Antik márványfejre bukkantak Rómában, és már azt is tudják, kié
Ritka az ilyen jó állapotban fennmaradt lelet.
Ritka az ilyen jó állapotban fennmaradt lelet.
Helyi legendák is szólnak a vízbe veszett erdőről.
Ez még római viszonylatban is fontos leletnek számít.
Tom Lucking talált egy 800 éves brosst csupán öt évvel azután, hogy egy 145 ezer font értékű aranyleletre bukkant.
II. Theodosius bizánci császár képmását viselő, 1600 éves, különlegesen ritka aranyérmét találtak Izraelben – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA).
Egyiptomi archeológusok élő közvetítésben most először tártak fel egy mumifikálódott főpapot. Az eseményről készült műsort magyar nyelven vasárnap este láthatják a Discovery Channel nézői. A mumifikált főpap sírja mellett, két másik múmiát, valamint különleges ókori kincseket is sikerrel tártak fel, ráadásul egy egészen egyedülálló viaszfejet is találtak a sírkamrában a kutatók.
Kortársai fényűzőként írták le az egykori palotát.
Az ókorból származó, 3600 éves hajóroncsot találtak török régészek Antalya tartomány földközi-tengeri partjainál. A szakemberek szerint a lelet a világ legrégibb hajóroncsa lehet.
Vasárnap éjjel nyitották fel a koporsókat, köztük egy két és félezer éve élt főpapét, a Nílus-menti Minjában.
Kínai és brit kutatók több mint tíz éven át tartó kutatással kiderítették, hogy a körülötte lévő föld összetétele és nem a fegyvereken talált krómbevonat az oka annak, hogy a több mint 2200 éves kínai agyaghadereg katonáinak fegyverei páratlan minőségben maradtak fenn.
A napvilágra került leletek közül kiemelkedő jelentőségű egy épület padlójára épített avar kori kemence, amelynek tüzelőfelületét több mint tízszer megújították, így a vastagsága az idők során másfél méternyire növekedett.
Találtak Skóciában egy középkori sakk-készletet, amelynek 200 éve elveszett öt darabja. Most az egyik figura előkerült – egy család fiókjából.
Hazavitte, falra tette, de 90 évesen visszaadta.
Vaddisznóagyarból készült, 5000 éves selyemhernyó-faragványt találtak a régészek a közép-kínai Honan tartományban.
Olasz és egyiptomi régészek 34 múmiát találtak egy ókori sírban, amelyet a dél-egyiptomi Asszuánban tártak fel. A maradványok a fáraók későkorából és a görög-római időszakból származnak, a Kr.e. 6. század és a negyedik század közötti időszakból.
Eddig csak egy vers miatt sejtették, hogy létezett.
Nemcsak az a kérdés, mekkora volt a királyság, hanem hogy egyáltalán létezett-e.
Azért ekkorkák, mert egerekből készültek. De vannak ott cicák és madarak is hasonlóan tartósítva.
Egy két és fél milliárd éves, vagyis a Japánban talált eddigi legidősebb kőzetet fedezték fel a kutatók a nyugat-japán Simane prefektúrában.
Egy 2500 évesnek becsült sírhely feltárásakor régészek épen megmaradt tojásokra bukkantak egy cserépkorsóban a Kína keleti partjainál fekvő Csiangszu tartományban – adta hírül a Hszinhua kínai állami hírügynökség.