Lupis József (1953–), a brókerszakma hazai úttörője, első számú tekintélye nagyot álmodott, és nagyot bukott. Úgy volt, hogy ő is megússza csekély büntetéssel, de aztán mégis ő volt a nagyon kevesek egyike, aki a pénzvilágban bűnével arányosan bűnhődött. Sőt! A rendszerváltás utáni pénzügyi őskáosz bűnöse és áldozata volt. A múltjáról sokat tudunk, a jelenéről semmit.
Az író-filozófus halálának egy éves évfordulóján publikált, eddig nem látott interjút szemléztük. TGM többek között arról is beszél, hogy mi a baj a kapitalizmussal, miért reménytelen a magyar társadalom és miért teljesítmény, hogy Orbán Viktor még mindig miniszterelnök.
A Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium nyugalmazott igazgatója szerint önmagában erőtlen a pedagógustársadalom, a tiltakozó karinthys és kölcseys tanárok kirúgása pedig jól mutatja: ennyi elég volt ahhoz, hogy a tanárok értsenek a retorzióból. Árendás Péter 1989-ben lett az Illyés igazgatóhelyettese, később igazgatója. Arról is beszélgettünk vele, mitől volt „kegyelmi állapot” a rendszerváltás első néhány éve, és miként élte meg az Orbán-kormányok központosítását.
A TechnoCool című tárlat annak az 1990-es években indult művészgenerációnak a gondolkodásmódját járja körül, amely a rendszerváltás utáni évtizedet felszabadító élményként élte meg. Ebben az elektronikus zenék forradalmasító szemlélete, a DJ-kultúra és a partik új látványvilága is meghatározó inspirációt jelentett, ami a művek vizualitásában, a bennük felvett kérdésekben is megjelent. A nosztalgia és a rácsodálkozás is garantált.
Pragmatizmus és eszmeiség viszonyát vizsgálja szerzőnk a dualizmus és a rendszerváltás óta eltelt időszak pártpolitikájában. Azt mondja, az ismeretek hiánya nehezíti, hogy megértsük, miért nem elég, ha a közjogi, nem pedig az eszmei tényezők uralják a politikát.
Alig akad olyan történelmi, ikonikus magyar márka, vállalat és gyár, amely még magyar kézben van, vagy legalábbis ne fordult volna meg külföldi tulajdonban. Ami magyar maradt, az nagyrészt eltűnt a süllyesztőben.
Aki félelemben él, az azt hiszi, hogy az elit majd mindent megold helyette, ezért kell Orbánéknak folyamatosan ébren tartaniuk az emberekben a rettegést – mondja Kőszeg Ferenc civil jogvédő, az SZDSZ alapítója, 1990 és 1998 között országgyűlési képviselője, akinek Csörögnek a zászlók címmel újabb könyve jelent meg.
Tisza István jó 120 éve írt már a magyar társadalom sajátos fejlődéséről, ami eltér a nyugatitól. Szerzőnk szerint ez a sajátos szerkezet a rendszerváltáskor, és utána sem változott meg. Ezt (a "stratégiai titkot", ahogy Csizmadia Ervin írja) pedig az ellenzéknek is meg kellene értenie, teszi hozzá.
Pintér Sándor korábbi bizalmasának, Tasnádi Lászlónak cége 2021 óta védi a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, most újabb tendert nyertek meg.
A múlt ismerete nélkül nincs mélyreható társadalmi változás. A rendszerváltás utáni társadalmi küzdelmek kritikai feldolgozása tágítja politikai képzelőerőnket és szükséges állomása annak, hogy sokak számára vonzó jövőképet alakítsunk ki. A cikk szerzői egy hiánypótló mozgalomtörténeti gyűjteményt mutatnak be.
Barátjáról és küzdőtársáról, a múlt héten elhunyt Mécs Imréről a személyes emlékein túlmutató írását Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet Alapítvány kuratóriumi elnöke a HVG felkérésére fogalmazta meg.
"Hiszem, hogy lesz még korszak, amikor Mécs Imre nevét, a megújult, európai Magyarország megteremtői között fogják számontartani."
Ott volt az alakuló Fidesz egyik találkozóján a Bibó Kollégiumban, és emlékszik, ahogy a lánglelkű Orbán Viktor sorolja neki Oxfordban, miket tervez Magyarországgal. Timothy Garton Ash a közép-európai térség egyik legjobb ismerője, ahogy fogalmaz, a „jelen történésze”. Mesél a rendszerváltás csodájáról, a fiatal Putyinról, és a mostani félelmeiről is. Optimizmusát azonban nem veszíti. HVG-portré.
A rendszerváltás egyik mellékalakja, aki talán lehetett volna külügyminiszter is, de a Magyar Narancs egyik alapítójaként jobban érdekelte a médiacsinálás, aztán a filmezés. Az elmúlt hónapokban a ferencvárosi önkormányzati lap körüli botrány miatt találkozhattunk a nevével, pedig sok más miatt jóval érdekesebb személyiség: írt könyveket, végigutazta a világot Szarajevótól Tokióig. "Ha egy hatalom leválthatatlan, ha felvásárolhatja az ellenzékét, ha új feudális osztályt épít ki, arra sok szó van, de a mohóság bírja csak a nyomdafestéket" – mondja az Orbán-rendszerről. HVG-portré.
Bár környezetvédelmi szempontból felemás Magyarország számára a bős–nagymarosi vízerőmű története, politikai jelentősége elvitathatatlan. Az állampárt a rendszerváltás előtti években nem tudott mit kezdeni a szakmai alapon megszervezett mozgalommal, s ez utat nyitott a demokratikus folyamatokhoz. A bősi per 25 éve zárult le.
Lehet vitatkozni azon, hogy hol csúszik félre A besúgóban a történelmi hitelesség, de inkább a dramaturgiai megbicsaklások zavarók a magyar sorozatban, amelyről most mindenki beszél. A hvg.hu Kult rovata tartja magát ahhoz, hogy a rendszerváltás előtti időszakot feldolgozó sorozat teljesítette a feladatát: jó korrajz lett egy felnövéstörténettel a szíve közepén.
Áthallások és történelmi pontatlanságok ide vagy oda, A besúgó nem akar több lenni, mint egy fikció, amelyet egy fiatal gárda rakott össze, hogy beszélgetéseket indítson generációk között és a politikai árkokat kikerülve – mesélte Szentgyörgyi Bálint, a sorozat író-rendező-kreátora, és Vas Judit Gigi, A besúgó Enikője közéleti podcastunk legfrissebb adásában.
Ezúttal saját fideszes és MDF-es múltjáról posztolt a névtelenségéhez ragaszkodó forrás, aki a sajtó figyelmébe ajánlotta azt, hogy K. Endrének elnöki kegyelmet adott Novák Katalin.
EU-s közvetítés csökkentheti a két ország közötti feszültséget.
A döntés ellen a kutatók tiltakoznak. Azt állítják, hogy ezek a dokumentumok nem jelentenek veszélyt Románia nemzetbiztonságára.
