Erős a Kádár-nosztalgia az Orbán-támogatók körében. A Fidesz-szavazók többsége úgy gondolja, a rendszerváltás előtt az emberek egyről a kettőre tudtak jutni, és ugyanannyian vannak azok, akik szerint Kádár alatt jobb volt, mint azok, akik szerint most. Öregedik Orbán tábora, ez látszik az eredményekből.
Hankiss Elemér társadalomkutatóként lett a rendszerváltás után a Magyar Televízió elnöke – miután többször is visszautasította a felkérést. Optimizmussal fogott a munkához. A HVG éppen a hírhedt médiaháború kitörése előtt pár héttel, 1990 októberében készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
A hercegi pár 1990 májusában tett látogatást hazánkban.
Amikor ez az interjú készült, még "csak" az MDF első számú külügyi szakértője volt, nem sokkal később a rendszerváltás utáni első magyar kormány külügyminisztere lett a történész, MDF-alapító Jeszenszky Géza. A HVG 1990 májusában készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Az MDF egyik választási plakátja került a rendszerváltási emlékérme egyik oldalára, de nem a világhírű „Tovarisi konyec”.
Miért szorult jó időre a közemlékezet peremére a Jurta Színház és vezetője, Romhányi László? - erre a kérdésre ad választ a Jelenkutató Alapítvány Intézet történész igazgatója és munkatársa.
A globális hálózatról, a parlament elviselhetetlen viszonyairól is szót ejtett a Vasárnapi újságban a házelnök.
A parlament a kormánypártok egyedüli részvételével politikai nyilatkozatot fogadtak el a népképviseleti rendszer 1990-es visszaállításáról.
Az MNB kétszeresen volt elnökét a rendszerváltás az akkor meg is szűnő Országos Tervhivatal államtitkáraként érte. A HVG 1989 júniusában készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Harminc éve ezen a napon alakult meg az Országgyűlés az első szabad választásokat követően. Olyan emberek ültek be a parlamenti patkóba, mint Gyarmati Dezső vízilabdázó, Iványi Gábor metodista lelkész, Rajk László építész, Tamás Gáspár Miklós filozófus, Torgyán József kisgazda politikus és Szűrös Mátyás, aki 1989. október 23-án az Országgyűlés erkélyén kikiáltotta a köztársaságot. Már akkor is ott ültek a Fidesz nagyágyúi.
A Kádár-korszak bukása utáni első szabad országgyűlésre emlékeznének a kormánypártok egy olyan politikai nyilatkozattal, amiben a rendszerváltás után egy posztkommunista időszak következett.
"Világnézetünk alapját az emberi jogok filozófiája képezi", állította a pártállam végóráiban Orbán Viktor, aki azóta illiberalizmusról, keresztény szabadságról beszél, az emberi jogokról pedig sajátos nézeteket vall. A HVG-nek 1989 augusztusában adott interjúja legendás történelmi forrássá vált, a Fidesz megalakulásának 32. évfordulója és a felhatalmazási törvény elfogadása alkalmából jelentetjük meg ismét.
Nem nyerhette volna meg a parlamenti mandátumok kétharmadát 2010-ben a Fidesz, ha a rendszerváltás idején az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal vezetői másképp egyeznek meg az egyéni körzetekről és a pártlistákról az új választási törvényben.
Gulyás Gergelyt megbízta a kormány, hogy vizsgálja meg egy múzeum létrehozásának a lehetőségét.
A 90-es évek fideszes politikusa, Derdák András szerint ma a hatalom csak arra használja a képviselőit, hogy megszavazzák, amit kell.
A Szombat című folyóirat Rendszerváltás 30 című száma köz- és magánérzeti helyzetjelentés.
