szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Az Edinburgh-i Egyetem kutatói egy olyan módszert dolgoztak ki, melyben a mikrobáké a főszerep az akkumulátorokban található értékes anyagok kinyerésében.

Az elhasználódott akkumulátorok a természetbe kerülve veszélyesek, pedig megfelelően kezelve még ezekből is ki lehet nyerni ritkafémeket. Miközben egyre több az olyan eszköz, melyben telep van – köszönhetően az e-autózás terjedésének is –, egyre sürgetőbb, hogy erre legyen valami megoldás.

Úgy tűnik, az Edinburgh-i Egyetem kutatói találtak is egyet, mely elsőre meglepően hangozhat: az ő megközelítésük ugyanis mikroorganizmusokat alkalmaz, hogy lítiumot, kobaltot, mangánt és egyéb ásványokat vonjon ki a régi telepekből, valamint elektronikai berendezésekből.

A kutatók rámutattak: át kell állni egy körkörös, fenntarthatóbb gazdaságra, melynek része, hogy bölcsebben használja fel az emberiség a rendelkezésére álló erőforrásokat. Így a hulladékból is lehet értékes alapanyag, például az akkumulátorok esetében. Ezért kerestek, és találtak egy lehetséges megoldást a baktériumok segítségével – ezek figyelemre méltó organizmusok, mert képesek komplex folyamatokra, például a fém nanorészecskéinek a szintetizálására.

Norvégiában megtalálták Európa legnagyobb ritkaföldfém-lelőhelyét

Kínai jelenleg uralja a ritkaföldfémek világpiacát, ugyanis a távol-keleti országban található a legtöbb ilyen nyersanyag. A kocka azonban fordulóban van.

A baktériumok bizonyára méregtelenítésként teszik ezt: a fématomokhoz kötődnek, és átalakítják a nanorészecskéket, hogy így előzzék meg a mérgezést. Az Edinburgh-i Egyetem szakemberei ezt használták fel arra, hogy akkumulátorokat hasznosítsák újra – írja a The Guardian.

A ritkafémeket nem ok nélkül hívják így – rendkívül korlátozott mennyiség áll csak rendelkezésre belőlük, és a brit kutatók szerint a mikrobák nélkül könnyedén kifogyhat belőlük az emberiség. Ezek nélkül pedig nem lehetne elektromos autókat, napelemeket és más zöld eszközöket gyártani.

A folyamathoz a természetben is előforduló baktériumtörzseket használtak a kutatók, de a jövőben génszerkesztett példányokat is bevetnek, hogy gyorsítsanak a lebontáson – de az egyes fémek kinyerésére is lehet alakítani a baktériumokat.

Egy következő lépés az is, hogy a kivont anyagok mennyiben hasznosíthatók az új telepek vagy elektronikai eszközök összetevőiként.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!