olyan emberrel találkozunk, akiken a hideg évszak okozta depressziós tüneteket tapasztaljuk, vagy ha mi magunk szenvedünk ezektől. Sajnos az idei téli depresszió erősebb lehet a járvány és az elrendelt korlátozások miatt.
Olyan, mint egy téli álom
„Ezekben a hideg, zord időkben úgy érzem, mintha téli álmot aludnék” – mondja Zsuzsa (43), aki az egyetemi évei alatt vette észre először, hogy a szürke hónapok alatt különösen lehangolttá válik. „Legszívesebben fel sem kelnék, csak tavasszal, mikor már érzem a napsugarak fényét az arcomon. Addig én csak vegetálok, túlélek” – teszi hozzá.
A szezonális depressziónak téli és nyári típusát különböztetjük meg, melyek hátterében többéle ok is meg húzódhat, és amelyek középpontjában mindig az évszakok váltakozása áll. Kutatók szerint globálisan a lakosság 10-15 százalékát érinti a téli szezonális depresszió, amely 3-5 százalékuknál súlyosabb formában jelentkezik. Egy magyar tanulmány szerint hazánkban az emberek 3,4 százalékát érinti a téli depresszió, míg a nyári csupán a lakosság mindössze 0,9 százalékánál fordul elő.
Mielőtt rálegyintenénk a problémára azzal, hogy ez csak egy szürkeség miatti lehangoltság, fontos tisztázni, hogy az időszakos depresszió (az úgynevezett szezonális affektív zavar) valódi betegség, amely akár a pofonegyszerű, mindennapos tevékenységek elvégzését is megnehezítheti.
Az átmenetileg „buborékba” kerülő személyiség megváltozott működésének hátterében valójában a nappali órák számának és a napfény mennyiségének csökkenése áll, megzavarva a biokémiai egyensúlyt az agyban. Mert az évszakok váltakozásával együtt a biológiai óránk is másképpen „jár”, amire nem egyformán reagálunk. Minél távolabb él valaki az Egyenlítőtől, annál magasabb annak a kockázata, hogy az ember emiatt kizökken a megszokott életritmusából. Az is érdekes megfigyelés, hogy az érzelmi élet időszakos zavara inkább a fiatalabb korosztályt, illetve a nőket érinti.
A téli depresszió többféle tünettel jelezhet: például az ágyból való nehéz felkeléssel, a nagy mennyiségű alvás ellenére tapasztalt kimerültséggel és folyamatos fáradtsággal, azzal, hogy bármilyen napi rutinfeladat elvégzése nehézségbe ütközik, akár a kommunikáció teljes leépítésével, egy totális befelé fordulással.
A paletta rendkívül széles, az említettek mellett előfordulhat étvágytalanság, vagy éppenséggel falásrohamok, szomorúság, egykedvűség, koncentrálási és döntési nehézségek, önértékelési zavarok, szorongás, súlyos esetben akár öngyilkos gondolatok is társulhatnak. Nem mindegyik tünet van egyszerre jelen, egyéntől függ, kinél melyik vagy melyek kerülnek előtérbe.
A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy idén minden más. Ezekre az egyébként is érzékeny, téli depresszióban szenvedő emberekre a Covid-19 járvány okozta szorongás és stressz jó nagy lapát extra terhet ró. Sőt, akiknél eddig csak rejtőzködött a betegség, akár elő is hívhatja ez a speciálisan megterhelő egészségügyi világhelyzet.
A problémák gyökere
A téli szezonális depresszió hátterében több probléma, vagy akár ezek keveréke is húzódhat, és az esetek többségében soha nem egyetlen ok tehető felelőssé az enervált lelki állapotért.
Zsuzsa ösztönös megfogalmazása telitalálat volt, amikor téli álomhoz hasonlította az érzését, ugyanis a helyzet valóban nagyon hasonló a téli álmot alvó emlősök viselkedéséhez. A téli depresszió melatonin-elmélete szerint a betegek nappali melatoninszintje a téli hónapok során megemelkedik, ezért lesznek álmosabbak és lelassultabbak.
A melatonin az alvási ciklus irányításáért felelős hormon, amelyet a fény és a sötétség változásairól kapott információk alapján a tobozmirigy termel. A téli szürkeség hatására a melatoninszintünk nappal is magasabb maradhat, ezért érezhetjük magunkat folyamatosan álmosabbnak.
