Összesen 12 szélerőművet telepít New York a tengerre a következő hetekben, ami komoly lépés lehet annak eléréséhez, hogy az állam 100 százalékban a zöldenergiára támaszkodjon 2040-re.
Elfogadta az új szeles szabályozás sarokköveit szerdán a kabinet, de módosítani kellett az eredeti terveken: Brüsszel hallani sem akart arról, hogy koncesszióba adják a szélenergia-ipart.
Hét és fél hónap késéssel, de úgy tűnik, végre eljut oda a kormány, hogy ismét lehetővé tegye új szélerőművek telepítését. Az azonban, még kérdés, hogy kinek fogják megengedni, Tordai Bence, a Párbeszéd-Zöldek parlamenti képviselője szerint itt is koncesszióban gondolkodik a kormány.
Mintegy 40 ezer háztartást lát majd el árammal egyetlen abból a 22 MW-os tengeri szélerőműből, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy Kína 2060-ra elérje a karbonsemlegességet.
A holland Kitepower nevű céget a Defti Műszaki Egyetem mérnökei alapították, hogy piacképessé tegyék az általuk kifejlesztett energiatermelési technológiát.
A terv merész, de be is válhat.
Összesen 1 GW energiát lesz képes előállítani egy, a csernobili lezárt zóna területére tervezett szélerőműpark. A projektnek vannak buktatói, de ha sikerül, annak szimbolikus jelentése is lehet a nukleáris katasztrófa utóhatásait elszenvedő területen.
Naponta akár 20 tonnával is kevesebb szén-dioxid-kibocsátást eredményezhet, ha egy teherhajó merev vitorlákat kap, és a szélenergiát is felhasználja a közlekedéshez. A technológia első éles tesztje most kezdődött el.
Az idei év első öt hónapjában több áramot termelt a szél- és a napenergia az Egyesült Államokban, mint amennyit a szénből állítottak elő. Ilyesmire még soha nem volt példa.
A rugalmas visszatáplálást és a decentralizációt zászlójára tűző európai villanyáram-szabályozási reform új világot hoz a fogyasztók számára, akik ezzel fokozatosan maguk is termelővé válnának, miközben az árampiaci szolgáltatók szerepe is drasztikusan újraértelmeződik.
Az észak-afrikai és a közel-keleti térségben kiemelkedő Zöld Marokkó-program a fenntartható gazdasági fejlődést és a turizmust is segíti.
Úszó szélerőmű-platformot fejleszt egy cég, hogy így tegye modulárisabbá és még környezetbarátabbá a tengeri szélerőműparkokat – ehhez ugyanis jóval kevesebb acélra van szükség, mint egy normál talapzathoz.
A zöldítési célok eléréséért tíz éven belül fel kell futtatni az elektromos autózást, a hőszivattyúk beépítését és a megújuló erőművek integrálását. A fogyasztási és az ellátási oldal borítékolható robbanása külön-külön is megoldhatatlan kihívások elé állítaná a kontinens villamos hálózatát, együtt meg pláne: nincs rá felkészülve, hiszen nem is erre tervezték. A teljes körű modernizálásért az EU hét év alatt közel 600 milliárd eurót tolna a rendszerbe.
9 európai állam vezetője közös nyilatkozatban tudatta a világgal, hogy az Északi-tenger szélenergiájával kívánják felváltani a hagyományost.
Az Ember kutatóintézet friss felmérése után egyik szemünk sír, a másik nevet.
Az Egyesült Államokban egyre kevésbé látnak perspektívát a szénerőművek üzemeltetésében, ezzel párhuzamosan előretör a zöld energia. 2022-ben már több áramot termeltek megújuló energiaforrásból, mint szénből. A trend az előrejelzések szerint 2023-ban is folytatódni fog.
Március 31-ig egy sor megújuló energiás vállalást kell teljesítenie a kormánynak ahhoz, hogy biztosan hozzájusson az uniós helyreállítási és ellenállóképességi terv keretében rendelkezésre álló, de egyelőre befagyasztott 5,8 milliárd eurós támogatáshoz. Pár nap maradt arra, hogy a kormány bemutassa, társadalmi egyeztetésre bocsássa és hatályba léptesse például a szélerőművek engedélyezését, a napelemes kiserőművek hálózati betáplálás tiltásának felülvizsgálatát, és a megújuló erőműves beruházások jóváhagyásának egyszerűsítését.
Az Olasz Technológiai Intézet mérnökei egy olyan mesterséges levelet készítettek, aminek elektródáit a növény szárába kell beágyazni. Ha a szél vagy az eső mozgatja a szerkezetet, a keletkező áramot visszanyeri a növényből, majd a fogyasztónak továbbítja azt.
Jelentősen csökkentsük a gázfelhasználást és növeljük a megújuló energiatermelést. Tartsunk ki Paks II. mellett, de lehetőleg ne orosz fűtőanyaggal – többek között ezeket javasolja a hazai energiapolitika alakítóinak az Egyensúly Intézet. A további ötletek között még: mélyfelújítások, nyugati energiaimport, Robin Hood-adó alóli mentesség a megújulóknak.
Felülvizsgálják, hogyan lehet fokozatosan feloldani a tavaly október végén bevezetett korlátozást, amivel felfüggesztették a háztartási napelemek hálózati betáplálási lehetőségét. Erről Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt egy interjúban, amiből az is kiderül, mik a tervek Paks II-vel, honnan lesz energia az akkumulátorgyáraknak, piaci áron vesszük-e az orosz gázt, és miből áll a „konzervatív energiapolitika”.
