szerző:
Fülöp István
Tetszett a cikk?

A miniszter alapvető csúsztatásokkal kommunikál az „elfogadhatatlan árképzésről”, miközben az ő tervei alapján mindössze 3-4 százalékkal csökkennének a távközlési díjak.

Még épp időben kezdte meg keresztes hadjáratát Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a telekommunikációs cégek árképzése ellen, hiszen 1-2 hónap múlva már nem írhatna olyanokat a Facebookon, hogy „azt látjuk, hogy január-februárban közel 16%-kal emelkedtek a díjak”.

A január-februári 16 százalékos többlet azonban azért van, mert a telkócégek

tavaly ilyenkor még nem lépték meg az inflációkövető díjemelésüket, ami éppen 15-16 százalék volt, és egyébként kis mértékben még alacsonyabb is volt, mint a 2023-as hivatalos infláció.

Nagy Márton így folytatja pénteki bejegyzését: „Azért ez elég magas. Következik a további díjemelés. Áprilistól szeretnének további áremeléseket végrehajtani ezek a szolgáltatók. Ez elfogadhatatlan.”  

Az áprilisi díjemelés valójában a 2024-es inflációhoz igazodó díjemelés lesz, a szereplők (Magyar Telekom, Yettel, 4iG) egységesen 3,7 százalékkal fogják emelni az áraikat április 1-jétől.

A nemzetgazdasági miniszter tehát azt akarja elmagyarázni követőinek, hogy idén év elején már emeltek 16 százalékot a cégek, és erre tennének rá még 3,7 százalékot, de éppen az inflációs adatok bázishatását használja ki a hangulatkeltésre, tehát azt, hogy tavaly ilyenkor a cégek még nem építették be a 2023-as adatokat követő emelést az áraikba.

A KSH fogyasztói árakat rögzítő mérése szerint tavaly december és idén január között, azaz egy hónap alatt 9,9 százalékkal nőtt a telefonos és internetes szolgáltatások ára, ekkor azonban áremelés nem történt – vélhetően a csomagok összetétele változhatott meg, amit a statisztikai hivatal alapul vesz számításaihoz. Ezzel kapcsolatban kérdéseket tettünk fel a KSH-nak, válaszuk esetén cikkünket frissítjük.

Ettől függetlenül Nagy azt akarja elérni, hogy „egy önkéntes árkorlátozás legyen. Ne emelkedjenek tovább az árak”, ennek érdekében 2024 decemberi szinten fagyasztaná be a telekommunikációs díjakat. A cégeknek jövő hét hétfő-keddig adott határidőt, hogy döntsenek az önkéntes csökkentésről, és szerinte „áprilisban valamilyen döntés születhet, ami ármérséklő hatással lehet”. Máskülönben a kormány a piaci szabályozás eszközéhez fog nyúlni.

Na de mit is jelent ez valójában? Pusztán annyit, hogy a szolgáltatók elesnének ettől a 3,7 százalékos díjemeléstől, azonban a tavalyi emelés érvényben maradna, hiszen már háromnegyed éve életben volt akkor. Zajos siker lesz ez, annyi szent.

Nagy Mártonnak azért is kell sietnie, mert jövő kedden érkeznek a márciusi inflációs adatok, a Magyar Telekom pedig tavaly március 1-jével emelt az árain, így az már be fog épülni az inflációs bázisadatokba is, és napnál világosabban fog látszani, hogy a szolgáltatók árszintje márciusban már nem 16 százalékkal, hanem jóval kevesebbel fogja meghaladni a tavaly márciusit.

Nagy Mártonból kiindulva persze ezt már az intézkedés hatásának és a kormányzat sikerének fogja elkönyvelni. Úgy tűnik, végül nem olvasta el a sokat emlegetett közgazdasági tankönyvet, amelyet Michael O’Leary, a Ryanair vezére ígért neki.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!