Remotiv
Remotiv

Anyagi helyzettől, foglalkozástól, beosztástól és családi háttértől függetlenül, a stressz valamilyen formában mindenki életének része. De vajon vezethet-e a stressz a depresszió kialakulásához, és mi az a határvonal, amitől már nem stresszről, hanem depresszióról kell beszélnünk?

Először is tisztázzuk: a stressz alapvetően hasznos és szükséges dolog. A stressz egy eszköz a testünk számára, amely figyelmeztet minket arra, ha veszélyben vagyunk, segít a megoldandó problémára koncentrálni és motiváló erővel is bír. Ezt érezhetjük a mindennapokban is, például a munkahelyünkön egy bonyolultabb, nehezebb feladat elvégzése közben, vagy ha nagyon rövid határidőt kapunk egy projekt befejezésére: az ilyenkor jelentkező stressz miatt jobban összpontosítunk a kihívásokra, gondolataink pedig ezáltal nem kalandoznak el. Ugyanakkor ez a hasznos testi és lelki reakció nagyobb mennyiségben és hosszabb távon veszélyes is lehet.

A stressz mennyiségének fontosságát dr. Esther Sternberg, az amerikai Nemzeti Mentális Egészségügyi Intézet vezető stresszkutatója az e-mailezéshez hasonlította: “Mint az e-mailek, a stressz kis mennyiségben jó, ám ha túl sok ér minket, le kell állítanunk a rendszert és újraindítani”.

Mindig ott van a sarkon

 Bizonyos mennyiségű stressz mindig hordozhat magában kockázatot – még akkor is, ha pozitív eseményhez kapcsolódik. Vegyük példának az esküvők szervezését: az eljegyzés utáni öröm és az esküvő időpontjának eldöntése után a legtöbb menyasszony izgatott készülődésbe kezd. Ám ahogy sűrűsödnek a feladatok, az öröm helyét úgy veszi át egy nyomasztó érzés, mert egyre több a kipipálandó feladat és a határidő, amik ráadásul egyre szorosabbak. Végül pedig a romantikus szervezkedés átcsap egy negatív, nyomasztó időszakká, ahol az állandó stresszhelyzet akár depresszióhoz is vezethet.

A krónikus stressz – vagyis amikor hosszan tartóan ér minket stressz, például a munkahelyen – és az akut stressz –amikor hirtelen ér minket stresszhatás, például elveszítjük egy szerettünket – egyik legveszélyesebb folyománya a depresszió.

A nyilvántartott depressziósok csupán 10%-ánál nem volt stresszhez köthető a betegség kialakulása

Depressziós négylábúak

A stressz és a depresszió közti kapcsolatot különböző kísérletekkel is kimutatták. Dániában patkányokon figyelték meg, hogy a stressz csökkenti az agynak azt a képességét, amellyel a szervezet egészségét tartja fenn. Folyamatos nyomás esetén az agy hippocampus nevű részének mérete csökkent, amely a memóriaképesség és a tanulási készség romlásához vezetett.

De hogyan is zajlottak ezek a kísérletek? Miután rengeteg állatfaj reagál az emberekhez hasonlóan a stresszhelyzetekre, így a kutatók patkányokat választottak kísérleti alanynak, amelyeket nyolc héten át tettek ki olyan drámai környezetváltozásoknak, melyek hosszú távon krónikus stressz kialakulásához vezettek. Elöntötték a ketrecüket vízzel, majd megdöntötték 45 fokkal, ezek után pedig lámpájuk helyére egy stroboszkópot tettek., A kutatás vezetője, Ove Wiborg szerint, bár a patkányok remekül tudnak alkalmazkodni a környezetváltozásokhoz, az ilyen hirtelen és radikális változások azonban kiszámíthatatlanok, és ez jelentős nyomást jelent számukra. A kísérletek után rengeteg patkány mutatott az emberi depresszióhoz hasonló tüneteket: felborult az alvásrendjük, csökkent a fájdalomküszöbük, rosszabb volt a memóriájuk, nehezen tanultak és lehangoltak lettek. A kémiai vizsgálatok pedig azt is kimutatták, hogy a stressznek kitett patkányok 20%-al kevesebb agysejtet termeltek a stresszmentes patkányokhoz képest.

Jöjjön egy kis biokémia!

