Van az a pénz, amiért Orbán Viktor nem utálja a szélkerekeket, és zöld jelzést kap a szélenergia

Az ízlésről nem érdemes vitatkozni, tartja a mondás, pedig néha jó volna, különösen, ha egyetlen ember ízlése egy egész ország jövőjét határozza meg. Magyarországon 2011 óta azért nem lehet szélerőműveket építeni, mert Orbán Viktornak nem tetszik a látványuk – ezt sokáig csak pletykálták, utóbb a miniszterelnök nyíltan vállalta, hogy bántja a szemét a sok szélkerék például Ausztriában.

A teljes tiltásról a magyar kormány az uniós eurómilliárdokért cserébe lemond, ám a kormányfő ízlése – a szakmai érveket felülírva – továbbra is korlátozó tényező marad.

„Nem szeretnénk megengedni, hogy szélkerékerdők legyenek, szerintünk az ipari tájjá változtatja a környezetet”

– fektette le az új szabályozás vezérelvét Lantos Csaba energiaminiszter az Inforádióban. A részletekben több ponton ferdítve, a szakmai konszenzusnak ellentmondva azt is elismerte, hogy az energiamixben szükség van a szélre.

A jelenlegi szabályozás 12 kilométeres védőtávot ír elő, lakott területektől minimum ilyen messze lehet csak szélerőművet telepíteni – márpedig az országban nem akad ilyen terület. A miniszter most úgy fogalmazott, hogy ezt az EU-val folytatott hosszas egyeztetések eredményeképpen 700 méteresre csökkentik. A 12 kilométeres előírást a kormány szándékosan úgy határozta meg 2016-ban, hogy az ország egész területén lehetetlen legyen szélerőművet telepíteni, még ha uniós kötelezettség miatt tendert is kellett volna kiírni – mondja Magyar László, az Energiaklub szakértője.

Zöld és demokratikus áramtermelés az EU-ban - Magyarországnak is feladják a leckét

A rugalmas visszatáplálást és a decentralizációt zászlójára tűző európai villanyáram-szabályozási reform új világot hoz a fogyasztók számára, akik ezzel fokozatosan maguk is termelővé válnának, miközben az árampiaci szolgáltatók szerepe is drasztikusan újraértelmeződik.