A magyar családok évente több mint félmillió forintot dobnak a kukába a saját zsebükből – derül ki egy kutatásból. A megvásárolt élelmiszerek mintegy negyedrésze landol a szemetesben, pedig az élelmiszerpazarlás elkerülhető lenne, ha megtanulnánk azok helyes tárolását. Cikkünkben tippeket adunk a spóroláshoz.
Megkerestünk egy, az önálló életet most kezdő fiatalt, Zsófit, hogy meséljen ennek az időszaknak az egyik legnagyobb kihívásáról: a költések, kiadások tervezéséről és a pénz beosztásának nehézségéről. Ilyen élethelyzetben elsőrendű a pénzügyi tudatosság, így Zsófit elvittük egy pénzügyi szakértőhöz, hogy spórolási tanácsokkal, lehetőségekkel segítsen neki. A frissen megszerzett tudást pedig a gyakorlatban is kipróbáltuk vele.
Itt 2-3 euró, ott 5-10 euró spórolás, ami a végén akár jelentős költségelőnyt is jelenthet.
Még dohányoztak, naponta majdnem 10 ezer forintot költöttek cigarettára. Egy idő után felmerült bennük, hogy mást is vehetnének a pénzből.
Gulyás saját hivatalának helyettes államtitkárát bízta meg vele, aki ezért semmilyen juttatást nem kap.
Van hatékonyabb módja is a spórolásnak, mint energiatakarékosabbra cserélni a háztartási gépeket. Sőt, egy új kutatás szerint úgy tűnik, a csere kifejezetten nem éri meg.
Ha nyomasztja a klímaváltozás, de úgy érzi, egyedül nem sokat tehet ellene, vagy ha egyszerűen csak nem akar pazarolni: íme, hat egyszerű tipp a víz spórolására. A pénztárcája, a lelkiismerete és a jövendő generációk is hálásak lesznek, ha változtat kicsit a rutinjain.
Ferjancsics László úgy gondolja, csak áthúzódó számlák és az áram díjának csökkenése miatt lettek kisebbek a költségek.
Egy bizonyos tulajdonságot érdemes fejlesztenünk.
Főleg az 50 évnél idősebbek, a budapestiek és a havi 250 ezer forintnál többet keresők tesznek félre pénzt a nyugdíjas éveikre.
Nem spórolunk sokkal többet, mint a válság éveiben, de legalább az eladósodottság csökkent.
Rendszerint három megfontolás viszi rá a magyarokat arra, hogy spóroljanak. Ön miért teszi? Spórol egyáltalán? A cikk végén szavazzon!
Ha nem tudunk jól gondolkodni a pénzről, akkor rosszul fogunk róla gondolkodni – figyelmeztette közönségét a héten Budapesten járt Dan Ariely. A neves amerikai pszichológus a TEDxBudapest rendezvényének vendégeként egyebek mellett beszélt a pénz titokzatos természetéről, a költekezés fájdalmáról, és a heti fizetés bevezetésének szükségességéről is.
Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által közölt adatok szerint a magyar lakosság a fizetése 9,62 százalékát tudja félretenni, ezzel valahol a középmezőnyben vagyunk.
Az állva repüléssel a légitársaságok járatonként mintegy 20 százalékkal több utast tudnának szállítani.
Ha egy családban drasztikusan sokfélén gondolkodnak a pénzről, az viharos konfliktusokat okozhat. A pénzzel való bánásmódunk azonban jóval több, mint hasznos vagy káros szokás: árulkodó tünet arról, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben.
Elképesztő árkülönbségekkel töltik fel ugyanazt az ingatlant a különböző portálokra. Akad olyan, ahol a két hirdetésben szereplő ár közötti különbség meghaladja az 1,7 milliárd forintot.
De a meglévő dolgozók rehabilitációs átvilágításával is milliókat spórolhat egy cég.
Akár 10 millióba forintba is kerülhet a kazáncsere, de a garanciális időn belül is megtérülhet.
Körülbelül négyszer annyiba kerül a ledes izzó, mint a hagyományos, de itt van forintra pontosan, mennyit takaríthatunk meg vele évente.
