„Mi a biztonságos energiaellátásra a fizikai valóság kérdéseként tekintünk, nem politikai kérdésként"
– mondta Szijjártó Péter múlt csütörtökön Minszkben, az Eurázsiai Biztonsági Konferencia megnyitóján, majd hozzátette, hogy mindezért Magyarország fenn fogja tartani a pragmatikus együttműködését Oroszországgal. Vagyis: tovább vesszük szakmányban az orosz gázt, olajat és uránt, az Európai Unió által az ukrajnai invázió megindulása óta szorgalmazott leválás, melyben Magyarországon kívül szinte minden uniós tagállam látványos sikereket ért el, nálunk szóba se kerülhet, továbbra sem.
„Elég idő volt már alternatívák után nézni, és belátni, hogy ezek a profitok Putyin háborús gépezetét etetik. Nem várhatunk már tovább, sőt, ennek már korábban meg kellett volna történnie"
– ezt már Nikolai Denkov bolgár miniszterelnök mondta egy nappal a magyar külügyminiszter beszéde után Brüsszelben, azzal kapcsolatban, hogy Bulgária megawattóránként 10,2 euróval emelné meg a Magyarország és Szerbia felé tartó, a Török, illetve a bolgár/szerb szakaszán Balkáni Áramlat nevű csővezetéken szállított orosz gáz tranzitjának árát. Az intézkedésnek Denkov elmondása szerint az az egyik célja, hogy mindkét országot az oroszokkal való szakításra ösztökélje.
Az áremelést egy átfogó, látványosan oroszellenes energiacsomag részeként a bolgár parlament még október 13-án szavazta meg. Szijjártó „drámai" árváltozásról beszélt, és arról, hogy a lépés miatt elzárulhatnak az orosz gázcsapok, majd a magyar és a szerb kormány közös nyilatkozatban nevezte „ellenséges lépésnek" a bolgár különadót. Denkov erre a magyar és a szerb kormányt „alaptalan félelmek" szításával vádolta, majd kijelentette, hogy intézkedésük másik fő célja a Gazprom profitjának megnyirbálása. A különadót ugyanis nem a két gázvásárló országnak, hanem a Gazpromnak kell megfizetnie.