De miért is működik ez így? A krónikus stressz során szervezetünk egyre több kortizolt termel, amit a “stresszhormonként” is ismerhetünk, míg a szerotonin és az agyban található más neurotranszmitterek – mint a dopamin, vagyis a “boldogsághormon” – mennyisége csökken. Ha a szervezetünk egészségesen működik, ez a kémiai szisztéma vezérli és tartja kordában az alvás mennyiségét és minőségét, az étvágyunkat, energiánkat, szexuális igényeinket, és gondoskodik arról is, hogy érzelmeink ne legyenek túl változékonyak és hangulatunk minél kiegyensúlyozottabb legyen.

Tartós stressz hatására ez a jól összehangolt rendszer felborulhat. A stresszhatáskor fellépő reakció normális esetben egy idő után megszűnik, szervezetünk pedig úgymond újraindul, és minden rendszer működik tovább. Ám ha ez a reakció nem áll le, a rendszer nem tud újra rendesen felépülni. A szabályozó rendszer összeomlik, ez pedig komoly hatással lehet a mindennapjainkra: nem tudunk aludni, nincs étvágyunk, nincs igényünk a szexuális életre, a hangulatunk ingadozóvá válik.

Hajlamosak lehetünk rá?

Nem mindenki fogékony a stresszre, ahogyan a depresszióra sem. Kérdés, hogy mindennek genetikai vagy inkább szocializációs okai vannak-e. Ezt kutatja a dán Cimbi csapat is, melynek tanulmányai kimutatták, hogy azok, akiknek a családjában felütötte már fejét a depresszió, és könnyen kerülnek stresszhelyzetbe is, azoknál már könnyebben alakulhat ki a betegség. A csapat egyik tagja, Vibe Frøkjær szerint a depresszió kialakulásának nem csak egyetlen tényezője van, hanem több is. Ezek között szerepel a genetika, a stressz, az agy kifejlődésének korai szakaszában történt zavarok, illetve a szerotoninszint – ezek pedig mind kölcsönhatással vannak egymásra.

A szerotoninszint különösen érdekes tényező lehet – az ugyanis komolyan összefügg azzal, hogy valaki neurotikus személy-e vagy sem. A neurotikus személyek ismérve, hogy hajlamosabbak a negatív érzelmekre és fogékonyabbak a stresszre.  A Cimbi 83 embert kivizsgálva kimutatta, hogy akinek a szerotoninszintje magasabb, az neurotikusabb személyiség. Egy kísérlet során depresszióra hajlamos ikerpárokat hasonlítottak össze erre kevésbé hajlamos ikerpárokkal. Az eredmény szerint a depresszióra hajlamos személyeknél szorosabb volt a szerotoninszint és a neurotikusság közötti összefüggés. Vagyis azok, akik családi öröklődés folytán neurotikusabbak a szerotoninszintjük miatt, azok a depressziót is nehezebben kerülhetik el.

Milyen élethelyzetek lehetnek kockázatosak? 

Nem szépítünk: rengeteg. Hiszen magának az akut stressznek is lehet hosszan tartó hatása, így alakulhat át lassan krónikussá. Akut stresszhelyzetet teremthet egy válás, szakítás, valaki halála, természeti katasztrófa vagy akár egy munkahely elvesztése is. Bár sokan gyorsan túllendülnek azon, ha például kilépnek egy kapcsolatból, a szakítást követő, éveken át tartó egyedüllét, magány és kudarc azonban már krónikus stresszé válhat. Egy munka elvesztésének szintén lehet hosszú távon is ható következménye: egyik napról a másikra felborul megszokott napi rendszerünk, sérül az önbizalmunk, és sok szociális kapcsolatot is elveszíthetünk. A gyász vagy egy hosszantartó betegség ugyancsak járhat ilyen hatással. 

Ám nem csupán külső tényezők jelenthetnek veszélyt. Bruce McEwen kutató szerint a stressz hatása alatt sok ember nem törődik tovább azzal, hogy egészséges életmódot folytasson: nem étkeznek egészségesen, többet isznak a kelleténél, nem mozognak eleget, ezzel pedig a krónikus stressz kialakulását, és így a depresszió esélyét növelik.

Mikortól gyanakodhatunk depresszióra?

A mindennapok stresszhelyzeteihez társuló nyomás miatt sokan eltávolodnak ismerőseiktől, mivel szeretnének egyedül lenni, hogy kicsit kieresszék a gőzt. Ez önmagában még nem mindenképpen rossz dolog.  Ám ha a bezárkózás állandóvá válik, és még azzal sem szeretnénk soha találkozni, akivel régebben mindig jól éreztük magunkat, ez már akár a depresszió árulkodó jele is lehet.

