Szabadon engedték az egyik legártalmasabb hidegháborús kémet
A 65 évesen szabadult Ana Montes Kubának majdnem két évtizeden át kémkedett, miközben az amerikai hírszerzésnél dolgozott.
A 65 évesen szabadult Ana Montes Kubának majdnem két évtizeden át kémkedett, miközben az amerikai hírszerzésnél dolgozott.
Az autók végsebességének egyre magasabb szintre történő emelésének története közel 125 éves múltra tekint vissza.
Az orosz birodalmi gondolkodás évszázadokat ível át: kezdve a birodalomalapító Nagy Pétertől, és utódaitól a bolsevikokon át, egészen Vlagyimir Putyinig. Csak annyiban tértek el törekvéseik, hogy meddig tolják ki az orosz befolyási övezetet.
Száz évvel ezelőtt, 1922. december 30-án jött létre a világ legnagyobb állama, a Szovjetunió. Legnagyobb része, Oroszország addig is a legnagyobb volt, de ekkor még nagyobb lett. Később annál is nagyobb. Egy vesztes, szétdúlt, ezer sebből vérző állam indult el azon az úton, amelyen a világ (majdnem) legerősebb nagyhatalmává vált. Egy új, minden addigitól teljesen különböző társadalmi-gazdasági rendszer prototípusa lett, mely fénykorában dicsőségesnek és elpusztíthatatlannak látszott, aztán fenntarthatatlannak és követésre legkevésbé sem méltónak bizonyult.
A kínai régészek szerint ritkaságnak számít annak a temetkezési helynek a mérete, amit nemrég találtak meg Kínában.
Meg lehet-e nyerni egyáltalán egy modern háborút? A tudomány válaszai inkább elgondolkodtatóak, mint egyértelműek.
Apróbb érdekességek még lappanghatnak a háttérben, és ha nem is a keményebb összeesküvés-elméletek forgatókönyveibe belesimulva, de felvetődhet egyes amerikai kormányszervek felelőssége is az amerikai elnök elleni gyilkos merényletben.
A Galilei Kör döfte hátba Tormay Cécile szerint a nemzetet az első világháború végén, emléktábláját a rendszerváltáskor leverték. De mi volt valójában, és mennyire él tovább a mai kultúrharcokban? Csunderlik Péter történész megírta a történetét, és beszélgetésünk során eljutottunk a tanártüntetésekig, a brüsszelezés gyökeréig.
Remélhetnek-e kíméletet vagy akár csak belátást (potenciális) áldozatai attól a birodalomtól, amely megrögzötten csakis önmagát tartja áldozatnak, és küldetése jegyében még a saját népét sem sajnálja? Az orosz imperializmus és (geo)politikai közgondolkodás nyugtalanító folytonossága jelenik meg Andrzej Nowak lengyel történész most megjelent könyvében.
Az ukrán infrastruktúra és más polgári célpontok elleni orosz rakéta- és dróntámadások egyik fontos célja a lakosság moráljának rombolása. Természetesen senki nem örül annak, ha rakétázzák az otthonát, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mennyire vált be ez a stratégia a történelemben, azaz, rá lehet-e kényszeríteni egy népet pusztán bombázással a kapitulációra?
Az evolúciós ösztönök arra sarkallták az embereket, hogy a mesemondás segítségével emelkedjenek felül létük elviselhetetlen könnyűségén. Az írás és a nyelv fejlődésével az ősök tetteit idővel elválaszthatatlanul átszőtték az adott kor uralkodó hiedelmei és mítoszai. Részlet Otto English Hamisított történelem című könyvéből.
Lehet, hogy mégsem Napóleon katonáit vagy a párizsi metróban bicskázó munkásokat akarták megnyugtatni az azóta szimbolikussá vált kenyérrel – amelyet egyébként maguk a franciák már kezdenek unni.
A robbanóanyagot szállító Mont-Blanc hajón történt detonáció miatt a kanadai Új-Skócia tartomány lakosai közül több ember halt meg, mint az első világháborúban, és több, mint a Titanic elsüllyedésekor. Ennek ellenére utóbbihoz képest Magyarországon a Mont-Blanc története kevéssé maradt meg a köztudatban.
A germánul Haithabu néven is ismert település a Balti-tengerre néző Schlei-öböl meghatározó kereskedővárosa volt, amely a IX. és a XI. század között élte virágkorát, majd gyors egymásutánban kétszer is kifosztották.
Nemcsak újjászületett épület, hanem Közép-Európa egyik legnagyobb és legszebb angolparkja is bejárható. Kiderül, miért építették a grófné betegszobáját az istálló fölé, és hogyan fért meg a szabadkőműves múlt őrzése a kastély utolsó urának nyilas érzelmeivel.
Évszázadokon át azt gondolták a történészek, hogy Sponsianus császár csupán kitaláció, és nem is létezett. Most úgy tűnik, végig tévedtek.
A korszerű szervezett bűnözés atyja, a XX. század talán legzseniálisabb gonosztevője 125 évvel ezelőtt, 1897. november 24-én született egy kis szicíliai bányásztelepülésen, egy kénbányász családjában. Bűneiért sok száz év büntetést érdemelt volna, de lehet, hogy abban éppen ártatlan volt, amiért elítélték. A börtönből hathatósan segítette az Egyesült Államok haditengerészetét a világháborúban. Hálából kiszabadult a börtönből, és szülőhazájában folytathatta a bűnözést.
Volt már olyan tél, amikor a folyosón ugráltatták a diákokat, hogy felmelegedjenek kissé, az orvos vágta a fát és a beteg melegítette a műtőt – de akkor a parlamentet sem fűtötték. Igaz, most feleannyi a hideg nap.
A budapesti focikultúra forrása kiapadt, amit csak súlyosbított az '56 leverése utáni kivándorlás. A magyar futball azóta nem tért magához, bár válogatott szinten volt egy kis újjáéledés Orbán Viktor focimániájának következtében. Lapszemle.
98 éves korában elhunyt Pákh Tibor jogász, műszaki fordító, antikommunista aktivista, akit 1960-ban katonai bíróság tizenöt év börtönbüntetésre ítélt a szovjet-magyar kapcsolatokat elemző tanulmányáért, illetve angolul fogalmazott, a forradalomról szóló írásai és a forradalomban játszott szerepük miatt kivégzett fiatalkorúak névsorának összeállítása miatt. A börtönben fordítóként Göncz Árpád későbbi köztársasági elnök zárkatársa is volt. 1971-ben éhségsztrájkja miatt kényszergyógykezelték, elmebeteggé nyilvánították. Szabadulása után rendőri felügyelet alatt maradt. A rendszerváltást megelőző években a demokratikus ellenzék tevékenységében vett részt. 2009-ben egy könyvesboltban mesélt életéről, erről a rendezvényről a hvg.hu is beszámolt. Pákh Tiborra emlékezve ezt a cikket közöljük most újra.