Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A tavalyi 724 után idén már 848 önkormányzattól gyűjti be az állam a szolidaritási hozzájárulást – írta meg a Népszava, miután a Pénzügyminisztérium megküldte a számokat Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester adatigénylésére.
A PM azt is közölte, hogy 2023-ban 237 milliárd forint érkezett így be, idén pedig már 310,6 milliárd forint bevétel jöhet. Ez 30 százalékos növekedés, vagyis még a tavalyi inflációt is jócskán meghaladja. 2020-ban még csak 40 milliárd forintot vont el így a kormány a településektől.
A szolidaritási hozzájárulást – amit nem adónak neveznek, ahogy a kamarai hozzájárulást sem tagdíjnak hívják – arra találták ki, hogy a tehetősebb városok adóbevételeinek egy részéből a szegényebb helyeket is támogassák. Sok kritika éri azért, mert az elmúlt években már sokkal több önkormányzattól szedik be, és jóval több pénzről van szó, mint korábban. A kormány ezt azzal indokolja, hogy ezeknek a településeknek egyre több az adóbevételük.
A PM azt nem közölte, hogy pontosan mire fordítják ezt az összeget, így az sem derülhet ki, hogy mely települések kapják. A pénzt a költségvetés önkormányzati fejezetében könyvelik el, vagyis gyakorlatilag összeöntik azt a 750 milliárd forinttal, amelyet az állam más módon biztosít a települések számára, így jön ki a büdzsé 1060 milliárdos önkormányzati része.