Fontos tünet az állandó elégedetlenség is. Nyomás alatt természetes, hogy sokszor nincs jó kedvünk, ám a probléma akkor kezdődik, ha nem csak felvidítani, de még semleges hangulatba sem tud minket hozni semmi sem. 

A stresszből adódó depresszió másik jele az emlékezőképesség hosszútávú romlása – nem akkor van baj, ha néha nem jut eszünkbe valami, sokkal inkább akkor, ha állandóan cserben hagy bennünket a memóriánk.

Hasonló figyelmeztető jelzés lehet az is, ha egyre inkább döntésképtelenné válunk. Az emberek különbözőek – van, aki szeret és tud döntéseket hozni, és van, aki nem. Ám ha huzamosabb ideje a szokásosnál is nehezebben döntünk, meglehet, hogy depresszióban szenvedünk. A döntésképtelenség emellett könnyen vezethet ahhoz, hogy még jobban stresszelünk, idegessé, önmagunkban csalódottakká válunk, ami csak ronthatja állapotunkat.

A depresszió jele lehet az alvászavar is. A heteken át tartó túl kevés alvás és álmatlanság, vagy éppen túl sok alvás és állandó fáradtság mind beszédes tüneteknek számítanak.

Az ékezések megszokott, normálistól eltérő mennyisége is minősége is ráutaló jel lehet: valaki túl sokat, valaki túl keveset eszik. Az is jellemző, hogy habár rendszeresen étkezünk, az nem okoz többé örömet – inkább csupán egy berögzült szokás életfunkciónk fenntartására, aminek során talán már az ízeket sem érezzük. 

A depresszió nem csak rossz hangulathoz vagy hangulatingadozáshoz vezethet, hanem túlságosan előtérbe hozhat egy-egy negatív érzést: ilyen például a folyamatos harag, akár mások, akár önmagunk irányában, vagy az állandó elveszettségérzés: amikor úgy érezzük, nem tud rajtunk semmi sem segíteni. Másik fontos érzés lehet a motiválatlanság, sőt rosszabb esetben a kiégés.

A depresszió kialakulásának megelőzése érdekében figyeljünk tudatosan önmagunkra, az érzéseinkre. A depresszió és az azt megelőző krónikus stressz tünetei először nem mindig egyértelműek, éppen ezért fontos, hogy figyelembe vegyük testünk minden jelzését – hiszen minden esetben figyelmeztetni akar minket, hogy nem jó úton járunk, valamit máshogy kell csinálnunk.

 



Az oldalon elhelyezett tartalom a Remotiv extra forgalmazója a Phytotec Hungária közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Remotiv BrandChannel

Mennyire jár közel a kiégéshez? 8+1 jel, amire figyelnie kell

Ha a stressz mindennapi velejárója életének, munkájának, akkor érdemes tisztában lennie azzal, hogy előbb vagy utóbb a kiégés is fenyegetheti. De mi is pontosan a kiégés, mik a tünetei, mikortól beszélhetünk róla, és végül, de nem utolsósorban, hogyan védekezhetünk ellene?

Remotiv BrandChannel

Nem tud nemet mondani? Ideje megtanulni!

A „nem” fontos szó, ám legtöbben nem használjuk eleget. Holott szükség lenne rá, hiszen sok esetben valami visszautasítása nem megvon, hanem inkább ad nekünk valamit. Miért fontos a visszautasítás, hogyan lehet jól csinálni és hogyan tehetjük meg úgy, hogy biztosan nyerjünk vele?

Lincshangulat és sztrájk Miskolcon

Lincshangulat és sztrájk Miskolcon

Megint átszabnák a szakképzést, emelnék a tankötelezettség korhatárát

Megint átszabnák a szakképzést, emelnék a tankötelezettség korhatárát

Megvan Trump elnök első republikánus kihívója

Megvan Trump elnök első republikánus kihívója

Orbán családvédelmi terve: kuporgatók hátrányban, tehetősebbek előnyben

Orbán családvédelmi terve: kuporgatók hátrányban, tehetősebbek előnyben

Az utolsó pillanatban húzták le a sínekről a részeg férfit

Az utolsó pillanatban húzták le a sínekről a részeg férfit