Kétezer éves, páratlan leletnek számító gyermeksírra bukkantak Clermont-Ferrand közép-franciaországi városban: az első század elején eltemetett gyermeket vázákkal és állati áldozatokkal, köztük kutyával vették körül. Francia régészek különlegesnek nevezték a felfedezést.
A helyi polgármestert sokkolta az eset, vádemelést sürget az ügyben.
A turizmusért felelős egyiptomi minisztérium az elmúlt években sokat tett az ország turizmusának erősítéséért, de a koronavírus-járvány most nekik is keresztbe tett. Hogy a volt és leendő turisták továbbra se távolodjanak el Egyiptomtól, a 3D-bemutatókhoz használható Matterporttal feltérképezték az egyik legismertebb egyiptomi fáraó sírhelyét.
Újabb technológiát vetettek be a tudósok azért, hogy kiderítsék, valóban Tutahnamon sírjából nyílik-e anyja, Noferfiti temetkezési helye. Biztosat egyelőre nem tudni, de könnyen lehet, hogy sikerrel járt a projekt.
Egy Irakban feltárt neandervölgyi temetkezési hely leletei arra utalnak, hogy már a 70 ezer évvel ezelőtt ott élő neandervölgyi emberek is "halotti szertartással" búcsúztathatták halottjaikat.
A föld alatti, kupolás sírok 3500 évesek lehetnek.
Úgy tűnik, a kutyák a régészekkel is kiválóan együtt tudnak dolgozni.
Három intézményvezetőtől váltak meg egy vizsgálat nyomán.
Azt remélik, hogy az új DNS-vizsgálati technikáknak köszönhetően az eltelt hosszú idő ellenére is azonosítani tudják az elkövetőt.
Rendkívül ritka leletnek számít az ilyesmi.
Az ok: végére akarnak járni egy népszerű összeesküvés-elméletnek.
Régészek feltárták Kína legrégebbi sírját, amely legnagyobb meglepetésre nem volt üres: a benne furcsa pózban elhelyezett női holttestnek hiányzott a feje.
Az idős asszony lányát segítségnyújtás elmulasztásával gyanúsította meg a rendőrség.
A kiérkező igazságügyi orvos szakértő elsődlegesen kizárta az idegenkezűséget.
A fejet – amely egy keresztes lovag múmiájához tartozott – el is vitték a dublini St Michan-templom kriptájából.
Egy terhes nő maradványait rejtő ókori sírt tártak fel a kutatók a felső-egyiptomi Asszuán kormányzóságban.
A mükénéi korszakból származó síremlékből értékes leletek kerültek elő.
Az egyiptomi Szakkarában bukkantak rá, tehéntej és juh- vagy kecsketej keveréke alkotja, és brucellózist okozó baktérium is van benne.
