A testület egyhangúlag elutasította a Fővárosi Törvényszék indítványát, amely szerint a Budapestre kirótt szolidaritási hozzájárulás nagysága az Alaptörvénybe ütközik.
Egy bíróságnak az a határozott véleménye, hogy igen. Az Alaptörvény szerint az Ab-nak ilyenkor 90 napon belül kellene döntenie, de az már rég lejárt.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint a főváros jogtalannak tartja a szolidaritási hozzájárulás ilyen mértékét.
Újra inkasszózhatott a Magyar Államkincstár a fővárosi önkormányzat számlájáról, már a 15 milliárd forinton is túl vannak az idei elvonással.
Egy éve még 724, idén már 848 településtől gyűjtik be a szolidaritási hozzájárulásnak nevezett összeget, az pedig továbbra sem világos, hogy pontosan milyen logika alapján osztják tovább.
Törvénybe iktatják, hogy az Államkincstár annyival kevesebb támogatást utaljon ki az önkormányzatoknak, amennyivel azok tartoznak az államnak. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ellenzéki tagjai szerint az intézkedés a főváros ellen irányul.
Czuczor Gergely szerint a kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően jól megy a városnak. Az iparűzési adóból már tízmilliárd forint felett van a bevétele, vagyis Budaörstől elvárható a szolidaritás.
A szolidaritási hozzájárulás 30 százalékos emelése az indok.
Karácsony Gergelyék rést találhattak a pajzson: folyószámlahitelből működik a főváros, vagyis a kormánynak nincs honnan inkasszóznia azt a 25 milliárd forintot, aminek a befizetését a főpolgármester szerdán megtagadta. A kormány azonban ezer módon csuklóztathatja a fővárost, hiába perelné az be – akár Budaörssel közösen – a Pénzügyminisztériumot.
Karácsony Gergely túlélőtervet kért gazdasági kabinetjétől, akik értesüléseink szerint olyan tervet raktak össze, amellyel visszatartanák egy ötvenmilliárdos tétel befizetését az államkasszába. Azonban a szolidaritási adót nem az önkormányzatok fizetik, hanem az állam vonja le a nekik szánt támogatásokból – vagyis jószerivel lehetetlen nem befizetni azt.
Jelentős bevételkiesésekkel kalkulál a következő évekre a kormány, amit részben a kiskereskedelmi különadóból, részben az önkormányzatoktól elvont pénzből tervez kompenzálni.
A hozzájárulás fizetésére kötelezettek köre két és félszeresére nő, miután az iparűzési adó fizetési küszöbét tízezer forinttal szállítja le a kormány. A 3200 önkormányzatból nyolcszáznak nem marad szinte semmije, a többinek meg eddig sem volt szabad mozgástere.
Ha növekszik a szociális hozzájárulás mértéke, és a gépjárműadóra sem számíthat a kerület, négymilliárd forinttól eshet el az önkormányzat.
Az Ítélőtábla szerint az szolidaritási adóval semmi baj nincs, írja az NGM. Budaörs máshogy látja: szerinte sérül a tisztességes eljáráshoz való alapjog, és úgy fest, csak papíron lehet perelni az államot, gyakorlatilag nem. Az ügy megy a Kúriára, és az Alkotmánybíróságra is be van adva egy beadványt.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerős döntése értelmében az államnak vissza kell fizetnie a budaörsi önkormányzat számlájára mintegy 765 millió forint szolidaritási hozzájárulást.
Maratoni tárgyaláson csapott össze Budaörs és az állam a szolidaritási hozzájárulás ügyében. Úgy tűnik, az állam fontos kérdéseket nem tud megnyugtatóan, érthetően kifejteni a kérdésben, pedig még Orbán Viktor évfolyamtársát is bevetették. Még azt sem tudni, milyen közteher a szolidaritási hozzájárulás. A következő tárgyaláson már ítélethozatal várható.
Hazai és európai jogorvoslati fórumokhoz fordul, s kártérítést is kér Budaörs az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás miatt, amelynek alapján körülbelül 2,3 milliárd forintot akar tőle elvonni az állam.