Fontos az örömérzetért felelős hormon mennyiségének változása is, mert a napsütéses órák számának csökkenésével a szerotonin-szintünk ugyancsak csökken, márpedig ez a hormon fontos szerepet játszik többek között a testhőmérsékletünk, a hangulatunk, az alvásunk és az étvágyunk szabályozásában.
A fáziseltolódás-elmélet szerint a téli depresszió a szervezet 24 órás alvás-ébrenlét ciklusában bekövetkező zavar következménye. Meghökkentő adat lehet, hogy a kutatások szerint a téli depressziós betegek közül többen születtek a tavaszi-nyári időszakban, mint az őszi-téli periódusban.
A fényviszonyok változásának is rendkívül nagy szerepe van a depresszióban. A retinát érő fény ugyanis "aktiváló" üzeneteket küld az agy hipotalamusz nevű részének, s ha ez hiányt szenved, azaz nincs elég D3-vitamin a szervezetben, arra egyesek rosszabbul reagálnak az átlagnál.
Hatékony trükkök
A szürke téli napokon, amikor kevesebb a fény, mint a meleg hónapokban, fontos, hogy minél több időt töltsünk szabadban, főleg olyankor, ha nagyritkán kisüt a nap. Nem árt, ha a súlyosabb tünetektől szenvedő betegek fényterápiás lámpákat is beszereznek, amelyek akár már egy hét után éreztethetik pozitív hatásukat.
A D3-vitamin utánpótlása ugyancsak fontos, hiszen attól jobb lesz a kedvünk, ellenállóbbá válik az immunrendszerünk és erősebbek lesznek a csontjaink is. Szedhetünk D-vitamint étrend-kiegészítő formájában, de ha bizonytalanok vagyunk, a megfelelő dózis beállítását bízzuk inkább szakemberre, mivel a D-vitamin zsírban oldódik, így akár túl is lehet adagolni. Egyes szakemberek szerint a D-vitamin krém formájában a leghatékonyabb, mert vékonyabb bőrfelületekről (nyak, csukló) jóval több szívódik fel, mint az emésztőrendszeren keresztül.
A sport, vagy bármilyen aktív mozgás szintén remek ellenszere a szezonális depressziónak, még akkor is, ha kint zord az idő. Ha túl hideg van ahhoz, hogy a szabadban mozogjunk, akkor tornázzunk otthon, vagy keressünk a neten az érdeklődésünknek és az edzettségi szintünknek megfelelő sportvideót. Ha egyébhez nincs kedvünk, naponta egy 15-20 perces jóga szintén csodákra képes. Érdekes, hogy mióta életbe léptek a járvány miatti korlátozások, az emberek ösztönösen többen keresik fel az egy nap alatt elérhető kirándulóhelyeket,
Gyógynövényekkel is érdemes próbálkozni. A kamilla például nemcsak nyugtató hatással bír, hanem a szorongásos tüneteket és a rosszkedvet is csökkenti. Az orbáncfű pedig a szerotoninhoz hasonló ingerület-átvivő anyagok, az úgynevezett neurotranszmitterek egészséges működését segíti elő.
Akik a szelíd módszerek ellenére is egyre mélyebbre süllyednek, azoknak érdemes szakemberhez fordulniuk, és pszichoterápiával elősegíteni a gyógyulási folyamatot.
A Remotiv extra enyhe depressziós tünetek – lehangolt lelkiállapot, hangulati labilitás, belső nyugtalanság, feszültség, stressz – és az ezekhez társuló alvási nehézségek kezelésére javasolt. Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer, ami képes javítani a hangulatot, fokozza a motivációt és mérsékli az enyhe depresszió további tüneteit.
Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer
www.remotiv.hu
Az oldalon elhelyezett tartalom a Remotiv extra forgalmazója a Phytotec Hungária közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Mutasd a posztjaidat - kiderül, hogy depressziós vagy-e!
A mesterséges intelligencia segítségével sikerült azonosítani azokat a jegyeket az Instagramra feltöltött képeken, amelyek depresszióra utalhatnak. Milyen képek és posztok jellemzik a depresszióban szenvedőket? Honnan lehet felismerni a bajt? Hogyan segíthet a betegeken a digitális technika?
