Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Harmincegy milliárd forintos mínuszban van a főváros azután, hogy a Magyar Államkincstár március végén inkasszózta az idei évre kiszabott 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás első, 25 milliárdos részletét – írja a Népszava. A lap szerint az önkormányzat anyagi helyzetét nehezíti az is, hogy egyelőre hiába vár a korábbi megállapodások alapján járó forrásokra.
A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Kiss Ambrus azt mondta, Budapest most folyószámlahitelből él, ami így is marad az iparűzési adó őszi befizetéséig. Addigra várhatóan 60 milliárdos lesz a hiány, ami akkor visszacsúszik 40 milliárdra. Ezt a tervek szerint az év végén fizetik vissza.
A cikk szerint a városvezetés idén csak úgy tudott nullszaldós költségvetést összerakni, ha a kormány által Budapestre kiszabott 89 milliárd helyett 39 milliárd befizetésével számol. Az államkincstár
azonban március végén nyilvánvalóvá tette, hogy akkor is levonja a teljes összeget, ha ezzel a fizetésképtelenné válik a főváros.
A lap emlékeztetett, hogy az utóbbi években óriásit nőtt a szolidaritási hozzájárulás összege: míg Tarlós István utolsó főpolgármesteri évében, 2020-ban még csak 5 milliárd forint volt, tavaly már 75, idén pedig 89.
Országosan is jelentős volt a növekedés: az önkormányzatoknak akkor ezen a jogcímen 58 milliárd forintot kellett befizetniük, idén pedig már több mint 360 milliárdot várnak tőlük.
A főváros több pert is indított emiatt: a hozzájárulás mértékét, kiszabásának, beszedésének módját is vitatják. A 2023-as évre vonatkozóan már nyert egy pert, ám az államkincstár egyelőre az abban megítélt 6,5 milliárd forint kamatot sem hajnalndó visszafizetni, nem hogy a tőke összegét. A főváros emiatt is perel.
