Bár megszületett Kijev és Washington alkuja az Ukrajnában található ásványkincsek közös kitermeléséről, még sok a bizonytalanság benne, és évek telnek el, mielőtt megnyílnak az első bányák.
Kína az olyan ritkaföldfémeknek, mint az ittrium, a diszprózium és a terbium, globálisan a 90 százalékát termeli ki, és az iparági szakértők attól tartanak, hogy ha ez a krízis két hónapnál tovább tart, az kimerítheti világszerte a készleteket.
Irreális feltételek és durva nyilatkozatháború után úgy tűnik, az USA kész megállapodni Ukrajnával az ország ásványi kincseiről, és cserébe a jövőben is adna valamiféle segítséget az orosz megszállás alatt álló országnak. De ezt Oroszország sem nézi tétlenül, Vlagyimir Putyin ráígért az ukrán ajánlatra, és külön embert állított az amerikai fejek elcsavarására – miközben még a Zelenszkij által vágyott biztonsági garanciák sorsa is ködös.
Vlagyimir Putyin szerint az oroszoknak sokkal több ritkaföldfémje van, mint az ukránoknak. Korábban Donald Trump azt vetette fel, hogy Ukrajna ezzel az ásványkincsvagyonnal fizethetne az amerikai támogatásért.
Az értékes ásványok megszerzéséért cserébe ugyanis alig adtak volna valamit az amerikaiak.
Donald Trump szerint Ukrajnának 500 milliárd dollár értékű ásványkinccsel kellene ellentételeznie az amerikai támogatást.
A környék olyan nyersanyagokban gazdag, mint a koltán, amely fontos szerepet játszik számítástechnikai eszközök és elektromosautók akkumulátorainak gyártásában.
Az Edinburgh-i Egyetem kutatói egy olyan módszert dolgoztak ki, melyben a mikrobáké a főszerep az akkumulátorokban található értékes anyagok kinyerésében.
Nem a várt ütemben veszik az emberek az elektromos autókat, ezért óriásit zuhant az akksijukba való lítium ára. A nyugati bányatársaságok ezért sorra jegelik a tervezett fejlesztéseiket, pedig a zöld átálláshoz rengeteg kellene belőle. A piaci viszonyok és a befektetői igények a kínai cégeket kevésbé zavarják: ebben a szektorban is rengeteg állami támogatás zúdul rájuk, így benyomulnak a vákuumba, és elkezdik átvenni az irányítást.
Az EU felfuttatná az elektrifikációhoz nélkülözhetetlen fontos fémek bányászatát és feldolgozását. Nyílnak az új bányák, de a helyi közösségek környezeti aggályait is figyelembe kell venni.
A ritkaföldfémek fontos alkotóelemei többek között telefonoknak, szélturbináknak, akkumulátoroknak és egészségügyi berendezéseknek, a gond csak az, hogy az európai igény 98 százalékát Kína biztosítja. Ez a függőség most, ha lassan is, de megváltozhat.
Az akkumulátorokban is nélkülözhetetlen ritkaföldfémek 98 százalékát jelenleg Kínából importálja az Európai Unió, egy svéd bányavállalat azonban most talált egy olyan lelőhelyet, amellyel ez a függés csökkenthető lehet – ha nem is azonnal.
December elsejétől életbe lépett a törvény, melyet Pekingben egyértelműen fegyvernek szánnak az USA-val folyó kereskedelmi háborúban. Egyelőre ennek nem lesz hatása az exportra – írja a pekingi Global Times, de ez változhat.
Az okostelefonoktól az elektromos autókon át a vadászgépekig mindenbe kellenek ritkaföldfémek, és a világ kitermelésének nagy része Kína kezében van.
Megpróbálják megtörni Kína uralmát az elektronikai alapanyagokhoz nélkülözhetetlen ritkaföldfémek piacán.
Nemzetközi nyomásra eltörölte Kína a ritkaföldfémek tíz éven át fennálló exportkvótáját, ám a szakértők szerint nem biztos, hogy a változtatásnak jelentős hatása lesz a világpiaci árakra. A kiviteli kvóta eltörléséről a kereskedelmi minisztérium a múlt év végén döntött.
A frankfurti tőzsdén megkezdődött a ritkaföldfémek globális indexének a kereskedelme.
Olvadó gleccserek a Himalájában, ritkaföldfémek, illetve a kínai és az amerikai gazdaság növekedése közti különbségek is szóba kerültek azon a hétfő esti előadáson, amelyet a világ egyik legbefolyásosabb diplomáciai és biztonsági szakértője, a Harvard amerikai professzora, Joseph Nye tartott a Közép-európai Egyetemen.
Kína exportkorlátozó intézkedéseire válaszul az EU saját tartalékokat képez a technológiai ipar számára nélkülözhetetlen és egyre inkább stratégiai nyersanyaggá váló ritkaföldfém-csoportból.
