Korábbi akciók megszűnése és új, magasabb áron bevezetett csomagok megjelenése is növelte az árindexet a telekommuniksációs szolgáltatások esetében az év elején – közölte a KSH a HVG-vel. A jelenség a szolgáltatáscsoporton belül egész pontosan a TV + internet + telefon csomagajánlat nevű reprezentánst (vagyis a KSH által megfigyelt terméket) érintette.

Magyarra fordítva: a szó szoros értelmében

nem történt drasztikus áremelés év elején, az őszi akciókat vezették ki a szolgáltatók, illetve új csomagokat vezettek be – magasabb áron.

Egyébként

a január-februári magas telekominfláció jelentős részben még a tavaly tavaszi inflációkövető díjemelés hatása.

Mivel idén tavasszal jóval kisebb díjemelésekre készültek a szolgáltatók a telekomszolgáltatások inflációja magától lecsökkent volna.

A telekommunikációs szolgáltatások ára azóta került a közfigyelem fókuszába, mióta Nagy Márton gazdasági miniszter harcot hirdetett az áremelések ellen, mondván: tisztességtelen, hogy az év eleji 16 százalékos emelést tavasszal még megfejelik egy 3,5 százalék körüli, a tavalyi inflációt követő díjemeléssel.

Nagy Márton

Veres Viktor

A szolgáltatóktól önkéntes árcsökkentést követelt – sikerrel, a három nagy (Magyar Telekom, Yettel, One) a tavaszi díjemelést elengedték. A Telekom és a One nem emel, a Yettel pedig 2026 április végéig kedvezménnyel kompenzálja az emelést. A Telekom és a One arra is ígéretet tettek, hogy új, rugalmasabb/olcsóbb ajánlatokkal rukkolnak elő.

A tavaszi díjemelés kihagyása nem jelenti, hogy a szolgáltatások olcsóbbá válnának, éppen csak nem lesznek még drágábbak.

Tehát a telekomszolgáltatások inflációja még mérsékeltebb lesz (éves összehasonlításban) mint lett volna a 3,5 százalék körüli emelésekkel.

A KSH nem csak az árat nézi

A telekommunikációs szolgáltatások inflációjával kapcsolatban alapkérdés, hogy egyáltalán mit mér a statisztikai hivatal. Egyrészt sok esetben összetett termékekről van szó (egy egyszerű telefoncsomag is állhat havidíjból, percdíjból, adatdíjból, SMS-díjból). Másrészt az ajánlatok folyamatosan változnak, sok régi ügyfél olyan előfizetésben van, ami az új ügyfelek számára nem elérhető már. Értelemszerűen egy régi előfizetőt nem érint, ha a szolgáltatója más (akár drágább) csomagot kínál az új ügyfeleinek. Érinti viszont egy esetleges általános (inflációkövető) díjemelés.

Tehát a minisztérium csúsztat, amikor az év eleji áremelést és a tavaszi inflációkövető díjemelést összemossa: az év eleji áremelés nem érinti azokat a fogyasztókat, akik nem kötnek új szerződést, illetve nem érinti az általuk igénybe vett szolgáltatást. A KSH ugyanakkor csak a nyilvános árakat képes megfigyelni, így áremelést regisztrál.

Az árfelírás során az éppen aktuálisan közzétett, a fogyasztók számára elérhető árakat írjuk össze

– erősítette meg a KSH a HVG-nek.

Képünk illusztráció

AFP / ZERO CREATIVES

Ami a komplexitást illeti, az „információs és távközlési szolgáltatások” nevű fogyasztási csoportba az alábbi reprezentánsok tartoznak:

• Mobilinternet,
• vezetékes telefonszolgáltatás,
• mobiltelefon-szolgáltatás,
• internetszolgáltatás,
• TV + internet + telefon csomagajánlat.

Nyilván az utolsó a legkomplikáltabb, de egy egyszerű telefoncsomag is elég összetett lehet.

Új termék bevezetésénél a csomag minőségi jellemzőit összehasonlítjuk a kivezetett termékével.

Amennyiben a két csomag jellemzői eltérnek, minőségi kiigazítást végzünk. Ez a módszer biztosítja, hogy a fogyasztói ár változásán felül a termékek minőségének romlását és javulását egyaránt elszámoljuk a fogyasztóiár-index számításánál” – magyarázza a KSH.

