Bármi vezérelte is az Egyesült Államokat Nicolás Maduro megbuktatásában, ha csak az olajért mentek is, jót tesznek a legszegényebb olajállam hiánygazdaságba taszított lakóival – mondták lapunknak szilárd optimizmussal a Maduro vagy elődje, Hugo Chávez uralma idején elmenekült venezuelaiak.
Milyen a Sundance-en, Robert Redford függetleneket segítő intézetében tanítani – erről is beszélgettünk Gazdag Gyulával, a Sípoló macskakő és a Bástyasétány hetvennégy rendezőjével, akinek hazai játékfilmes pályafutása 1989-ben ért véget. Amerikában ért csúcsra mint oktató, munkáját hamarosan a Robert Redford Luminary Award díjjal ismerik el.
„A magam felfogása szerint a demokratikus ellenzéknek az lehetett volna a feladata, hogy csillapítólag hasson az egymás iránt engesztelhetetlen gyűlölettel viseltető csoportokra” – ez volt a múlt héten, 78 éves korában elhunyt író-történész krédója.
Viszonylag kevés ismert ember tűnik fel a Tisza képviselőjelölt-aspiránsai között, ám volt már rá példa, hogy egy párt olyan csapattal száll harcba egy választáson, amely tagjainak többsége újonc a politikában, tapasztalatlan a közigazgatásban.
Hátrahagyott öröksége maga a gondolkodásra felkért ország: olyan tantárgy, ami egy életen át tanulható. A hétköznapi rítusok és a feltörhető mechanizmusok kutatója volt György Péter, a múlt héten elhunyt esztéta, egyetemi tanár.
Sok vita után ma 35 éve, 1990. október 31-én lépett hatályba az Alkotmánybíróság döntése, amellyel alkotmányellenesnek nyilvánította a halálbüntetést. Mit követtek el azok, akik épphogy elkerülték az ítélet végrehajtását? És az utolsóként kivégzett Vadász Ernő? Milyen szerepe volt a halálbüntetés eltörlésében az 1989-ben alakult Halálbüntetést Ellenzők Ligájának? Milyen személyes élmény vezérelte Göncz Árpádot, mi volt az intézkedés utóhatása, és milyen más országok vették alapul a magyarországi döntést?
A 2002-es választási vereség után majd egy évre visszavonult Orbán Viktor közkívánatra történő visszatérése nemcsak abban különbözik Varga Judit – idő közben lefújt – reaktiválásától, hogy „beteljesült”, hanem abban is, hogy annak ő maga szabhatta meg a feltételeit. Szabad kezet kért és kapott arra, hogy olyan centralizált, személyesen tőle függő szervezetté formálja át a Fideszt, amilyennek a pártot azóta is ismerjük.
A berlini fal leomlása után lélegeztetőgépre rakott, majd megszűnt magazin, a Sibylle különleges kis sziget volt a keletnémet kultúrában, egyfajta csoda, noha a cenzúra így is lecsapott néha a szerkesztőségre. Hogyan feszült egymásnak egyéniség és konformitás a vasfüggönyön innen, és mi változott azóta? Hogyan vezetett el a demokrácia az uniformitásig a divatban? Erről mesélt Budapesten a magazin legendás fotósa, Ute Mahler.
Az előttük és a mögöttük járó nemzedéknek minden pénzre szüksége van, ezért a magyar X generáció tagjai nem igazán tudnak félretenni. Ráadásul köztük és gyermekeik között vannak a legnagyobb ízlés- és normabeli különbségek – mondja az 1965 és 1980 között születettek jellemző viszonyairól Kovách Imre szociológus. Mit remélhettek régen, és hova jutottak? Milyen kríziseken estek át, mitől szoronganak az X-esek, és hogyan látják a világot?
Angolszász nyelvterületen ünneplik és díjakkal halmozzák el, hazájában, Németországban azonban az NDK iránt érzett nosztalgiával vádolják Jenny Erpenbeck írót és Nemzetközi Booker-díjat nyert regényét, a magyarul most megjelent Kairoszt.
95 éves korában, hosszas betegség után elhunyt Ion Iliescu. A korábbi román államfő a közép-kelet európai rendszerváltás egyik legellentmondásosabb személyisége.
A Népszavának több résztvevő is arról beszélt, egyesíteniük kell erejüket a rendszerváltáshoz, de a találkozókért nem mindenki lelkesedett.
A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság M. Kiss Sándort saját halottjának tekinti.
2025. június 28-án történelmet írt Budapest. A rendszerváltás óta, sőt alighanem a magyar történelemben soha nem látott ekkora tömegdemonstrációt Magyarország. A Budapesti Büszkeség tüntetése új fejezetet nyitott a demokratikus ellenállás történetében – és új lehetőségeket a NER eltakarítására.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
Sándor Ivánnak – aki nemrég töltötte be 95. életévét – az előző könyve, a Tiltott terület alig egy éve jelent meg, és máris itt az új kisregény. Írásmódja ugyanolyan töredezett, mint a világunk. Rejtett összefüggésekkel ábrázolja az eső áztatta közegbe vezető utat. Mit ismertünk fel későn az író szerint? Milyen az a nagy korszak, amelynek a végén vagyunk?
A liberalizmus útjáról egykoron egy lekezelő nyakkendő-igazítás térítette le Orbán Viktort – így szól a legendárium. Ironikus, Orbán Viktor nyakkendője című minimemoárjában az elkövető, Haraszti Miklós idézi fel a „történelemformáló” mozdulatot.
Reformok kritikus tömegével lehetne pénzügyileg fenntartható és beruházásvezérelt növekedési pályára vinni a gazdaságot. Szükséges, de nem elégséges feltétel a jogállam visszaépítése. Anélkül nem lesz felzárkózás – véli Bokros Lajos, az 1995-ös stabilizációs program egyik kidolgozója.
A Z nemzedék első sikeres forradalmának korábban megkínzott ifjú vezéralakja, Nahid Iszlam most miniszterként dolgozik Banglades megújulásáért.
A végzetes ostobaság az volt, hogy nem láttuk a veszélyét, hogy kétharmaddal korlátlan hatalmat lehet szerezni – mondja a január 2-án nyolcvanéves Haraszti Miklós. Az egykori ellenálló, volt SZDSZ-es politikus egy színes forradalom esélyét látja a mai Magyarországon.
