Mindenki tudja, hogy manipulatív a Fidesz módszere, de akkor mire jó a Voks 2025?
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
A házasság jó ajánlólevél lehet annak, aki településvezetői babérokra tör Magyarországon – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az október 13-án megválasztott polgármesterek társadalmi hátterét feltérképező kutatásunk során 84 százalékuknál találtunk erre utaló információkat (az adatgyűjtés és az elemzés metódusáról lásd alább Módszertan című írásunkat). Ez az arány jóval meghaladja az országos átlagot (a felnőtt népesség 36 százaléka él államilag szentesített párkapcsolatban), s még a parlamenti képviselők hasonló mutatószámánál is sokkal magasabb (a honatyák 58 százaléka házas).
Borkai-ügy ide vagy oda, megkockáztatható tehát az állítás, hogy a rendezett családi háttér – a helyi ismertségből fakadó nagyobb láthatóság következtében – még ma is jelentős szerepet játszik a települések vezetőinek megválasztásánál.
A polgármesterek szociológiai helyzetével kapcsolatos kutatásunk megerősítette azt a tavalyi választások után a parlament összetételének vizsgálatakor is igazolást nyert tényt, hogy politikusnak lenni Magyarországon alapvetően férfimunka.
Az önkormányzati szféra valamivel nagyobb nyitottságára utal ugyanakkor, hogy e körben a nők aránya egy árnyalatnyival nagyobb, mint a képviselők között. Szemben ugyanis a parlamenttel – ahol a hölgyek 11 százalékos „részesedése” nemzetközi viszonylatban is a legalacsonyabbak között van –, a polgármesterek 14 százaléka nő (ami persze még így is messze elmarad a népességen belüli 53 százalékos arányuktól).
Ez utóbbi elsősorban a községeknek köszönhető, amelyeknek a 22 százalékát vezetik hölgyek.
