Az Egyesült Államokban végzett felmérés tanulságos lehet nálunk is.
Az amerikai Munkastatisztikai Hivatal (Bureau of Labor Statistics) éves kutatása szerint – amelyben azt vizsgálják, hogy az amerikaiak hogyan töltik el az idejüket – egy átlagos amerikai 7,3 százalékkal kevesebbet dolgozik decemberben, mint általában – írja a Quartzy. Ezzel a december a munkavégzés szempontjából a legkevésbé hatékony időszaka az évnek, ilyenkor átlagosan napi fél órával kevesebbet dolgoznak az emberek, mint mondjuk, márciusban, amikor az állampolgárok az átlag munkaidőhöz képest sokkal többet dolgoznak.
A statisztika alapján, míg márciusban széthajtják magukat az amerikaiak (az átlag munkaidőnél 5,5 százalékkal robotolnak többet), és még áprilisban is egész nagy a munkakedv, addig júliusban már negatívba fordul a mérleg, de még nyár közepén sem dolgoznak annyival kevesebbet, mint a tél elején. Az is látszik az adatokból, hogy a decemberi visszafogottabb munkavégzés után az emberek visszatérnek januárban a munkájukhoz, de februárban ismét csökken a munkával eltöltött idő.
De ha nem dolgoznak, akkor mit csinálnak?
Decemberben az amerikaiak sokkal több időt szánnak például a kapcsolatok ápolására, a szociális tevékenységekre, mint az év más szakaszában. 15 százalékkal több időt fordítanak az átlaghoz képest a társasági eseményekre, míg az emberek októberben, januárban és februárban a legkevésbé szociálisak. A legtöbb időt júliusban töltik társaságban az amerikaiak – derül ki a felmérésből.
Ahogy az is világossá válik az adatokból, hogy hiába a kevesebb munkaóra, decemberben nem sok ideje marad az embereknek a pihenésre, lustálkodásra, vagy például arra, hogy olvassanak.
Leginkább a júniust és a júliust tudják feltöltődésre használni, és januárban is többet olvasnak az átlagnál, de decemberben kifejezetten negatívak a mutatók: ilyenkor 10 százalékkal kevesebb idő jut a pihenésre, 6 százalékkal kevesebb a könyvekre.
A passzív cselekvések helyett viszont nagyon sok energiát fektetnek az amerikaiak decemberben a főzésbe, ilyenkor töltik ezzel a legtöbb időt.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
1925. július 18-án került a boltokba a totalitárius diktatúra megvalósításának első és egyetlen kézikönyve, Adolf Hitler Mein Kampfja. A könyvben kifejtett ideológiára építve történhetett meg a világ legtöbb áldozattal járó háborúja és népirtása is. De milyen utóélete volt Magyarországon?
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
A szexet kínálók és a digitális izgalomra vágyók Covid alatti egymásra találása röpítette az egekbe az OnlyFanst, melyen most jó pénzért túladna a nyilvánosságot kerülő tulajdonosa.
Önként, a „hasznosság érzése”, az „anyagi biztonság” és az „egészségesebb élet” reményében dolgoznak a munkát vállaló nyugdíjasok a szaktárca szerint.
Sokan sérelmezik, hogy nehezen pótolható embereket szakembereket küldtek el, ráadásul mindezt több hónap alatt, így nem kellett csoportos létszámleépítést sem bejelenteni.
