Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kedd este megjelent Magyar Közlönyben rendeletben szabta meg a 3200 magyar önkormányzat közül 855 által fizetendő szolidaritási hozzájárulás összegét, amellyel a többi, kevés bevétellel rendelkező települést támogatják. Ez a hozzájárulás néhány százezertől több milliárd forintig terjed.
A legismertebb ügy a fővárosé, amelyre 89 milliárdot szab ki a rendelet. A közgyűlés ezzel szemben olyan költségvetést fogadott el, hogy csak annyi pénzt, 50 milliárdot fog befizetni a központi költségvetésbe, amennyit onnan normatív támogatásként kap. Ezt az Alkotmánybíróság korábbi döntésére alapozza, amely ugyan nem semmisítette meg a hozzájárulásról szóló törvényt, de indoklásában azt írta, hogy ha nettó befizetővé tesznek egy helyi önkormányzatot, az összeütközésbe kerülhet a Helyi Önkormányzatok Európai Chartában, illetve az Alaptörvényben biztosított önkormányzati pénzügyi autonómiával.”
Mindenesetre tovább folyik a jogvita, mert Karácsony Gergely főpolgármester szerint győztek a bíróságon, míg Sára Botond főispán szerint szó sincs arról, hogy visszakapnák a pénzt.
Ritkábban emlegetik, de fizet a fővároson kívül külön mind a 23 kerület is, 1 milliárd (Soroksár) és 5,3 milliárd (Zugló) közti összeget.
A hvg.hu nemrég ismertette a Népszava számítását, amely szerint míg 2020-ban az önkormányzatok 58 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulást fizettek, addig idén már 360 milliárd forintot von el az Orbán-kormány. Öt éve az önkormányzatok támogatása nettó 763 milliárd volt, idén nettó 990,5 milliárd lesz, ami nominálisan 29,8 százalékos növekedés.
Csakhogy a 2020-2025-ös időszakban az infláció 48,5 százalékra rúgott, vagyis ezalatt az önkormányzatok támogatásának reálértéke mintegy 18 százalékkal csökkent.
