Győzhet-e bárki az orosz-ukrán háborúban? Csak nehogy azt tegye Putyin, amit a németek 1914-ben
Meg lehet-e nyerni egyáltalán egy modern háborút? A tudomány válaszai inkább elgondolkodtatóak, mint egyértelműek.
#történelem
Várhatunk-e még nagy leleplezéseket a most nyilvánosságra hozott Kennedy-aktáktól?
Apróbb érdekességek még lappanghatnak a háttérben, és ha nem is a keményebb összeesküvés-elméletek forgatókönyveibe belesimulva, de felvetődhet egyes amerikai kormányszervek felelőssége is az amerikai elnök elleni gyilkos merényletben.
Csunderlik Péter: Orbán a nagy-magyarországos sáljával választás elé állította az országot
A Galilei Kör döfte hátba Tormay Cécile szerint a nemzetet az első világháború végén, emléktábláját a rendszerváltáskor leverték. De mi volt valójában, és mennyire él tovább a mai kultúrharcokban? Csunderlik Péter történész megírta a történetét, és beszélgetésünk során eljutottunk a tanártüntetésekig, a brüsszelezés gyökeréig.
Az orosz imperializmus eredetét kutatja Andrzej Nowak lengyel történész könyve
Remélhetnek-e kíméletet vagy akár csak belátást (potenciális) áldozatai attól a birodalomtól, amely megrögzötten csakis önmagát tartja áldozatnak, és küldetése jegyében még a saját népét sem sajnálja? Az orosz imperializmus és (geo)politikai közgondolkodás nyugtalanító folytonossága jelenik meg Andrzej Nowak lengyel történész most megjelent könyvében.
Megtörhető egy nép ellenállása a hátország pusztításával?
Az ukrán infrastruktúra és más polgári célpontok elleni orosz rakéta- és dróntámadások egyik fontos célja a lakosság moráljának rombolása. Természetesen senki nem örül annak, ha rakétázzák az otthonát, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mennyire vált be ez a stratégia a történelemben, azaz, rá lehet-e kényszeríteni egy népet pusztán bombázással a kapitulációra?
„Nem tisztem meggyőződni róla… nekem így mesélték”
Az evolúciós ösztönök arra sarkallták az embereket, hogy a mesemondás segítségével emelkedjenek felül létük elviselhetetlen könnyűségén. Az írás és a nyelv fejlődésével az ősök tetteit idővel elválaszthatatlanul átszőtték az adott kor uralkodó hiedelmei és mítoszai. Részlet Otto English Hamisított történelem című könyvéből.
A világörökség része lett a bagett – de ki találta ki és miért?
Lehet, hogy mégsem Napóleon katonáit vagy a párizsi metróban bicskázó munkásokat akarták megnyugtatni az azóta szimbolikussá vált kenyérrel – amelyet egyébként maguk a franciák már kezdenek unni.
A történelem legnagyobb nem nukleáris robbanásának irtózatos pusztítása – 105 éve volt a halifaxi tragédia
A robbanóanyagot szállító Mont-Blanc hajón történt detonáció miatt a kanadai Új-Skócia tartomány lakosai közül több ember halt meg, mint az első világháborúban, és több, mint a Titanic elsüllyedésekor. Ennek ellenére utóbbihoz képest Magyarországon a Mont-Blanc története kevéssé maradt meg a köztudatban.
Helyek, amelyek már nincsenek – Hedeby, a vikingek elpusztult kereskedővárosa
A germánul Haithabu néven is ismert település a Balti-tengerre néző Schlei-öböl meghatározó kereskedővárosa volt, amely a IX. és a XI. század között élte virágkorát, majd gyors egymásutánban kétszer is kifosztották.
A szabadkőművesektől a nyilasokig ível a megújult dégi Festetics-kastély története
Nemcsak újjászületett épület, hanem Közép-Európa egyik legnagyobb és legszebb angolparkja is bejárható. Kiderül, miért építették a grófné betegszobáját az istálló fölé, és hogyan fért meg a szabadkőműves múlt őrzése a kastély utolsó urának nyilas érzelmeivel.
Találtak Erdélyben egy érmét, kiderült, létezett a kitaláltnak hitt római császár
Évszázadokon át azt gondolták a történészek, hogy Sponsianus császár csupán kitaláció, és nem is létezett. Most úgy tűnik, végig tévedtek.
