#szabadidő


Így maradhatunk a nyaralás alatt is zöldek

Nem kell a világ végére utazni egy pihentető, jó nyaraláshoz. Cikkünkben összeszedtük, hogy mi mindent tehetünk meg és mire érdemes odafigyelnünk annak érdekében, hogy nyaralásunkkal a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyjuk magunk után.





Amikor az idő nem akadály: így töltsük aktívan a nyugdíjas éveinket

Van, aki retteg a nyugdíjas éveitől, mások pedig alig várják, hogy végre legyen idejük a hobbijuknak és családjuknak élni, és több időt tölteni az unokákkal. A lényeg, hogy találjunk majd magunknak olyan elfoglaltságot, ami boldoggá tesz minket, és hogy tevékenyek tudjunk maradni idősebb korban is. Ehhez viszont az kell, hogy már fiatalon gondoljunk életünk utolsó évtizedeire: nem mindegy, hogyan telnek el.


Többet főznek és tévéznek a magyarok, de vajon miért?

Az elmúlt évek vitathatatlan lenyomatot hagytak a mindennapi életünkön, a pandémia és a gazdasági helyzet mellett a soha nem látott mértékben történő technológiai fejlődés és digitális újdonságok erősen formálták azt, hogyan töltjük el a szabadidőnket. Kevesebbet járunk moziba vagy koncertekre, gyakrabban nyúlunk a távirányító után és főzésre is egyre több időt szánunk. A Samsung legújabb kutatása azt vizsgálja, hogyan változtak a hazai tartalomfogyasztási, vendégvárási és kikapcsolódási szokások, valamint arra is keresi a választ, hogyan képzeljük el a jövő szórakozási formáit.



Kiderült, hogy baj, ha valakinek túl sok szabadideje van

Sokan panaszkodnak arra, hogy nagyon elfoglaltak, több „énidőt” szeretnének. Igazuk van, ugyanis tudományosan igazolt, hogy a saját elképzelés szerint eltölthető órák hiánya nagyobb stresszhez vezet, és csökkenti a szubjektív jóllétet. Kérdés viszont, mi a helyzet a sok szabadidővel.





Tényleg megérné kevesebbet dolgozni?

Túl sokat dolgozunk, túl keveset élünk – a munka világának radikális átalakítását jó ideje szorgalmazzák már a munka utáni társadalom, az úgynevezett post-work society teoretikusai, akiknek a hangját csak felerősítette a koronavírus-járvány, és annak hatása arra, ahogyan dolgozunk. Cikksorozatunk záró részében azt nézzük meg, hogy mennyi a realitása annak, hogy a nyolcórás (vagy még ennél is több) munkánkat visszaszorítsuk.


Tényleg sokkal kevesebbet kellene dolgoznunk, hogy nekünk és a környezetünknek is jó legyen?

Érezzük mi is, és a bolygó is érzi, hogy ahogyan ma élünk és dolgozunk, az nem jó. De mi legyen helyette? A koronavírus-járvány felerősítette azokat az elképzeléseket, hogy már rég nincs szükség arra, hogy napi 8-10 órákat dolgozzanak az emberek. Cikksorozatunkban megnézzük, hogy mit kínálhat a munka utáni társadalom, az úgynevezett post-work society.


Hogyan lett a munka az életünk?

A posztindusztriális társadalmak jellemzője, hogy a munka teljes mértékben eluralja az életünket. Ez határozza meg az identitásunkat, egyes jogainkat, részben a magánéletünket és azt is, hogy mit csinálunk a szabadidőnkben. Egyes teoretikusok szerint radikális reformra szorul a munka világa, mert már rég nincs szükség arra, hogy napi 8-10 órákat dolgozzanak az emberek. Az úgynevezett post-work társadalom idealisztikus elképzelése most a koronavírus-járvánnyal új lendületet kapott. A hvg.hu cikksorozatban járja körbe a témát.