Hitt, tűrt, támogatott: a „tudatosan nem látó” Donáth László élete
Minden útja gyerekkori száműzetése helyszínére, Snagovba vezette vissza a múlt héten elhunyt evangélikus lelkészt, Donáth Lászlót, az 1994 és 2010 közötti országgyűlési képviselőt.
#rendszerváltás
"Rendszerváltó tagságot" árul a Tisza Párt, 3 ezer forint a legolcsóbb
5 havonta szintet lépnek a tagok, a platina szinten a tagkártya tulajdonosa már “igazi rendszerváltó, aki a végsőkig kitart az elhatározása mellett”.
Révész Sándor: A széthúzás reménye
Most sem tetszünk majd forradalmat csinálni. Magyar Péter fellépése is arról szól, hogy az Orbán-rendszert bizony exorbánista utódpárttal vagy utódpártokkal és exorbánista káderekkel fogjuk lebontani, ha fogjuk. Vélemény.
A kegyelembotrányt kirobbantó ügyvéd: Fidesz-árva vagyok
Ezúttal saját fideszes és MDF-es múltjáról posztolt a névtelenségéhez ragaszkodó forrás, aki a sajtó figyelmébe ajánlotta azt, hogy K. Endrének elnöki kegyelmet adott Novák Katalin.
Aki mer, az nyel – 30 éve, 1994. február 9-én jelentett csődöt a Lupis Brókerház
Lupis József (1953–), a brókerszakma hazai úttörője, első számú tekintélye nagyot álmodott, és nagyot bukott. Úgy volt, hogy ő is megússza csekély büntetéssel, de aztán mégis ő volt a nagyon kevesek egyike, aki a pénzvilágban bűnével arányosan bűnhődött. Sőt! A rendszerváltás utáni pénzügyi őskáosz bűnöse és áldozata volt. A múltjáról sokat tudunk, a jelenéről semmit.
Egy éve hunyt el TGM: Ez egy olyan ország, ahol azáltal van belső béke, hogy az embereknek semmi reménye
Az író-filozófus halálának egy éves évfordulóján publikált, eddig nem látott interjút szemléztük. TGM többek között arról is beszél, hogy mi a baj a kapitalizmussal, miért reménytelen a magyar társadalom és miért teljesítmény, hogy Orbán Viktor még mindig miniszterelnök.
Árendás Péter: „A rendszert az elit lázadása tudná megmozgatni, de az messze van ettől"
A Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium nyugalmazott igazgatója szerint önmagában erőtlen a pedagógustársadalom, a tiltakozó karinthys és kölcseys tanárok kirúgása pedig jól mutatja: ennyi elég volt ahhoz, hogy a tanárok értsenek a retorzióból. Árendás Péter 1989-ben lett az Illyés igazgatóhelyettese, később igazgatója. Arról is beszélgettünk vele, mitől volt „kegyelmi állapot” a rendszerváltás első néhány éve, és miként élte meg az Orbán-kormányok központosítását.
Azok a féktelen kilencvenes évek! – Technóforradalom, extázis és rendszerváltás a Nemzeti Galériában
A TechnoCool című tárlat annak az 1990-es években indult művészgenerációnak a gondolkodásmódját járja körül, amely a rendszerváltás utáni évtizedet felszabadító élményként élte meg. Ebben az elektronikus zenék forradalmasító szemlélete, a DJ-kultúra és a partik új látványvilága is meghatározó inspirációt jelentett, ami a művek vizualitásában, a bennük felvett kérdésekben is megjelent. A nosztalgia és a rácsodálkozás is garantált.
Csizmadia Ervin: Miért nincsen Magyarországon politikai váltógazdaság?
Pragmatizmus és eszmeiség viszonyát vizsgálja szerzőnk a dualizmus és a rendszerváltás óta eltelt időszak pártpolitikájában. Azt mondja, az ismeretek hiánya nehezíti, hogy megértsük, miért nem elég, ha a közjogi, nem pedig az eszmei tényezők uralják a politikát.
Ikonikus magyar márkák külföldi kézben – így élte túl a történelem viharait a Túró Rudi és a Boci csoki
Alig akad olyan történelmi, ikonikus magyar márka, vállalat és gyár, amely még magyar kézben van, vagy legalábbis ne fordult volna meg külföldi tulajdonban. Ami magyar maradt, az nagyrészt eltűnt a süllyesztőben.
