Tetszett a cikk?

Elvárja a kormány a telekommunikációs cégektől az árkorlátozást, ha pedig ezt nem teszik meg, akkor az idei díjemeléseket kötelező lesz visszacsinálni. Számoltunk egy sort, mit jelenthet ez az ügyfeleknek és mit a cégeknek.

„Első egyeztetés a telekommunikációs cégekkel. Elvárás: árkorlátozás” – Ez a szűkszavú üzenet került ki Nagy Márton Facebook-oldalára szerda reggel, a fényképek szerint a Yettel, a Telekom és a Vodafone-ból lett One képviselőinek magyarázta a nemzetgazdasági miniszter, hogy mit vár el tőlük. Néhány órával korábban pedig arról rakott ki egy bejegyzést a miniszter: ha az önkéntes árkorlátozás „kérése” nem volna elegendő, akkor a lakossági távközlési szolgáltatások díját a 2024. december végi szinten fagyaszthatja be a kormány.


A telefon- és internetdíjak valóban látványosan drágulnak, a februári inflációs adatok szerint 14,9 százalékkal magasabbak, mint egy évvel korábban, ezzel a 140 áru, valamint szolgáltatás közül, amelyből az inflációt kiszámolják, a nyolcadik legcsúnyábban dráguló tétel volt ez. Ennek az egyik oka az, hogy tizenkét hónap alatt kétszer is nagyobb emelés volt: az idén januári átárazás előtt tavaly márciusban átlagosan 10,8 százalékot emeltek az árakon – ez utóbbi mostantól már nem fog látszani az inflációs adatban, hiszen abban mindig a 12 hónappal korábbi árszinthez viszonyítanak.

Azóta pedig így változtak az árak:

  • tavaly áprilisban még 1,2 százalékot rátettek a márciusban 10,8 százalékkal megemelt árakra,
  • májusban újabb 0,6 százalékot,
  • júniusban 0,3 százalékkal lejjebb mentek az árak,
  • majd egész októberig nem változtak, akkor viszont 6,8 százalékkal estek,
  • az év végéig ismét nem változtak,
  • januárban jött egy nagy, 9,9 százalékos emelés, februárban is maradtak ezen a szinten – ezt a januárit csináltatná most vissza a kormány.

De mennyit jelent mindez?

A telefon- és internetdíj 2,4 százalékos súllyal számít a fogyasztói kosárba, amelyből a KSH az inflációt számolja, vagyis az összes magyar fogyasztási kiadás 2,4 százalékát erre fordítják. A 140 tétel közül ez a hatodik legnagyobb súlyú – büféárukra, éttermi étkezésre, dohányra, a máshová be nem sorolt szolgáltatásokra és az üzemanyagokra költenek csak ennél többet. Ráadásul amíg mondjuk a cigaretta árának változása nem terheli meg a nemdohányzók pénztárcáját, telefonálásra és internetezésre az országból gyakorlatilag mindenkinek költenie kell.

És akkor egy kis matek: ha az összes fogyasztási kiadás 38,7 milliárd forintjának (ez a 2024-es éves adat) 2,4 százalékát vesszük, majd leosztjuk azzal, hogy nagyjából 4,1 millió háztartás van az országban, akkor kijön, hogy egy hónapban közel 19 ezer forintot kell egy átlagos háztartásnak költenie telefonra és internetre. Vagyis egy ilyen tételnél majdnem 1900 forint megspórolását jelentené havonta, ha a decemberi áremelést visszacsinálnák – nyilván ez az átlag, nagyon nem mindegy, hogy egy családban hány telefon van, és ezek közül mennyi az, aminek a díját valamelyik családtag munkahelye fizeti.

A telekommunikációs cégeknél általában az inflációkövető díjemelés a jellemző, egyszerűen azért, mert a díjemelést kötelesek valamilyen konkrétan számszerűsíthető mutatóhoz kötni, hiszen az egyoldalú szerződésmódosítást nagyon szigorúan szabályozza az állam. Logikus: a sarki bolt nyugodtan emelhet a kenyér árán bármikor, mert onnan a vevő elmehet máshova, míg egy mobil-előfizetésből nem ugorhat ki csak úgy a legtöbb ügyfél.

A szájkarate az MNB újabb fegyvere az áremelések elleni harcban

Az árszabályozás bonyolult és kétes sikerű folyamat, a jegybank inkább ostorozással igyekszik visszafogni a telekommunikációs szolgáltatókat és másokat az áremeléstől. Lehet, hogy egyes cégek ceruzája túl vastagon fog, de a körülményeket a kormány és az MNB együtt alakították.

A telekommunikációs szektort az elmúlt évek több nagy változása is érzékenyen érintette. Egyrészt muszáj valahogyan kigazdálkodniuk a megnőtt bérköltségeket – most már sokkal magasabb fizetést kell adniuk ahhoz, hogy meg tudják tartani a dolgozóikat, mint ami pár éve még elég volt. Másrészt pedig az energiaárak elszállásának is nagy áldozata volt ez a szektor, de ebből a szempontból már legalább enyhül rajtuk a nyomás. Ahogy az is segítség, hogy 2024 végén kivezették a szektor különadóját, de ettől persze az elmúlt években ez is hozzájárult az árak emelkedéséhez.

És bár nyilván nem fenyegeti a szektort az összeomlást, túlságosan azért nem is dőzsölnek ezek a cégek. A Yettel adózott eredménye évek óta csökken, a legfrissebb, még 2023-as adatok szerint 10 milliárd forintra, a Vodafone, mielőtt One lett volna belőle, három veszteséges évet követően 2023-ban tudta először minimálisan a pozitív tartományba felhozni az eredményét (1,3 milliárd forintra), a 4iG távközlési holdingja pedig ugyanakkor 50 milliárdos mínuszba ment le. A kivétel a Magyar Telekom, ahol évek óta 50-60 milliárd forint között mozog a profit, kivéve a 2023-as rekordszintű 74 milliárdot.

Magyar Telekom: az elmúlt évek magas inflációja már az ügyfelek magatartásán is látszik

Szerdán részleteiben is bemutatta a Magyar Telekom vezetése a február 25-én közzétett 2024-es, várakozásokon felüli pénzügyi évéről szóló jelentését.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!