Pompeji nem is akkor pusztult el, ahogy tudtuk? Bordélyairól is lehet még újat mondani

Beléphetünk a házaiba, láthatjuk freskóit, pirulhatunk a falfirkáin – és még balsorsú lakóival is találkozhatunk. Pompejit igazán jól ismerjük, ám úgy lehet, mégis több, fontosabb és izgalmasabb mindaz, amit nem tudunk a Vezúv által elpusztított városról.

„Vizsgálat helyett dicséretet" várt az 1942-es újvidéki mészárlás katonai vezetője

Dicsőséges bevonulás helyett megtorlással és megfélemlítéssel gyarapította a trianoni Magyarországot a Horthy-korszak partizánvadász katonasága és csendőrsége. A délvidéki „kaland” részleteit sokáig államtitokként próbálták kezelni.

Kommunista végjáték: Kádár manővereinek a KGB-főnök vethetett véget – Gorbacsov 1986-os budapesti látogatása

Ravaszkodó puhatolódzások és sanda oldalvágások jellemezték a Szovjetunió utolsó vezetője, a '80-as évek közepén hatalomra jutott Mihail Gorbacsov és Kádár János MSZMP-főtitkár viszonyát. Ez nyomta rá a bélyegét a szovjet pártfőtitkár 1986-os budapesti látogatására is – írtuk a Szovjetunió utolsó, most elhunyt vezetőjéről 2020. március 14-én. Akkori cikkünket közöljük újra, változtatás nélkül.

Középkori antiszemita tömegmészárlás nyomaira bukkantak egy angliai kút mélyén

A közelgő 500. évforduló előtt még vitatott, hol is volt a mohácsi csata

Már csak négy év van a mohácsi csata 500. évfordulójáig. Addig talán megtalálják a csata pontos helyét, és azokat a tömegsírokat, amelyek tízezernél is több katonát rejtenek. A kérdéssel két kutatócsoport foglalkozik. Van három lehetséges csatahelyszín, Sátorhelyen pedig öt tömegsír, amelyekben messze nincs annyi holttest, mint amennyi az ütközetben elesettek számával összevethető. Hol lehetnek a többiek? Bemutatjuk, hogy állnak a kutatások.

Ablonczy Balázs: A magyar szabadkőművesek valóban lobbiztak, de éppenséggel Trianon ellen

Népmesei motívumokkal és összeesküvés-elméletekkel próbálták megérteni az igazságtalan békét – mondja a történész, akivel a megszállás ellen fegyvert fogott valóságos hősökről és áldozatokról is beszélgettünk.

Helyek, amelyek már nincsenek – Karakorum, a Mongol Birodalom fővárosa

Mára csupán két kőteknős és az alkalomadtán arrafelé kapirgáló régészek jelzik a helyét Karakorumnak, amely hajdanában a világ egyik legnagyobb birodalmának volt székhelye.

Ablonczy Balázs: A hamis Trianon-legendákat a MIÉP és a kisgazdák után már a Fidesz is használja

A könnyen átélhető, bár hamis történetek Trianonról „egyszerűbb magyarázattal szolgálnak a valóságosnál” a történész szerint, aki arról is beszélt a HVG-nek adott interjújában, mit is akartak valójában a szabadkőművesek az ország feldarabolásának tervével kapcsolatban.

A rendezetlen ügyek miatt botrány fenyeget a müncheni olimpiai merénylet 50. évfordulóján

Mai szemmel különösen érthetetlen a rendőrség akkori tehetetlensége, ráadásul évtizedek óta politikai mulasztások és a kárpótlás körüli viták is terhelik az emlékezést.

Egyszer sem került magyar címlapokra az „első globális médiaesemény”, az Eichmann-per

A tárgyalás magyarországi politikai- és sajtóösszefüggéseivel a Múltunk folyóirat legutóbbi száma foglalkozik.

Budapestre érkezik az Anschlusst és a bécsi vészkorszakot bemutató kiállítás

A kiállítás augusztus 23-án nyit, aznap az érdeklődők neves osztrák és magyar szakemberek részvételével pódiumbeszélgetésen is hallhatnak a bécsi vészkorszak hátteréről.

Churchill bunkervécének álcázott szobából vitte győzelemre a nyugati szövetségeseket

A brit kormány bombabiztossá tett óvóhelye éppen a világháború elejére készült el. Innen beszélt Winston Churchill Roosevelt amerikai elnökkel, itt dolgozott a brit vezérkar is. Ma egy számos különleges relikviával teli kiállítás tekinthető meg itt.

„Történelmi aszály“ van? Ha a VIII. században nem lett volna, talán a honfoglalás is elmarad

Népvándorlás, forradalom, boszorkányégetés, klímamenekültek, arab tavasz – csak néhány példa arra, mi mindenhez járult hozzá évezredeken át a szárazság.

Miközben Putyin újraírná a történelmet, felkészül Törökország és Szerbia?

Miért nincs jó válasza a Nyugatnak a revizionizmusra, a történelmi sérelmek felülvizsgálatára? Nem jött be sem a lekenyerezés, sem a megalkuvás, sem a fegyverkezés. Lapszemle.

Révész Sándor: A meggyilkolt költők éjszakája

Hetven évvel ezelőtt, 1952. augusztus 12-éről 13-ára virradó éjszakán a moszkvai Lubjanka börtönben Sztálin parancsára meggyilkoltak 23 zsidót. Tíz szabotőrnek minősített mérnököt és a Sztálin parancsára megalakított Zsidó Antifasiszta Bizottság 13 prominens aktivistáját. A szovjet zsidó értelmiség élvonalbeli képviselőit, köztük öt írót, költőt. Az ő emlékezetükre nevezik ezt az éjszakát A meggyilkolt költők éjszakájának. Ez az éjszaka a szovjetunióbeli zsidó kultúra és közösség likvidálásának szimbóluma.

Több magyar uralkodó maradványait is azonosították a szegedi kutatók

Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek között.

Helyek, amelyek már nincsenek – Kakpuszta, az elnéptelenedett somogyi falu

Kakpuszta fénykorában még vasút is vezetett a határáig, a 60-as években 700-an is lakták, majd hirtelen elnéptelenedésnek indult, utolsó lakója, egy idős asszony 2006-ban halt meg. Mára már szinte teljesen visszahódította a természet az egykori település területét.

Putyinéhoz képest kis energiablokáddal próbálkozott anno Gorbacsov – neki nem jött össze

A szovjet idők alkonyán Moszkva hátráltatni próbálta Litvánia függetlenségét. A Nyugat akkor is habozott, de a litvánok hazafisága, no meg a piaci viszonyok és a szovjet hatalmi viszályok megtették a magukét.

Egy félig hasznosított zseni – 100 éve halt meg Bánki Donát

A magyar mérnökök első nagy generációja a kiegyezést követő hatalmas ipari fellendülés meghatározó szereplője volt. Közülük is kiemelkedett a száz éve meghalt, világhírű Bánki Donát (1859-1922), aki az elektrotechnika kivételével a gépészeti tudományok minden ágazatában fontos alkotásokkal gazdagította a világot. Egyszerre volt a gyakorlat, az elmélet és a tanítás embere. A magyar ipar korántsem tudta teljes mértékben kihasználni a zsenialitását.

Mást ábrázol a magyar történelem egyik legismertebb portréja

A képről, amiről sokáig azt hittük, hogy II. Rákóczi Ferenc édesanyja, Zrínyi Ilona képmását őrzi, kiderült, hogy valójában egy lengyel királyné portréja.