Reformgengszter és háborús hős – így vált a sötét oldal legendájává Lucky Luciano
A korszerű szervezett bűnözés atyja, a XX. század talán legzseniálisabb gonosztevője 125 évvel ezelőtt, 1897. november 24-én született egy kis szicíliai bányásztelepülésen, egy kénbányász családjában. Bűneiért sok száz év büntetést érdemelt volna, de lehet, hogy abban éppen ártatlan volt, amiért elítélték. A börtönből hathatósan segítette az Egyesült Államok haditengerészetét a világháborúban. Hálából kiszabadult a börtönből, és szülőhazájában folytathatta a bűnözést.
Rákosi Mátyás kongresszusi nagykabátban – amikor nemcsak a rezsi nagy, hanem fűteni sincs mivel
Volt már olyan tél, amikor a folyosón ugráltatták a diákokat, hogy felmelegedjenek kissé, az orvos vágta a fát és a beteg melegítette a műtőt – de akkor a parlamentet sem fűtötték. Igaz, most feleannyi a hideg nap.
New York Times: Kelet-Európában a politika verte szét a labdarúgást, Magyarországon Horthy, majd a kommunisták
A budapesti focikultúra forrása kiapadt, amit csak súlyosbított az '56 leverése utáni kivándorlás. A magyar futball azóta nem tért magához, bár válogatott szinten volt egy kis újjáéledés Orbán Viktor focimániájának következtében. Lapszemle.
A Kádár-rendszer örök ellenzéke - Pákh Tibor halálára
98 éves korában elhunyt Pákh Tibor jogász, műszaki fordító, antikommunista aktivista, akit 1960-ban katonai bíróság tizenöt év börtönbüntetésre ítélt a szovjet-magyar kapcsolatokat elemző tanulmányáért, illetve angolul fogalmazott, a forradalomról szóló írásai és a forradalomban játszott szerepük miatt kivégzett fiatalkorúak névsorának összeállítása miatt. A börtönben fordítóként Göncz Árpád későbbi köztársasági elnök zárkatársa is volt. 1971-ben éhségsztrájkja miatt kényszergyógykezelték, elmebeteggé nyilvánították. Szabadulása után rendőri felügyelet alatt maradt. A rendszerváltást megelőző években a demokratikus ellenzék tevékenységében vett részt. 2009-ben egy könyvesboltban mesélt életéről, erről a rendezvényről a hvg.hu is beszámolt. Pákh Tiborra emlékezve ezt a cikket közöljük most újra.
Annyira belejöttünk a hintapolitikába, hogy akkor is csináljuk, amikor semmi értelme
A magyar történelem Mohács utáni évszázadainak egy megkerülhetetlen élménye a hintapolitizálás, a XVI-XVII. században a török és a német között őrlődtünk, aztán Trianonig a kuruc-labanc dichotómia határozta meg a közéleti gondolkodásunkat, a két világháború között pedig a revíziós vágyaink diktálta igyekezetből úgy törekedtünk minél jobban profitálni a német orientációból, hogy azért cserébe a kötelező minimumot akartuk nyújtani csak. Ami összeköti a múlt ezen nagy hintajátszmáit, az az, hogy valamilyen formában mindig kényszerpályán voltunk és egy erősen korlátozott mozgástérből próbáltuk kihajtani a legjobbat. Volt, amikor még össze is jött, máskor pedig csúfos kudarcot vallottunk. A hintapolitika ugyanis kockázatos játék, így nagyon fontos, hogy akkor van értelme csinálni, ha van egy nagy közös cél, amiért érdemes dolgozni, ha úgy alakul, még önmagunk ellenében is.
Eltévedt rakéták és elvesztett atombombák – félelmetes, hogy ez milyen gyakori
A keddi lengyelországi tragédia is jelzi: ahol háborúznak vagy háborúra készülnek, ott veszélyben vannak a kívülállók is.
A világ első temploma 6000 évvel régebbi, mint a Stonehenge
A törökországi Göbekli Tepe területnek csupán az 5 százalékát tárták fel eddig a kutatók, de már így is felbecsülhetetlen leletekre bukkantak.
Az igazi trónok harca: királydráma kerülhet új megvilágításba – ha III. Károly is úgy akarja
Fél évezredes történelmi krimi megoldásához, egy királygyilkosság feltárásához járulhat talán hozzá III. Károly, ha jövőre túl lesz a koronázásán.
"Szeretett érsekünk" vagy jobb belátásra tért fajvédő volt Mindszenty József?
Máig is ellentmondásos Mindszenty József hercegprímás történelmi értékelése. Ezt bizonyítja többek közt Ungváry Krisztián történész minapi csörtéje a Magyarországi Mindszenty Alapítvány hivatalos képviselőjével, Kovács Gergellyel.