„A több összetevőjű termékeknél termékváltás esetén  – a többi reprezentánshoz hasonlóan – ugyanolyan jellemzőkkel meghatározott csomagokat figyelünk meg. Amennyiben a csomagon belül módosítás történik, akkor a fent jelzett minőségi kiigazítást alkalmazzuk” – teszi hozzá a statisztikai hivatal.

AFP / Caia Image / Paul Bradbury

A KSH tájékoztatása alapján akár az is előfordulhat, hogy áremelkedést mutatnak ki olyan esetekben is, amikor az áremelkedés amúgy nem egyértelmű: például ha egy adott szolgáltatáscsomagot kivezetnek, és egy minőségileg rosszabb csomagot vezetnek be helyette papíron ugyanazon az áron, akkor a kiigazítás eredménye akár áremelés is lehet.

Nincs olyan, hogy indokolatlan áremelés

Bár a telekommunikációs szolgáltatások árának követése és statisztikai kezelése enyhén szólva nem egyszerű, nehéz volna vitatni, hogy az elmúlt években a szolgáltatók jelentős emeléseket hajtottak végre. Mind az új ügyfeleknek szóló ajánlatokban, mind a régi ügyfelek díjkorrekcióiban.

A kormány, vagyis a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az emelések „indokolatlanok” voltak. Kisfaludy Tamás, az NGM gazdasági koordinációért felelős helyettes államtitkára, valamint Szolnoki Szabolcs, az NGM technológiáért felelős helyettes államtitkára a Portfolión megjelentetett elemzésükben lényegében két érvet hoznak fel:

• Magyarországon uniós összehasonlításban magas (volt) a telekomszolgáltatások inflációja,
• Az (inflációkövető) emelések mértéke meghaladta a szóban forgó vállalkozások költségeinek emelkedését, vagyis profitszerzés hajtotta áremelésekről van szó.

Fontos leszögezni, hogy piacgazdaságban, piaci vállalkozások esetében nincs olyan, hogy „indokolatlan” áremelés. Az árakat ideális esetben a kereslet és a kínálat mentén határozzák meg a cégek, áremelési törekvéseiket pedig korlátozza a piaci verseny. Legföljebb nonprofit szervezetek esetében vethető fel, hogy a bevételeket biztosító árazásnak igazodnia kell a költségekhez.

A One összerakása közben a kormányt nem érdekelte a verseny

Abban az NGM-nek alighanem igaza van, hogy a telekomszolgáltatások az elmúlt években kiemelkedő mértékben drágultak, és alighanem abban is, hogy a növekvő bevételek legalábbis részben a vállalatok profitját hizlalták. Legalábbis erre utalnak a vállalkozások rekordbeszámolói, osztalékfizetései.

Lufik a One Magyarország sajtótájékoztatóval egybekötött üzletnyitó eseményén

Fazekas István

Az, hogy egy vállalkozás profitot csinál nem ördögtől való, az sem, ha sok profitot. Nem ez a kérdés, hanem hogy a telekommunikációs szolgáltatók közt elég erős-e a verseny. A telekommunikációs szektor különleges, és főként a vezetékes szolgáltatások terén alapvetően minimum erősen korlátozott a közvetlen verseny – hiszen egy-egy területen jellemzően csak egy szolgáltató van jelen infrastruktúrával.

Ha a kormány úgy látja, hogy a szektorban elégtelen a verseny, akkor annak erősítésén kellene dolgoznia – jogalkotóként és a jogszabályok végrehajtójaként, nem pedig informális zsarolással.

A versenyfeltételek ellenőrzése egyébként alapvetően a Gazdasági Versenyhivatal feladata, ha a telekomszektorban például erőfölénnyel való visszaélés történik, azt a GVH-nak kell(ene) megállapítania.

A telekomszektorban az elmúlt években éppenséggel jelentős piaci koncentráció zajlott le. A fúziókban a GVH sosem talált kivetnivalót, a kormány pedig szemrebbenés nélkül osztogatta a „nemzetstratégiai jelentéségű” minősítéseket. A koncentráció eredményeképpen jött létre a kormányközeli 4iG-féle One, benne a UPC, Vodafone, Digi stb.