Még a tavaly tavaszi inflációkövető áremelések miatt volt jóval magasabb a telekomszolgáltatások ára most január-februárban, mint egy évvel korábban. A tényleges januári áremelést nagyrészt az őszi akciók vége és új csomagok bevezetése okozta. Ha változik a csomagkínálat, akkor a KSH a minőségváltozást is figyelembe veszi.
Ők nem elmaradó inflációs díjkorrekcióról írnak, hanem olyan kedvezményt nyújtanak, aminek értéke megegyezik a korrekció mértékével.
A két telekomcég eltekint az inflációkövető díjkorrekciótól idén, sőt jövő év közepéig maradnak a díjak.
A miniszter alapvető csúsztatásokkal kommunikál az „elfogadhatatlan árképzésről”, miközben az ő tervei alapján mindössze 3-4 százalékkal csökkennének a távközlési díjak.
Elvárja a kormány a telekommunikációs cégektől az árkorlátozást, ha pedig ezt nem teszik meg, akkor az idei díjemeléseket kötelező lesz visszacsinálni. Számoltunk egy sort, mit jelenthet ez az ügyfeleknek és mit a cégeknek.
A magyar informatika és mobiltelefónia hőskorának emblematikus menedzsere szerint a helyzet rossz, némi reményt ad, hogy a következő generáció ösztönösen felszívja a tudást.
A 4iG Csoport rekord bevétel mellett 1,5 milliárd forintos veszteséget közölt első féléves gyorsjelentésében.
A PR-Telecommal 55 ezer előfizetőt és 3,4 ezer kilométer vezetékes hálózatot szerez a 4iG.
2,2 milliárd forint profittal zárta a Yettel 2023-at, ez úgy is csökkenést jelentett, hogy közben az árbevétel nagyot nőtt.
A Yettel a 2023-as inflációnál alacsonyabb mértékű, de határozott áremelést hajt végre 2024. március 5-től. A változásról előzetesen tájékoztatja majd az ügyfeleit a cég.
Az árszabályozás bonyolult és kétes sikerű folyamat, a jegybank inkább ostorozással igyekszik visszafogni a telekommunikációs szolgáltatókat és másokat az áremeléstől. Lehet, hogy egyes cégek ceruzája túl vastagon fog, de a körülményeket a kormány és az MNB együtt alakították.
A 2022 januári tongai vulkánkitörés okozta áramlások az óránkénti 122 kilométeres sebességet is elérték, mutat rá egy friss tanulmány.
Hogy miként gyötrik a kiszemelt cégeket, azt igen jól nyomon lehet követni a nagy külföldi élelmiszer-kereskedelmi láncoknál – olyanoknál, mint a Lidl, az Aldi, a Tesco, a Penny vagy a Spar, írja a német hírtelevízió oldala.
A telekommunikációs vállalat folytatja a 2021-ben elkezdett több tízmilliárd forintos hálózatmodernizációs projektjét.
Dél-Korea a korábbi becslések után most már egy egészen pontos dátumot mondott azzal kapcsolatban, hogy mikor indítaná el az ország – és a világ – első 6G-s hálózatát.
Az új évben egyre több távközlési szolgáltató emeli meg a díjait, és egyre gyakoribbá válnak az olyan szerződési feltételek is, amelyek alapján a díjemelés automatikusan, az inflációhoz igazodva történik. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) azt javasolja az előfizetőknek, hogy kísérjék figyelemmel a szolgáltatók szerződésmódosításra vonatkozó értesítéseit, és ha a megváltozott feltételeket nem kívánják elfogadni, még a jogszabály szerinti határidőn belül éljenek a felmondási jogukkal.
Az energiaválság miatt végső esetben, átmeneti jelleggel életbe léphet a rotációs kapcsolási rend, amely miatt a telekommunikációs infrastruktúra adótornyai áram nélkül maradhatnak.
Úgy érzik, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is jó évet zártak. És a legnagyobb üzlet még hátra van.
A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.
A Telenor szerint a Yettelre váltás egy új, tiszta lapot is jelent.
