#rendszerváltás

A Fidesznek még „a nyakában volt a tőr”, amikor Orbán a maga szabta feltételekkel visszatért, hogy olyanná formálja a pártot, amilyennek ma ismerjük

A 2002-es választási vereség után majd egy évre visszavonult Orbán Viktor közkívánatra történő visszatérése nemcsak abban különbözik Varga Judit – idő közben lefújt – reaktiválásától, hogy „beteljesült”, hanem abban is, hogy annak ő maga szabhatta meg a feltételeit. Szabad kezet kért és kapott arra, hogy olyan centralizált, személyesen tőle függő szervezetté formálja át a Fideszt, amilyennek a pártot azóta is ismerjük.

Nem mutogathatják nők a meztelen térdüket egy hősi emlékmű előtt! – az NDK-s Vogue különös története

A berlini fal leomlása után lélegeztetőgépre rakott, majd megszűnt magazin, a Sibylle különleges kis sziget volt a keletnémet kultúrában, egyfajta csoda, noha a cenzúra így is lecsapott néha a szerkesztőségre. Hogyan feszült egymásnak egyéniség és konformitás a vasfüggönyön innen, és mi változott azóta? Hogyan vezetett el a demokrácia az uniformitásig a divatban? Erről mesélt Budapesten a magazin legendás fotósa, Ute Mahler.

Hiába hajtják a pénzt, nem jutnak előre, és még a gyerekeik is magányosak: az X generáció minden osztogatás ellenére az út szélén maradt

Az előttük és a mögöttük járó nemzedéknek minden pénzre szüksége van, ezért a magyar X generáció tagjai nem igazán tudnak félretenni. Ráadásul köztük és gyermekeik között vannak a legnagyobb ízlés- és normabeli különbségek – mondja az 1965 és 1980 között születettek jellemző viszonyairól Kovách Imre szociológus. Mit remélhettek régen, és hova jutottak? Milyen kríziseken estek át, mitől szoronganak az X-esek, és hogyan látják a világot?

A berlini fal leomlása után úgy éreztük, miénk a hatalom, aztán rájöttünk: megint mi leszünk a hülyék

Angolszász nyelvterületen ünneplik és díjakkal halmozzák el, hazájában, Németországban azonban az NDK iránt érzett nosztalgiával vádolják Jenny Erpenbeck írót és Nemzetközi Booker-díjat nyert regényét, a magyarul most megjelent Kairoszt.

Meghalt Ion Iliescu, aki utálta Nagy Imrét és egy vécében, konyakivás közben döntött Ceausescu kivégzéséről

95 éves korában, hosszas betegség után elhunyt Ion Iliescu. A korábbi román államfő a közép-kelet európai rendszerváltás egyik legellentmondásosabb személyisége.

A DK nélkül tartanak titkos háttéregyeztetéseket ellenzéki pártok

A Népszavának több résztvevő is arról beszélt, egyesíteniük kell erejüket a rendszerváltáshoz, de a találkozókért nem mindenki lelkesedett.

Elhunyt M. Kiss Sándor Széchenyi-díjas történész

A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság M. Kiss Sándort saját halottjának tekinti.

Sükösd Miklós: Így segít megbuktatni az Orbán-rendszert a magyar történelem legnagyobb tömegtüntetése

2025. június 28-án történelmet írt Budapest. A rendszerváltás óta, sőt alighanem a magyar történelemben soha nem látott ekkora tömegdemonstrációt Magyarország. A Budapesti Büszkeség tüntetése új fejezetet nyitott a demokratikus ellenállás történetében – és új lehetőségeket a NER eltakarítására.

Amikor még azt hitték, Magyarország megmutatja a világnak, hogyan kell piacgazdaságot csinálni

Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.

„Ki vette észre itthon húsz éve, hogy a diktatúra előszobájában vagyunk?”

Sándor Ivánnak – aki nemrég töltötte be 95. életévét – az előző könyve, a Tiltott terület alig egy éve jelent meg, és máris itt az új kisregény. Írásmódja ugyanolyan töredezett, mint a világunk. Rejtett összefüggésekkel ábrázolja az eső áztatta közegbe vezető utat. Mit ismertünk fel későn az író szerint? Milyen az a nagy korszak, amelynek a végén vagyunk?

Lenne Magyarországon önkényuralom, ha Haraszti Miklós nem "babrál" Orbán Viktor nyakkendőjével?

A liberalizmus útjáról egykoron egy lekezelő nyakkendő-igazítás térítette le Orbán Viktort – így szól a legendárium. Ironikus, Orbán Viktor nyakkendője című minimemoárjában az elkövető, Haraszti Miklós idézi fel a „történelemformáló” mozdulatot.

