Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Ma jelent meg a Nemnövekedés: A gazdaság új gyökerei. A jövő átértelmezése a koronavírus tükrében nyílt levél, amelyet több mint ezer tudós, szakértő, politikus, aktivista és művész, illetve több mint hatvan szervezet írt alá, és ami új alapokra helyezné a koronavírus-járvány utáni gazdaságot, a nemnövekedéssel a középpontban.
A levél készítői kiemelik, hogy míg az egészségügyi és szociális szféra dolgozói nap, mint nap állják a sarat a frontvonalban és igyekeznek visszaszorítani a vírus terjedését, betegeket ápolnak és folyamatosan ellátják feladataikat, eközben a gazdaság nagy része leállt. A mostani helyzet szerintük azonban egyben lehetőség is arra, hogy merőben új ötletet valósítsunk meg. „A koronavírus által előidézett krízishelyzet rámutatott a növekedésmániás kapitalista gazdasági berendezkedés gyenge pontjaira. Itt beszélhetünk többek között a társadalmi bizonytalanságokról, a hosszú évek megszorításai miatt meggyengült egészségügyi rendszer állapotáról, valamint néhány alapvető foglalkozás lebecsüléséről. Az uralkodó rendszer az emberek és a természet kizsákmányolásán alapszik, válságoknak kitett, mégis megkérdőjelezhetetlen és normálisnak tekintjük. Ugyan a világgazdaság többet termel, mint korábban bármikor, mégis kudarcot vall az emberekről és a Földről való gondoskodásban, ehelyett a vagyont felhalmozza és kifosztja bolygónkat” – hangsúlyozzák a kutatók.
Kiemelik azt is, hogy a jelenlegi rendszeren nem is csak a koronavírusból kifolyóan kell változtatni, hanem a fenntarthatatlanságára hozzák fel példaként azt is, hogy gyermekek milliói halnak meg évente megelőzhető okok miatt, 820 millióan alultápláltak világszerte, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák folyamatosan pusztulnak és az üvegházhatású gázok mennyisége továbbra is magas. A klímaváltozáshoz az emberi tevékenység rengeteget hozzátesz: növekszik a tengerek szintje, szélsőséges viharok pusztítanak, elsivatagosodás és szárazság tizedeli a termést, olvadnak a sarki jégsapkák és a gleccserek mérete is jelentősen csökken.
Az eddigi megoldási kísérletek azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket: „Évtizedeken keresztül igyekeztünk a fenti tünetek ellen olyan meghatározó stratégiákkal küzdeni, mint a gazdasági elosztás piaci szereplőkre való hagyása és az ökológiai katasztrófa leküzdése az ökohatékonyság javításán, a termelés és a környezet terhelésének technológiai szétválasztásán, és a zöld növekedésen keresztül” – mutatnak rá.
Most azonban lehetőségünk nyílt arra, hogy a koronavírus időszakának tapasztalataira építsünk: az együttműködés és szolidaritás új, virágzó formáinak létrehozásától kezdve, az alapvető szociális szolgáltatások - egészségügy és gondoskodó munka, élelmiszer-ellátás és hulladékszállítás - széleskörű méltányolásáig. „A világjárvány emellett a modern békeidőkben tapasztalt példa nélküli kormányzati fellépéshez is vezetett szerte a világban: átszervezték a költségvetéseket és újraosztották a pénzt, gyorsan bővítették a társadalombiztosítási rendszereket és lakhatást biztosítottak a hajléktalanok számára” – sorolják.
Bár változást érhetünk el, ha akarunk, nem mindenhol mutatkozott meg a szándék: „Ugyanakkor tisztában kell lennünk a tekintélyuralmi tendenciák térnyerésével is, ahogy határok záródnak le, korlátozzák a gyülekezés szabadságát és katasztrófa-kapitalizmusra használják fel a krízishelyzetet” – mutatnak rá.
A nyílt levél aláírói a fentiek fényében öt fő alapelvet kínálnak a gazdaság felépülése és egy igazságosabb társadalom megteremtése céljából. Eszerint ahhoz, hogy teljesen új alapokra fektessük gazdaságunkat, a következő dolgokra van szükség:
1) Helyezzük az életet a gazdasági rendszereink középpontjába. A gazdasági növekedés és pazarló termelés helyett szükséges, hogy az élet és jóllétünk legyen a középpontban. Míg a gazdaság olyan ágazatait, mint a fosszilis tüzelőanyagok előállítása, hadászat, vagy a reklámipar, fokozatosan le kell építeni, ezzel egy időben pedig támogatni kell az egészségügyet, oktatást, megújuló energia használatot és az ökológiai mezőgazdaságot.
2) Értelmezzük radikálisan újra a mindenki számára kielégítő élethez szükséges munka mennyiségét és minőségét. Jelentősen nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a gondoskodó munkára, valamint megfelelő módon kell értékelnünk a krízishelyzet során nélkülözhetetlennek bizonyuló foglalkozásokat. Biztosítanunk kell igazságos átálláshoz szükséges képzéseket, csökkenteni kell a munkaidőt és munkamegosztási intézkedések bevezetésére van szükség.
3) Szervezzük az alapvető javak és szolgáltatások biztosítása köré a társadalmat. Miközben csökkenteni kell a pazarló fogyasztást és utazásokat, az alapvető emberi szükségleteket - mint például az élelmiszerhez, lakhatáshoz és oktatáshoz való jog – fontos, hogy mindenki számára biztosítsák a feltétel nélküli alapjuttatáson vagy az egyetemes alapjövedelem bevezetésén keresztül. Mindemellett egy demokratikus módon meghatározott minimum jövedelemre és jövedelmi plafonra van szükség.
4) Demokratizáljuk a társadalmat. Alapvető fontosságú, hogy mindenkinek esélye legyen részt venni az olyan döntések meghozatalában, melyek mindennapi életüket befolyásolják. Ez magában foglalja a társadalom marginalizált csoportjai számára is biztosított egyenlő részvételi lehetőséget, valamint a feminista alapelvek bevitelét a politikába és gazdaságba. A globális vállalatok és a pénzügyi szektor hatalmát számottevően csökkenteni kell, demokratikus felelősségvállalással és felügyelettel. Biztosítani kell az olyan alapvető szükségletekhez köthető ágazatokat, mint az energia- és élelmiszerellátás, lakhatás, egészség és oktatás, és újra kell szervezni a finanszírozásukat. Az együttműködéseken alapuló gazdasági tevékenységek és szervezeti formák (pl. szövetkezetek) támogatása is elengedhetetlen a fentiek mellett.
5) Alapozzuk a szolidaritás elvére a politikai és gazdasági rendszereket. Ki kell békíteni a jelenlegi és eljövendő generációk, az egyes országokon belüli társadalmi csoportok, valamint a globális Dél és Észak közötti ellentéteket. Ez pedig az újraelosztásra és nemzeteken, generációkon átívelő, valamint az interszekcionalitást szem előtt tartó igazságosságra kell építeni. A klíma-igazságosság alapelvének mentén egy gyors társadalmi-ökológiai átalakulás elérése a cél.
