A német konzervatív lap tudósítója szerint akár jogszerű, akár nem a budapesti rádió frekvenciájának elvétele, az állami intézmények, köztük a Médiatanács függetlensége és semlegessége megkérdőjelezhető, a magyar média állapota pedig nyugtalanító.
Nem egy nap alatt végzik ki a független médiumokat, a most tervezett adótörvény csak egy eleme a varsói kormány politikájának – mondta a hvg.hu-nak Daniel Rzasa, a 300gospodarka.pl nevű gazdasági portál főszerkesztője. Ám szerinte nem biztos, hogy a javaslatból törvény lesz, mert Kaczynskiék tartanak az amerikai reakcióktól.
A Nemzetközi Sajtóintézet igazgatóhelyettese szerint az Orbán-kormány állandóan méricskél, hogy mennyi sajtószabadságot kell garantálni ahhoz, hogy hatalmon maradjanak.
Összegyűltek a munkatársak a Klubrádió óbudai stúdiójában, együtt várják az éjfélt, amikor a csatorna analóg sugárzása megszűnik az eddig ismert módon, a Budapest FM 92,9 MHz-es frekvencián. A szerintük jogszerűtlen bírósági döntést maguknak kell végrehajtaniuk, szó szerint lekapcsolják saját adásukat. A sajátos szilveszterre hajazó utolsó vasárnapon a műsorvezetők és a hallgatók a műsorokban nosztalgiázva búcsúztatták az ismerős csatornájukat.
Ez a politika nem tiszteli az alapvető etikai normákat, viszont nagymértékben manipulál, írja a francia lap.
Az Európai Bizottság vizsgálatot kezdeményez az ellenzéki rádió ügyében.
„Az Egyesült Államok, amely Biden elnök alatt ismét összpontosítani kíván a demokráciára, osztja az aggályokat a magyarországi sajtószabadság visszaszorulása miatt”. Ezt a washingtoni külügyi tárca szóvivője közölte.
A nyitott társadalmak szinte védtelenek a dezinformációs törekvésekkel szemben, amelyek mögött sokszor nagyhatalmak és ezen belül az oroszok állnak. Az ellenőrizni hivatott újságírás válságban van, a politikusok befolyásolásának pedig kifinomult eszközrendszere van.
Az Európai Parlament idén nyáron döntött úgy, hogy létrehozza az eddigi leghosszabb nevű bizottságát, amelyet így hívnak: „Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság”. A hosszú névnek hála azonban egyből meglehetősen sokat megtudunk a tevékenységéről. A további részletekért interjút készítettünk Raphaël Glucksmann-nal, a bizottság francia elnökével. Szavaiból egy olyan hibrid háború képe bontakozott ki, amelynek egyik fő terepe a sajtó, a célja pedig az, hogy emberi áldozatok nélkül keltsen az európai országokban félelmet és bizalmatlanságot, valamint kétkedést a fennálló demokratikus intézményekben.
Bartosz Wielinski a Süddeutsche Zeitungban figyelmezteti Európát, hogy itt az idő észbe kapni, mert Lengyelországban éppen akkor korlátozzák még tovább a sajtószabadságot, amikor az EU-ban központi téma a jogállamiság és a demokrácia megsértése.
A hatóságok civil ruhás emberei az otthonából vitték el Haze Fant.
A sajtószabadságért folytatott küzdelmeivel is indokolták P. Szűcs Julianna érdemességét a Budapestért-díjra. Csakhogy a Mozgó Világ című folyóirat főszerkesztője kritikusai szerint éppen a sajtószabadságot és a szolidaritást köpte szembe 1983-ban.
Az újságírói szabadság korlátozásáról, „magasabb szinten” átírt, jóváhagyott hírekről, kerülendő témákról ír a Szabad Európa belső levelek, név nélkül nyilatkozó jelenlegi dolgozók, valamint egy korábbi tudósító beszámolói alapján.
A kormányfő a német szociáldemokrata politikus, Martin Schulz kritikájára válaszolt.
“Magyar beavatkozás a szlovén és észak-macedón médiába” címmel tartott egy rövid vitát az Európai Parlament, amelyben ismét Orbán Viktor volt a főszereplő. Kiderült, hogy ugyanazt a témát merőben másként is lehet szemlélni: sok képviselő elmondta, hogy Orbán a térségben az oroszok ügynöke, mások szerint azonban baloldali médiatúlsúly van például Szlovéniában.
Flashmobon emlékeztek a lap egykori újságírói és olvasói a Népszabadság 2016-os bezárására.
Ha az ellenzék a helyi közsajtóval azt teszi, amit a NER az országos közmédiával, miért ne gondoljuk azt, hogy az ellenzék ugyanazt tenné az állami médiával is, ha hatalomra kerülne, mint, amit az Orbán-rendszer most művel azzal? Vélemény.
A legnagyobb magyar újságírószervezet figyelmét sem kerülte el a külügyminisztérium adatgyűjtése. A MÚOSZ elnökét a rendszerváltás előtti időkre emlékezteti a tárca gyakorlata.
Szerinte politikai megrendelésre helyesbítették Katarina Barely kiéheztetésről szóló szavait.
Nagy vihart kavart Magyarországon, hogy Katarina Barley-nak, az Európai Parlament egyik alelnökének olyan kijelentést tulajdonítottak, miszerint pénzügyileg ki akarja éheztetni Magyarországot és Lengyelországot. Kiderült, hogy a kérdéses interjúban ez nem hangzott el, félrefordították a német szociáldemokrata politikus szavait, amiért az érintett újság elnézést is kért.
