„Digitális analfabetizmus jön az országra, ha nem kezeljük ezt az ügyet” – interjú Beck Györggyel

2011-ben lemondott a Vodafone vezérigazgatói székéről, majd egy 2018-as interjúban is azt ígérte: visszavesz a korábbi tempóból. 2019-ben pedig közölte, hogy visszavonul, ám a Neumann János Számítógéptudományi Társaság irányítását még bevállalta.

Ami kiesik a puttonyból, azt már nem teszem vissza. Azzal, hogy az NJSZT-elnökség letelt, eggyel csökkent a leckék száma, a mentorálás most teljesedik ki. Azt hiszem, a legtöbbet azzal tudunk tenni az országért, ha segítünk jobb vezetőket képezni. Amikor a Számítógép-alkalmazási Kutató Intézetben 28 évesen kineveztek egy hatfős csapat vezetőjének, jó lett volna, ha van egy mentorom. Voltak olyan vezetők, akiktől néha-néha tudtam valamit kérdezni, de rendszeresen leülni és végigbeszélni, hogy mik a kihívások, miről és mit gondolok, az nagyon más.

Milyen a jó mentor: kemény, megértő vagy támogató?

Olyan tapasztalatokkal rendelkezik, annyi minden van mögötte, hogy valószínűleg már találkozott a mentorált problémáival, és tudja, mit kellene elkerülni. Tíz éve mentorálok, a jelenlegi Mol-vezetők jó részével például dolgoztam így, együtt. Mostanában évente általában 10-15 mentoráltam van, aktuálisan éppen 12. A mentorálás alapja a bizalom. Hagyom, hogy ők hozzák a problémáikat, és nem én adok fel megoldandó leckéket. Életvezetési tanácsokat is szoktam adni, például az egyik ilyen, hogy vigyázzanak, mit mutatnak a gyereküknek, mivel ő vagy abszolút mást csinál, vagy még többet akar. Ezt én most is megélem: a házban mi a kilencedik emeleten lakunk, Zsófia, a lányom pedig az elsőn, rálátok az ablakára. Nemrég felhívtam vasárnap este, hogy kéne már pihenni, hagyd abba a munkát. A válasza: „Egyrészt most ültem vissza, miután letettem a gyereket, másrészt ezt bárki mondhatja, csak te nem, mert ezt tőled láttam!”

Az első tőzsde, a MÁV, az adóhivatal és egy sor kereskedelmi bank informatikai rendszerének építésében részt vett, olyan cégeket vezetett Magyarországon, mint a Digital, a Compaq, a HP és persze a Vodafone. Kapart-e valaha magasabb, jobb pozícióért?

Nem voltam kaparós, de tudtam kaparni, ha a csapat érdekében kellett bizonyos dolgokat megcsinálni. Minden multinál, ahol dolgoztam, úgy láttam: a dolog arról szól, hogy annyit tudsz haladni előre, amennyi erőforrásod van. Ezeket viszont mindig központilag osztják el: jellemzően előbb kapott Amerika, aztán Anglia és sorban mások, és mire Magyarországhoz értek, az erőforrás elfogyott. A legnagyobb eredmény, amit elértem, hogy kitaláltam: meg kell próbálni e cégeknél „a térképre kerülni”. Olyan dolgot tenni, amivel Magyarország számukra már nem csupán az anyacég profitjának egy ezreléket adó ország. A Digitalnek sikerült eladni, hogy a szoftverfejlesztés nem csak Amerikában történhet, mert Magyarországon is kiváló emberek vannak, és itt lényegesen olcsóbb minden. Ettől kezdve nem az egyezrelékes ország voltunk, hanem az, ahol a legújabb hálózati szoftvereket fejlesztik.

A Compaqban 1998–2000 környékén azon gondolkodtak, hogy az európai pc-gyárakat Readingből és Németországból Kelet-Európába hozzák át.

Hogy egy ilyet megszerezz, lobbizni kellett, kommunikálni, illetve a kormányzattal is egyeztetni. Szerencsémre az utóbbi úgy ment, hogy amikor egy miniszternek vagy miniszterelnöknek az ember azt mondta, hogy „Magyarországra beruházások jönnének, szakemberek jönnek, támogatod-e?”, akkor mindenki támogatta. Ez a Compaqban egy igazi win-win szituáció volt: adtunk egy jó ajánlatot, a cég pc-gyártása Magyarországra került, mi pedig máris nem az egy ezrelék voltunk, így már gyorsan jött a tesztelés és a fejlesztés is. Regionális SAP-szakértői és távközlési központot is létrehoztunk, a HP-t meggyőztük, hogy idehozza a winchester-, majd a printergyártást is.

Sokáig azt gondoltam, hogy a HP Magyarország a karrierem csúcsa. Az eljövetelem egyik oka éppen az volt, hogy azt éreztem, itt már mindenki megcsinál mindent, igazából kevésnek éreztem a hozzáadott értékemet. Az egyik opcióm az volt, hogy 52 évesen még egyszer nekifutok egy igazi kihívásnak. Az informatikától nem túl messze lévő iparágakból távközlési, illetve banki megkereséseim voltak, végül a Vodafone-ét fogadtam el.