3700 éves urnatemetőt találtak egy kecskeméti mélygarázs építésekor - fotók
Az építkezés miatt egy Kr. e. 1700-1500 évekre keltezhető temető nyomaira bukkantak.
Az építkezés miatt egy Kr. e. 1700-1500 évekre keltezhető temető nyomaira bukkantak.
A térséget az 1980-as évek közepén, a moszuli duzzasztógát megépülte után árasztotta el a víz.
Eddig ismeretlen ősi szibériai népcsoportot azonosítottak kutatók.
A napvilágra került leletek közül kiemelkedő jelentőségű egy épület padlójára épített avar kori kemence, amelynek tüzelőfelületét több mint tízszer megújították, így a vastagsága az idők során másfél méternyire növekedett.
Találtak Skóciában egy középkori sakk-készletet, amelynek 200 éve elveszett öt darabja. Most az egyik figura előkerült – egy család fiókjából.
Ritka az ilyen jó állapotban fennmaradt lelet.
Helyi legendák is szólnak a vízbe veszett erdőről.
Hazavitte, falra tette, de 90 évesen visszaadta.
Tom Lucking talált egy 800 éves brosst csupán öt évvel azután, hogy egy 145 ezer font értékű aranyleletre bukkant.
Vaddisznóagyarból készült, 5000 éves selyemhernyó-faragványt találtak a régészek a közép-kínai Honan tartományban.
Olasz és egyiptomi régészek 34 múmiát találtak egy ókori sírban, amelyet a dél-egyiptomi Asszuánban tártak fel. A maradványok a fáraók későkorából és a görög-római időszakból származnak, a Kr.e. 6. század és a negyedik század közötti időszakból.
Eddig csak egy vers miatt sejtették, hogy létezett.
Egyiptomi archeológusok élő közvetítésben most először tártak fel egy mumifikálódott főpapot. Az eseményről készült műsort magyar nyelven vasárnap este láthatják a Discovery Channel nézői. A mumifikált főpap sírja mellett, két másik múmiát, valamint különleges ókori kincseket is sikerrel tártak fel, ráadásul egy egészen egyedülálló viaszfejet is találtak a sírkamrában a kutatók.
Az ókorból származó, 3600 éves hajóroncsot találtak török régészek Antalya tartomány földközi-tengeri partjainál. A szakemberek szerint a lelet a világ legrégibb hajóroncsa lehet.
Vasárnap éjjel nyitották fel a koporsókat, köztük egy két és félezer éve élt főpapét, a Nílus-menti Minjában.
Kínai és brit kutatók több mint tíz éven át tartó kutatással kiderítették, hogy a körülötte lévő föld összetétele és nem a fegyvereken talált krómbevonat az oka annak, hogy a több mint 2200 éves kínai agyaghadereg katonáinak fegyverei páratlan minőségben maradtak fenn.