Igénytelen álláshirdetéseik miatt nem találnak munkaerőt a cégek
Igénytelenül megszerkesztett, sablonos fordulatokkal tűzdelt hirdetésekkel próbálnak toborozni a cégek. Ráadásul olyan fájóan kevés információt adnak meg, hogy ha kihúznánk az egyes pozíciók megnevezéseit, nem lehetne eldönteni milyen területhez köthető az állás.
„Ha nem merünk bátran, őszintén, a munkavállalóinkra felnőttként tekintve kommunikálni, akkor nem fogjuk a számunkra szükséges, tehetséges munkaerőt megtalálni. Végül is miért kéne egy villanyszerelőnek csapatjátékosnak lennie, vagy miért is lenne szüksége egy szoftverfejlesztőnek kiváló kommunikációs készségre?” – mondja Tóth Gergely, a Brain Bar Budapest stratégiai igazgatója és a HR Fest társalapítója.
A HR Fest gyorstesztjéből az derül ki, hogy az elvárt tudás és az ígért juttatás a legtöbb esetben iparágtól, szektortól függetlenül megegyezik az álláshirdetésekben. 65 százalékukban kiváló kommunikációs készséget várnak el a jelentkezőktől, és 10-ből 6 munkahely a versenyképes jövedelem ígéretével csalogat.
A toborzási oldalak végtelen kínálatát böngészve világosan látszik, hogy bármely pozíció betöltéséhez szinte ugyanazokat követelik meg a jelentkezőktől. A három legnagyobb állásközvetítő online felület véletlenszerűen kiválasztott, 100 db hirdetésén végzett, nem reprezentatív kutatás eredményeiből látható, hogy korszakváltásra lenne szükség a piacon. A felmérés műszaki, gazdasági-pénzügyi, HR, illetve jogi területre toborzó hirdetéseket vizsgált két dimenzióban. Egyrészt, hogy melyek azok az tapasztalatok, képességek, amelyekkel a jelentkezőknek rendelkezniük kell, másrészt pedig, hogy mit ígérnek az egyes cégek a potenciális munkavállalóknak.
A meghirdetett pozíciók 65 százalékában a munkavállalónak kiváló kommunikációs készséggel kell rendelkeznie, ez a tudás a legtöbbször a jó problémamegoldó képességgel párosul. 10-ből 5 hirdetésben precíz munkavégzést várnak el a jelentkezőtől és sok esetben a pályázónak egyszerre kell jónak lennie önállóan és csapatban is.
A munkáltatók 62 százaléka versenyképes, vagy átlagon felüli jövedelemmel kecsegtet, míg a második legtöbbet említett ígéret a fiatalos csapatban való munkavégzés lehetősége (38%) és munkakörülmények páratlansága (32%).
Klónozás helyett: megoldások munkaerőhiányra
A munkaerőhiány az idegenforgalmat és a vendéglátóipart is elérte. Pedig ez az egyik legnépszerűbb terület a fiatalok körében szakmaválasztáskor. Jelentős részük azonban inkább külföldön próbál szerencsét. Embert klónozni nyilván a magyar vállalkozások sem tudnak, ám vannak megoldások a munkaerőhiány gyors megoldására. A Vállalat+Vezető rovat, „Pay it forward" sorozatának negyedik része.
Kérdés azonban, hogy ugyanolyan mértékben kell-e az adott készségekkel rendelkeznie egy villamosmérnöknek, mint egy telekommunikációs projektmenedzsernek? Tóth szerint a munkáltatóknak merészebben kellene alkalmazniuk a tradicionális toborzási eszközöket.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!