Nincs gyakorlatiasabb érték az elvszerűségnél, és nincs következetesebb elvszerűség annál, ami a gyakorlatiasságból, az életismeret mélyéből fakad. Ez a tanulsága a 25 éve elhunyt Solt Ottilia életének. Az évforduló alkalmából mostantól tér viseli a nevét Budapest II. kerületében.
A két utazó tárlatot ugyanaz a cég intézi, aki a Trianon-emlékév kiállításait szállította.
A volt reklámszakember korábban politikai marketinggel is foglalkozott, ám most nem pazarolja idejét olyan aktualitásokra, mint az utcákon látható óriásplakátok. Első nagyjátékfilmje, az Eltörölni Frankot a Kádár-rendszer sötét módszereiről beszél. HVG-portré.
Katartikus össznemzeti élmény volt az 1989. június 16-ai, Hősök terei gyászszertartás, melynek kiharcolóit és megszervezőit – más zavaró körülménnyel egyetemben – a NER-nemzedék múlteltörlő buzgalommal igyekszik kiretusálni a köztudatból.
A 68 éves közgazdász komoly szerepet vállalt a rendszerváltás éveiben a magyar gazdaság modernizálásában.
A támogatási kérelemből az is kiderül, hogy maga Schmidt Mária kérte a rendszerváltás 2019-es emlékévének meghosszabbítását 2022-ig.
A rendszerváltás előtti demokratikus ellenzék ügyvédje, a parlament egykori alelnöke 85 évet élt.
1994 után újból képviselő lenne a Vállalkozók Országos Szövetségének egykori elnöke.
Gazdag külföldi üzletembernek adta ki magát a rendszerváltáskor, Demján Sándor és Boros Imre bankárok ajánlását mutogatta a behízelgő modorú szélhámos, majd gyárvásárlásokkal hitegette partnereit. Sokaktól csalt ki hatalmas összegeket, de amikor őrizetbe vették, nemcsak igazi nevét, hanem még az állampolgárságát sem tudták a rendőrök. Végül abban maradtak, hogy feltehetően egy amerikaival, Joseph Madollal van dolguk. Dezső András cikksorozatának újabb epizódja.
Az 1991. március 7-ét követő néhány napban több tízezer albán menekült érkezett hajón a dél-olaszországi kikötőkbe, s ezzel végleg átszakadt egy gát: az utolsó közép-európai szocialista államban is végleg eldőlt, hogy fenntarthatatlan a szovjet-féle szocializmus. A demokráciába való, harminc éve tartó átmenet azonban – részben az Albániát évtizedeken át zsarnoki módszerekkel kormányzó Enver Hodzsa hagyatéka miatt – meglehetősen ellentmondásosra sikerült.
A NER-világ nem népszerű a fiatalok körében, de együtt tudnak élni vele, ám előbb-utóbb nyilvánvalóvá válik, hogy nincs nyugati élet nyugati közélet nélkül, írja szerzőnk.
Mindössze hat évet élt, de máig legendás híre van a Tilos az Á-nak. A 90-es évek első felének legfontosabb helye volt, ahol együtt bulizott az akkori belügyminiszter a Fidesz tagjaival, ahol rendszeresen fellépett a még ismeretlen Quimby vagy Kispál és Borz, ahonnan a Tilos Rádió indult. A hely alapításában nagy szerepe volt holland házfoglalóknak, egy lakásnyeremény-betétnek, a jószerencsének és mindenekelőtt a rendszerváltás utáni bizakodó légkörnek. Az egykori alapító szerint nem jó ötlet ugyanezzel a névvel most újranyitni, Interjú Németh Vladimirrel, vagy ahogy mindenki ismeri, Vovával.
A RETÖRKI néven is ismert intézetet 2013-ban hozta létre a kormány azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a tudomány fő áramlatától eltérő nézetek kapjanak hangot – és pénzt.
A rendszerváltással hirtelen új megvilágításba került a 20. századi magyar történelem. Az 1956-os forradalom tabuja megdőlt, Horthy, Kádár történelmi szerepe átértékelődött. A történészek mellett a politikusok is nekiláttak, hogy narratívává formálják a közelmúlt történelmét – egy idő után magának a rendszerváltásnak a történetét is.
Ami 1989-ben Magyarországgal és a régióval történt, az leírható úgy is, mint szuperhatalmak küzdelmének végórája: a Szovjetunió elveszítette a hidegháborút, így Kelet-Közép-Európában át kellett adnia a helyét a Nyugatnak. A történet hazai alakítói ugyanakkor nem úgy látták, hogy a Nyugat túlzottan igyekezett volna Magyarországot és szomszédait a keblére ölelni. Eközben Magyarországon is voltak, akik a semlegességet az atlantista opciónál vonzóbbnak tartották. Az EUrologus a bő harminc évvel ezelőtti nagyszabású társadalmi átalakulást körüljáró cikksorozatának negyedik részében a világpolitikai események kerülnek fókuszba.
Az autokrata rendszerekben nincs szegénység és munkanélküliség. Ami nincs, azon nem kell segíteni. Szegénynek és munkanélkülinek lenni ott, ahol nem lehet, bűn, és ezért bűnhődni kell.
Erős a Kádár-nosztalgia az Orbán-támogatók körében. A Fidesz-szavazók többsége úgy gondolja, a rendszerváltás előtt az emberek egyről a kettőre tudtak jutni, és ugyanannyian vannak azok, akik szerint Kádár alatt jobb volt, mint azok, akik szerint most. Öregedik Orbán tábora, ez látszik az eredményekből.
Hankiss Elemér társadalomkutatóként lett a rendszerváltás után a Magyar Televízió elnöke – miután többször is visszautasította a felkérést. Optimizmussal fogott a munkához. A HVG éppen a hírhedt médiaháború kitörése előtt pár héttel, 1990 októberében készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Schmidt Mária történészt újra kinevezték a „30 éve szabadon” emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztossá. A meghosszabbított megbízatás 2021. március 15-től 2022. május 31-ig tart.
Nem örökösének tette meg, csak két tanácsot adott a haldokló miniszterelnök a fiatal ellenzéki vezetőnek.