Bokros Lajos: Ha folytatták volna, amit elkezdtem, a magyarok már osztrák színvonalon élhetnének

Reformok kritikus tömegével lehetne pénzügyileg fenntartható és beruházásvezérelt növekedési pályára vinni a gazdaságot. Szükséges, de nem elégséges feltétel a jogállam visszaépítése. Anélkül nem lesz felzárkózás – véli Bokros Lajos, az 1995-ös stabilizációs program egyik kidolgozója.

Nemrég vasrúddal verte a bukott rezsim rendőrsége, most miniszter az ifjú bangladesi forradalmár

A Z nemzedék első sikeres forradalmának korábban megkínzott ifjú vezéralakja, Nahid Iszlam most miniszterként dolgozik Banglades megújulásáért.

Haraszti Miklós: Minden kleptokrácia az arany vécékefén bukott el

A végzetes ostobaság az volt, hogy nem láttuk a veszélyét, hogy kétharmaddal korlátlan hatalmat lehet szerezni – mondja a január 2-án nyolcvanéves Haraszti Miklós. Az egykori ellenálló, volt SZDSZ-es politikus egy színes forradalom esélyét látja a mai Magyarországon.

35 évvel ezelőtt 6001 emberen múlt, hogy ne vegyen egészen más irányt a magyarországi rendszerváltás

Elenyészően kevés szavazat hiányzott ahhoz, hogy karrierjét a köztársasági elnökséggel koronázhassa meg a reformkommunista Pozsgay Imre. Akinek a rendszerváltás idején formálódó politikai pártok elkerülhetetlen polarizációjában is sajátos katalizátori szerep jutott.

Aki egy esetleges Fidesz-bukás után többpártrendszert vár, nagyot téved

A magyar történeti tapasztalat egyetlen hagyományt ismer: a dominanciát. Nem csoda, hogy az 1990 utáni sokpárti kísérletet szinte azonnal elutasította a magyar társadalom – hiába akart az elit kompromisszumos, erős versenyen alapuló politikai rendszert. Az egyetlen domináns párt iránti igény tehát nem a NER-rel kezdődött újra, hanem jóval hamarabb. Mi kellene ahhoz, hogy mégis megvalósuljon a sokpártrendszer Magyarországon?

Elvitelre #95: A román Kamala Harris és Pozsgay Imre

Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: választások Romániában és a négy igenes népszavazás.

„The Orbáns” a Netflixen és a szinte szadista szerzői tekintet – száguldva szórakoztat Vágvölgyi B. András novelláskötete

35 éve indult a Magyar Narancs első évfolyama, és a lappal az eredetileg amerikai gonzó újságírói stílus hazai meghonosítása. A Narancs egykori főszerkesztője, Vágvölgyi B. András azóta szépíróvá képezte magát. 2023-as novelláskönyvében, az Edith Liebermann semmi kis életében akrobatikus nyelvhasználattal szikrázik a szöveg, feszes sztorikat kergetnek a filmszerű etűdök. A fikció, a tényirodalom és az újságírás aranyháromszögében megjósolhatatlanul mozog a magányos dzsungelharcos szerző. Írásai néhol megtestesítenek hagyományos irodalmi és sajtóműfajokat – másutt csak köszönőviszonyban vannak velük. Tárca, riport, karcolat, hagyományosabb novellák. Gonzó villanások a világról. A különleges mix összeáll, és Vágvölgyi egyre gazdagabb életművébe illeszkedik.

Rendszerváltás 35: Az orosz befolyás és a román identitás között őrlődő Moldova

80 éve még nem létezett olyan, hogy moldáv nép, ez egy szovjet konstrukció volt, ami arra szolgált, hogy a régi orosz területi igényeknek megfelelően a második világháború után a Szovjetunióhoz csatolt Besszarábiát kulturálisan is le lehessen választani Romániáról. Persze a helyzet még ennél is bonyolultabb, mivel szép számmal élnek a területen olyanok, akik se nem románok, se nem oroszok, viszont Moszkvától várnak védelmet a románosítási törekvésekkel szemben. Egyebek között ez volt az oka annak, hogy alig néhány évvel a Szovjetuniótól történt elszakadás után, immáron demokratikus választásokon, éppen azt a kommunista garnitúrát szavazta vissza a nép a hatalomba, amelyet annak idején elkergetett. Ez az ellentmondás a néhány hete tartott, EU-s integrációról szóló népszavazás eredményein is meglátszott – minimális többséggel győzött az EU-párti álláspont.

A félholtra ünnepelt hazatérő – újra kiadták Faludy György 1988-ban százezer példányban megjelent legendás önéletrajzát

Öt és fél órán át dedikált 1988-ban a második emigrációjából első alkalommal hazalátogató Faludy György, akivel nemcsak a hírnevét megalapozó Villon-átköltései tértek vissza Magyarországra, de akkor indult hódító útjára a vihart kavaró regényes önéletrajza, amelynek nemrégiben az ötödik kiadása jelent meg.

1 2 3 4 5 ... 20