Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Még épp időben kezdte meg keresztes hadjáratát Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a telekommunikációs cégek árképzése ellen, hiszen 1-2 hónap múlva már nem írhatna olyanokat a Facebookon, hogy „azt látjuk, hogy január-februárban közel 16%-kal emelkedtek a díjak”.
A január-februári 16 százalékos többlet azonban azért van, mert a telkócégek
tavaly ilyenkor még nem lépték meg az inflációkövető díjemelésüket, ami éppen 15-16 százalék volt, és egyébként kis mértékben még alacsonyabb is volt, mint a 2023-as hivatalos infláció.
Nagy Márton így folytatja pénteki bejegyzését: „Azért ez elég magas. Következik a további díjemelés. Áprilistól szeretnének további áremeléseket végrehajtani ezek a szolgáltatók. Ez elfogadhatatlan.”
Az áprilisi díjemelés valójában a 2024-es inflációhoz igazodó díjemelés lesz, a szereplők (Magyar Telekom, Yettel, 4iG) egységesen 3,7 százalékkal fogják emelni az áraikat április 1-jétől.
A nemzetgazdasági miniszter tehát azt akarja elmagyarázni követőinek, hogy idén év elején már emeltek 16 százalékot a cégek, és erre tennének rá még 3,7 százalékot, de éppen az inflációs adatok bázishatását használja ki a hangulatkeltésre, tehát azt, hogy tavaly ilyenkor a cégek még nem építették be a 2023-as adatokat követő emelést az áraikba.
A KSH fogyasztói árakat rögzítő mérése szerint tavaly december és idén január között, azaz egy hónap alatt 9,9 százalékkal nőtt a telefonos és internetes szolgáltatások ára, ekkor azonban áremelés nem történt – vélhetően a csomagok összetétele változhatott meg, amit a statisztikai hivatal alapul vesz számításaihoz. Ezzel kapcsolatban kérdéseket tettünk fel a KSH-nak, válaszuk esetén cikkünket frissítjük.
Ettől függetlenül Nagy azt akarja elérni, hogy „egy önkéntes árkorlátozás legyen. Ne emelkedjenek tovább az árak”, ennek érdekében 2024 decemberi szinten fagyasztaná be a telekommunikációs díjakat. A cégeknek jövő hét hétfő-keddig adott határidőt, hogy döntsenek az önkéntes csökkentésről, és szerinte „áprilisban valamilyen döntés születhet, ami ármérséklő hatással lehet”. Máskülönben a kormány a piaci szabályozás eszközéhez fog nyúlni.
Na de mit is jelent ez valójában? Pusztán annyit, hogy a szolgáltatók elesnének ettől a 3,7 százalékos díjemeléstől, azonban a tavalyi emelés érvényben maradna, hiszen már háromnegyed éve életben volt akkor. Zajos siker lesz ez, annyi szent.
Nagy Mártonnak azért is kell sietnie, mert jövő kedden érkeznek a márciusi inflációs adatok, a Magyar Telekom és a Vodafone pedig tavaly március 1-jével, a Yettel március 5-ével (a Digi viszont csak május 1-től) emelt az árain, így ezek hatása már be fog épülni az inflációs bázisadatokba is, és napnál világosabban fog látszani, hogy a szolgáltatók árszintje márciusban már nem 16 százalékkal, hanem jóval kevesebbel fogja meghaladni a tavaly márciusit.
Nagy Mártonból kiindulva persze ezt már az intézkedés hatásának és a kormányzat sikerének fogja elkönyvelni. Úgy tűnik, végül nem olvasta el a sokat emlegetett közgazdasági tankönyvet, amelyet Michael O’Leary, a Ryanair vezére ígért neki.
