A Café Bábel folyóiratban Zatykó Judit–Schumann Róbert: Amikor százezer ajtó kinyílik című cikkében a szociológus szerzőpáros azt a közvélemény-kutatást elemezte, amely arról szólt, hány magyar segített a menekülteknek.
Megkopott a szociális érzékenység a társadalomban, és végzetes hiba lenne a szociális ellátórendszer fiskális szempontú reformja – mondta a HVG-nek 2008-ban adott interjúban a most elhunyt Ferge Zsuzsa. A cikket változtatás nélkül közöljük újra, emlékezve a szociológus akadémikusra.
Magyarországon ma csaknem 170 olyan település van, ahol kevesebben élnek, mint 100 fő, és a törpefalvak száma folyamatosan nő. Vannak ezek között, amelyek jövője a beköltözők miatt biztosított, de olyanok is, amelyek valószínűleg egy idő múlva kihalnak.
A tanár-diák tüntetés egy középosztálybeli sztori, és ha nincsenek erős szereplők a civil életben, akik össze tudják hangolni sérelmeiket a rendszer más áldozataiéval, az is marad – véli Gerő Márton szociológus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója, aki a társadalmi mozgalmakkal és a civil társadalommal foglalkozik. Szerinte unikum, hogy a tanárok, a diákok és a szülők együtt és aktívan lépnek fel, de a megmozdulások alapvetően a városi iskolák köré szerveződnek, és kérdés, elérik-e a sztrájk mellett kitartó kritikus tömeget, amely jelentősen megakaszthatja a hétköznapi élet menetét.
Akkor beszélünk generációról, ha az adott korosztályt összekovácsolja egy meghatározó, mindenki által azonosan értelmezett élmény – mondja Szabó Andrea szociológus-politológus és Nagy Ádám kutatóprofesszor, akik szerint olyan, hogy alfa generáció még nincs, és az egész betűgenerációs narratíva egy félreértésen alapul. A társadalomtudósok úgy vélik, ma számos generációs szakértő pontatlanul, túl sarkosan fogalmazva nyilvánul meg.
Az Állami Számvevőszék nagy port kavart elemzése a szociológus szerint "gyanúsan tényellenes", elég csak megnézni az uniós statisztikákat.
Vadonatúj interaktív térképek fedik fel a magyar társadalom szerkezetének rejtett összefüggéseit – ígérik az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) tudósai, akik egy sok szempont alapján szűrhető, ingyenes online felületen tették közzé munkájuk eredményét.
Rájuk nincs hatással a homofóbtörvény – üzenték.
Magyarországon első alkalommal került sor egy ipari-természeti katasztrófa hosszú távú hatásainak komplex kutatására. Pszichológus, kommunikációkutató, lelkipásztor és szociológusok bevonásával vizsgálták meg, hogy tíz évvel a vörösiszapömlés után milyen állapotban van a három érintett település, Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely lakossága. A kutatás a koronavírus-járvány hosszútávú kezelésére vonatkozóan is fontos következtetéseket tartogat.
Egy ilyen horderejű dolog nem múlhat el változás nélkül – mondja a koronavírus-járvány hatásáról Székely Levente szociológus. A mostani fiatalok életében pedig meghatározó élmény lesz a pandémia, aminek meglepő hatásai is lehetnek. De szexi-e ma a szociológia? Ezt is elárulja M. Kiss Csabának.
Részletek Solt Ottilia szegénységkutatással foglalkozó írásaiból.
Pánikvásárlás, az egészségügyi dolgozók ellátása és taps este nyolckor. Milyen hagyományai vannak itthon a közösségi segítségnyújtásnak és miért erősebb az összetartás, mint gondoljuk? Gagyi Ágnes katasztrófaszociológus azt mondja, ha a járvány legyőzése nem hoz morális váltást, akkor nem fogunk tudni védekezni egy súlyosabb katasztrófa ellen. Interjú.
A nagyvárosok többségében politikai vérfrissítést hoztak az önkormányzati választások, ám a polgármesterek szociológiai összetételén alapvetően ez sem változtatott.
Az Orbán-rezsim természetrajza és működése.
A jelenlegihez hasonló paradigmaváltásoknak fontos jellemzője, hogy a kortárs kutatók általában nem jól ítélik meg tudományuk jövőjét. Újabb hozzászólás Bojár Gábor vitaindítójához.
Nyugat-Európa egyetlen migránspokol – ezt hallhattuk minden nap, az összes létező kormányzati csatornán keresztül a kampányban. Április 8-a után sokan azt gondolták, az egyértelmű hazugság azért működhetett, mert a választók megtéveszthetőek, egyszerűbben fogalmazva: buták. Ám egy amerikai kutatás azt állítja, hogy ez teljes félreértés. Szerintük egy szavazói csoport képes éppen a hazugságok miatt hitelesnek tartani politikusát.
A szegények nem a Fideszre, hanem az államra szavaztak, amely fenntartja ugyan a kitaszítottságukat, de tudják, hogy csak rá számíthatnak. A vidéki középosztály pedig feltehetően a stabilitás reményében voksolt a folytatásra – mondja Kovách Imre, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának kutatója. Interjú.
Egyhamar nem lesz a magyar ifjúság tömegesen rendszerkritikus és radikális – vonja le a legalaposabb hazai felmérés eredményeiből az MTA kutatója. Balog Zoltán miniszter ugyanezekből a számokból azt olvasta ki, hogy a magyar fiatal derűlátó, optimista és vagány. Az biztos, hogy magyar ifjakat már nem a munkaszerzés aggasztja a legjobban.
62 éves korában, rövid kórházi kezelés után elhunyt Jávor István, az ELTE szervezetszociológus kutatója, aki 2009 december és 2010 júliusa között úgy feltérképezte a hazai korrupciót, hogy idehaza le sem hozták a cikket.
