Új-Zélandon úgy próbálják enyhíteni a technológiai szektorban fellépő munkaerőhiányt, hogy ingyen repjeggyel csábítják állásinterjúra a jelölteket a világ minden részéről. A megoldás egyébként nem egyedi, van olyan magyar cég is, amely Indiából repteti ide a jelentkezőket – ha nem vállnak be, haza is.
A fiatalok többsége legszebb álmaiban mer csak kétszázezres kezdő fizetésre gondolni, miközben az általános szakemberhiány miatt a cégek már hajlandóak mélyebben is a zsebükbe nyúlni.
A másfél éve alakult programozó iskola diákjai nagyrészt pályaelhagyó diplomások, akiknek nincs programozói előképzettsége, mégis a négy hónapos képzés sikeres elvégzése után azt ígérik, hogy garantáltan álláshoz jutnak, méghozzá szép kezdő fizetéssel. Igaz, a képzés ára sem csekély.
Elöregedőben van a szakma, képzés évek óta nem folyik, félő, hogy néhány éven belül molnár nélkül maradnak a malomipari vállalkozások.
Hiába a lakásboom, nem jöttek haza a szakemberek, munkaerőhiány van az építőiparban is, és ez megdobja a lakásárakat.
Egy-egy pozícióra nem, vagy csak nagyon nehezen találnak megfelelő szakembert a cégek. IT-szakemberek, targoncások, operátorok, összeszerelők, villanyszerelők, bolti eladók, pénztárosok, postai dolgozók, a lista sokáig folytatható. Egy munkaerő-kölcsönző cég vezetője szerint azonban nem teljesen reménytelen a helyzet.
Igénytelenül megszerkesztett, sablonos fordulatokkal tűzdelt hirdetésekkel próbálnak toborozni a cégek. Ráadásul olyan fájóan kevés információt adnak meg, hogy ha kihúznánk az egyes pozíciók megnevezéseit, nem lehetne eldönteni milyen területhez köthető az állás.
Évente feleannyi szakember végez, mint amennyit a szakma felvenne.
Miközben szinte minden szektorban lasszóval vadásszák a jó munkaerőt, és a cégek egymásra licitálva próbálják magukhoz csábítani a képzett szakembereket, arra mintha kevesebb figyelmet fordítanának, hogyan tartsák meg a nehezen magukhoz abajgatott dolgozót.
Állandósult a magyar munkaerőpiacon a szakemberhiány. És most már azt is belátja mindenki, hogy béremelés nélkül képtelenség versenyezni a munkaerőért.
A Deutsche Welle terjedelmes cikkben boncolgatja, hogy miközben az érdekvédelmi szervezetek szerint is rögtön negyedmillió vendégmunkásra volna szükség a munkaerőhiány orvoslására Magyarországon, addig a kormány kerítést épít megakadályozandó a migránsok beáramlását, és intenzív kampányt folytat, hogy egybemossa a jelenséget a terrorizmussal.
A magyar mezőgazdaságban olyan súlyos a munkaerőhiány, hogy már Ukrajnából és Romániából hozzák a vendégmunkásokat, mert a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei agrárkamarai elnök szerint a közmunkaprogram elcsábítja őket, amit inkább választanak a megerőltető fizikai munka helyett - írja a Magyar Idők.
Budapesten az első, Miskolcon pedig már a második szemeszter vége felé járnak a hallgatók az informatikai szakoktatást végző Codecoolnál, ahol a 18 hónapos képzés után garantálják az elhelyezkedést és tandíjat is csak utólag kell fizetni. A modellt már exportálták is.
Újabb szintre lépett a munkaerőhiány, miután a cégek a korábban főállású pozíciókat diákokkal kezdik feltölteni, akik ennek következményeként már átlagosan 15-20 százalékkal többet keresnek a minimálbérnél - írja a Népszabadság.
Nem kell azon csodálkozni, ha a dolgozó átmegy a szemben lévő céghez, ha ott több pénzt, jobb körülményeket, esetleg karrierlehetőséget kínálnak neki. Ez nem lopás, ez a piaci verseny. Az alkalmazkodáshoz pedig nem sértődésre, hanem hosszú távú munkaerő-stratégiára lenne szükség. Ennek hiányában hiába töltenek be hirtelen minden üres pozíciót a munkaadók, holnapra újratermelődik a hiány.
A munkaerőhiány az idegenforgalmat és a vendéglátóipart is elérte. Pedig ez az egyik legnépszerűbb terület a fiatalok körében szakmaválasztáskor. Jelentős részük azonban inkább külföldön próbál szerencsét. Embert klónozni nyilván a magyar vállalkozások sem tudnak, ám vannak megoldások a munkaerőhiány gyors megoldására. A Vállalat+Vezető rovat, „Pay it forward” sorozatának negyedik része.
Súlyos munkaerőhiány, rugalmatlan munkaerő, alacsony bérek, magas járulékok, emellett rosszul szervezett, rossz hatékonysággal működő cégek – nem állnak túl jól a magyar vállalkozások. A MGYOSZ rögtön 250 ezer vendégmunkással kezelné a helyzetet, mások szerint alapvető változásokra van szükség.
A szakmabeliek által alapított Green Fox Academy négy hónap alatt programozót farag a karrierváltókból. Minden olyan diák, aki eddig sikeresen teljesítette a képzés követelményeit másfél hónapon belül elhelyezkedett a piacon.
Az Amerikai úti Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben kevés a műtősnő: betegek panaszkodnak, hogy az orvosok nem tudnak mit mondani nekik a műtétek időpontjáról. Az orvos igazgató szerint nincs vész, csak annyira van szakemberhiány, mint minden más fővárosi kórházban.
Facebook-posztban kért elnézést egy budapesti pékség tulajdonosa a vevőktől, akik nem jutnak kenyérhez, de mint mondja, egyszerűen nem találnak munkaerőt, aki többet süssön, de még olyat se, aki a pultba álljon vagy kiszállítsa az árut.
