Szorongásos zavart, poszttraumás stressz szindrómát (PTSD-t) élhetnek át azok a fekete amerikaiak, akik faji megkülönböztetésnek vannak kitéve – állítják amerikai kutatók.
Ha az elvárások meghaladják a képességeinket, esetleg úgy érezzük, nincs elég időnk, kapacitásunk vagy tudásunk ahhoz, hogy megbirkózzunk egy feladattal, arra általában stresszreakciót adunk. A stressz maga nem betegség, de jelenléte hosszú távon megbetegíthet. Ezért fontos, hogy időben felismerjük és kezeljük a stresszel járó változásokat. Ez még akkor is életbevágó, ha úgy érezzük, nincs időnk saját magunkra.
Tíz ország fiataljait kérdezték arról, hogy mit gondolnak a klímaváltozásról. Többségük a világvégét várja.
Minél inkább titok egy szorongás, egy trauma, annál valószínűbb, hogy a gyerek érzelemvilágát is uralni fogja.
Amúgy is nehéz mit kezdeni azzal a jelenséggel, ha tárgy nélküli félelem lesz úrrá az emberen, és a szervezete állandó készenléti állapotban van. A párkapcsolatban pedig igazi próbatétel.
A koronavírus-járvány ráerősített az emberek egészségi és gazdasági félelmeire, de a politikai hovatartozás továbbra is befolyásolja Magyarország problématérképét, derül ki a Policy Solutions új kutatásából.
A szakemberek szerint nem meglepő, hogy a koronavírus-járvány aggodalmat váltott ki emberek százmillióiból, hiszen új, nem egyértelmű, ismeretlen, kiszámíthatatlan helyzetet hozott létre. A Covid-szorongás kezelésére adnak praktikus tanácsokat a cikkünkben szereplő pszichológusok.
A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója szerint eljöhet az idő, amikor úgy megyünk majd pszichológushoz, mint a fogorvoshoz.
Mindenkivel előfordulhat, hogy nehéz felkelnie, pláne most, a koronavírus-járvány második hullámában. Ezek a gyötrelmes pillanatok – amíg nem rendszeresek – néhány egyszerű módszerrel le is küzdhetők.
Stressz, szorongás, frusztráció – negatív jelentés társul ezekhez a szavakhoz. De valóban mindig negatív fogalmaknak számítanak? Hadd mutassam meg egy képregényhősön.
A Bristoli Egyetem kutatói kíváncsiak voltak, miként hat a fiatal felnőttek mentális egészségére a koronavírus-járvány. Kiderült, 11 százalékkal nőtt a szorongók aránya a pandémia miatt.
Egy kiterjedt kutatás megállapítása szerint minden ötödik koronavírussal fertőzött embernél mentális betegség alakulhat ki 90 napon belül.
Internetes kereséseink árulkodnak arról, mennyire viseli meg a mentális egészségünket a járványhelyzet.
Jelentősen nagyobb lehet az agy egyik területe, ha valaki depressziós, egyszersmind szorong is – állítják az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói.
Nagyon sok házasság megy tönkre a fel nem ismert hangulatzavarok, szorongásos problémák ördögi körei miatt – mondja Belső Nóra pszichiáter, aki legújabb könyvében az életciklusokkal járó buktatókat veszi sorra.
A koronavírus-járvány és a karantén lelki terheit nemcsak a felnőttek cipelik, hanem a gyerekek is. Vajon nyom nélkül elmúlik náluk a hatás? Vagy éppen ellenkezőleg: a szorongás a visszarendeződés után örök társukká szegődik? Deliága Éva gyermekpszichológus tanácsai.
A járványhelyzet nemcsak a felnőtteket, hanem a fiatalokat, köztük az egészen pici gyermekeket is megviseli. Sokan a nagyszülők egészségért aggódnak, mások a digitális oktatás miatt bizonytalanok, a legtöbben pedig azért szoronganak, mert nem találkozhatnak a barátaikkal és az osztálytársaikkal. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány lelki segélyvonalán is megszaporodott a koronavírus miatti hívások száma, de a szakembereik szerint nem az a fontos, hogy mindentől megvédjük a kicsiket, hanem hogy mellettük legyünk és a maguk nyelvén elmagyarázzuk nekik, mi történik.
Ha szinte már csak a járvány tölti ki a gondolatainkat, érdemes megszívlelnünk ezeket a tanácsokat.
Manapság mintha nem találnánk a kikapcsoló gombot magunkon. Állandó feszültségben élünk, holott már néhány, a napirendünkbe könnyedén beépíthető szokással újra átvehetjük az uralmat az életünk felett. Stresszkezelő tippek.
Nincsenek jótékony hatással a depresszióra és a szorongásra az omega-3 zsírsavak – cáfoltak meg brit kutatók egy általános vélekedést.