5 jel, amiből felismerhetjük a depressziós kollégát
Manapság sokan dolgoznak home office-ban, ezért már jóval nehezebb felismerni a depresszióval küzdő munkatársakat: az amúgy arra nem hajlamos embereket is könnyen negatív irányba tolhatja ez a jelenség, ezért jelenleg még fontosabb odafigyelnünk egymásra.
Tökéletesség: áldás vagy átok?
A maximalizmus könnyen depresszióba kergetheti azokat, akiknek nincs fontosabb annál, hogy még a tökéletesnél is tökéletesebb teljesítményt nyújtsanak. Ugyanis tökéletes teljesítmény nem létezik. Ők mégis egész életükben ezt keresik.
Jönnek a szürke hétköznapok: mit tegyünk, hogy megmaradjon a jókedvünk?
Vége a nyárnak. A nyárnak, amelyet nagy lelkesedéssel megterveztünk, vártunk, majd kiélveztük a szabadság minden pillanatát. Aztán újra munka, de életben tartott minket, hogy a balzsamosan meleg estéken jó volt üldögélni a hangulatos, szabadtéri helyeken egy ital mellett, vagy hétvégén a strandon tovább élvezni a nyarat. Most azonban nyakunkon a hideg, borús őszi napok. Összegyűjtöttünk pár tippet arra, hogy hogyan őrizzük meg jókedvünket és vitalitásunkat az évszakváltással.
Stressz a munkahelyen: hogy kerüljük el, hogy bánjunk el vele?
Időnk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, ezért korántsem mindegy, hogy ott milyen környezet vagy általános közhangulat vár ránk nap mint nap. Hogyan birkózzunk meg a folyamatos stresszel, vagy szélsőséges esetben hogyan kerüljük el az ezt követő depressziót, hogyan ne váljunk a munkánk rabjává? Cikkünkben ennek járunk utána.
Depressziósan az irodában: hogy ismerhetjük fel a jeleket?
Az biztos, hogy a munkahelyi környezetünk nagyban meghatározza az alaphangulatunkat. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a kollégánk azért halogatja a feladatait és veszíti el a motivációját, mert kialakulóban van nála a depresszió. Lauter Adrienn pszichológussal beszélgettünk a betegség leggyakoribb tüneteiről, és arról, hogyan segíthetünk magunknak és kollégáknak elkerülni vagy épp leküzdeni a depressziót.
A stressz az életünk része, de mikor lesz belőle depresszió?
Anyagi helyzettől, foglalkozástól, beosztástól és családi háttértől függetlenül, a stressz valamilyen formában mindenki életének része. De vajon vezethet-e a stressz a depresszió kialakulásához, és mi az a határvonal, amitől már nem stresszről, hanem depresszióról kell beszélnünk?
Munkahelyváltás és depresszió: megszólal a pszichológus
Munkahelyet váltani kicsit olyan, mintha útelágazáshoz érnénk. Dönteni kell: jobbra vagy balra induljunk tovább? Ha nem könnyű a döntés, esetleg hosszúra nyúlik a dilemma, vagy más miatt késlekedünk, könnyen sodródhatunk bele egyfajta depresszív spirálba. Lauter Adrienn tanácsadó szakpszichológust kérdeztük a témában, hogy milyen megküzdési stratégiákat ajánl ezekre az esetekre.
8 híres művész, aki megjárta a poklok poklát és közben maradandót alkotott
A legnagyobb művészek állítólag sosem az átlagemberek közül kerülnek ki. Sokkal inkább azok közül, akik a boldogságot csak ritkán érintve, egyfajta lelki hullámvasúton utaznak az életükben. Ugyanakkor a depresszió hajtómotor is tud lenni, még ha a poklok poklát járja is az illető. Nyolc híres művész, akit nem kímélt a mentális kór.
A depresszió még a legjobban működő párkapcsolatot is megviseli
A párkapcsolati pszichológia terén végzett kutatások már számtalan alkalommal bizonyították az összefüggést a depresszió és a párkapcsolati krízis között. Még a legkiegyensúlyozottabb, a legjobban működő párkapcsolat is megváltozhat, ha az egyik félnél fellépnek a depresszió tünetei. Miből ismerhetjük fel a jeleket?