Kőszeg Ferenc: Leváltani már aligha lehet a Fideszt, de megbukhat külső körülmények és a gazdasági válság miatt
Aki félelemben él, az azt hiszi, hogy az elit majd mindent megold helyette, ezért kell Orbánéknak folyamatosan ébren tartaniuk az emberekben a rettegést – mondja Kőszeg Ferenc civil jogvédő, az SZDSZ alapítója, 1990 és 1998 között országgyűlési képviselője, akinek Csörögnek a zászlók címmel újabb könyve jelent meg.
Csizmadia Ervin: Az ellenzéknek meg kellene értenie egy "stratégiai titkot" a magyar társadalomról
Tisza István jó 120 éve írt már a magyar társadalom sajátos fejlődéséről, ami eltér a nyugatitól. Szerzőnk szerint ez a sajátos szerkezet a rendszerváltáskor, és utána sem változott meg. Ezt (a "stratégiai titkot", ahogy Csizmadia Ervin írja) pedig az ellenzéknek is meg kellene értenie, teszi hozzá.
A volt III/II-es tiszt, Tasnádi László cége őrzi a kommunista múlt feltárásával foglalkozó hivatalt
Pintér Sándor korábbi bizalmasának, Tasnádi Lászlónak cége 2021 óta védi a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, most újabb tendert nyertek meg.
Nem az akkugyárral és a tanárokkal kezdődött – adatbázis a hazai civil ellenállás történetéről
A múlt ismerete nélkül nincs mélyreható társadalmi változás. A rendszerváltás utáni társadalmi küzdelmek kritikai feldolgozása tágítja politikai képzelőerőnket és szükséges állomása annak, hogy sokak számára vonzó jövőképet alakítsunk ki. A cikk szerzői egy hiánypótló mozgalomtörténeti gyűjteményt mutatnak be.
Rainer M. János Mécs Imrére emlékezik: Ki tanúskodik majd 1989, a szabadságünnep mellett?
Barátjáról és küzdőtársáról, a múlt héten elhunyt Mécs Imréről a személyes emlékein túlmutató írását Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet Alapítvány kuratóriumi elnöke a HVG felkérésére fogalmazta meg.
Kőszeg Ferenc: Mécs Imre elhunytára
"Hiszem, hogy lesz még korszak, amikor Mécs Imre nevét, a megújult, európai Magyarország megteremtői között fogják számontartani."
Megállapodott Szerbia és Koszovó a rendszámtáblavitában
EU-s közvetítés csökkentheti a két ország közötti feszültséget.
Timothy Garton Ash: Orbán játékában nem akarok szereplővé válni
Ott volt az alakuló Fidesz egyik találkozóján a Bibó Kollégiumban, és emlékszik, ahogy a lánglelkű Orbán Viktor sorolja neki Oxfordban, miket tervez Magyarországgal. Timothy Garton Ash a közép-európai térség egyik legjobb ismerője, ahogy fogalmaz, a „jelen történésze”. Mesél a rendszerváltás csodájáról, a fiatal Putyinról, és a mostani félelmeiről is. Optimizmusát azonban nem veszíti. HVG-portré.
Vágvölgyi B. András: Orbán Viktor rossz személyiség, semmi mást nem akar, csak a hatalmat
A rendszerváltás egyik mellékalakja, aki talán lehetett volna külügyminiszter is, de a Magyar Narancs egyik alapítójaként jobban érdekelte a médiacsinálás, aztán a filmezés. Az elmúlt hónapokban a ferencvárosi önkormányzati lap körüli botrány miatt találkozhattunk a nevével, pedig sok más miatt jóval érdekesebb személyiség: írt könyveket, végigutazta a világot Szarajevótól Tokióig. "Ha egy hatalom leválthatatlan, ha felvásárolhatja az ellenzékét, ha új feudális osztályt épít ki, arra sok szó van, de a mohóság bírja csak a nyomdafestéket" – mondja az Orbán-rendszerről. HVG-portré.
A bős-nagymarosi vízlépcső ügye a mai hatalomnak is üzen
Bár környezetvédelmi szempontból felemás Magyarország számára a bős–nagymarosi vízerőmű története, politikai jelentősége elvitathatatlan. Az állampárt a rendszerváltás előtti években nem tudott mit kezdeni a szakmai alapon megszervezett mozgalommal, s ez utat nyitott a demokratikus folyamatokhoz. A bősi per 25 éve zárult le.
