Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Korábbi akciók megszűnése és új, magasabb áron bevezetett csomagok megjelenése is növelte az árindexet a telekommunikációs szolgáltatások esetében az év elején – közölte a KSH a HVG-vel. A jelenség a szolgáltatáscsoporton belül egész pontosan a TV + internet + telefon csomagajánlat nevű reprezentánst (vagyis a KSH által megfigyelt terméket) érintette.
Magyarra fordítva: a szó szoros értelmében
nem történt drasztikus áremelés év elején, az őszi akciókat vezették ki a szolgáltatók, illetve új csomagokat vezettek be – magasabb áron.
Egyébként
a január-februári magas telekominfláció jelentős részben még a tavaly tavaszi inflációkövető díjemelés hatása.
Mivel idén tavasszal jóval kisebb díjemelésekre készültek a szolgáltatók a telekomszolgáltatások inflációja magától lecsökkent volna.
A telekommunikációs szolgáltatások ára azóta került a közfigyelem fókuszába, mióta Nagy Márton gazdasági miniszter harcot hirdetett az áremelések ellen, mondván: tisztességtelen, hogy az év eleji 16 százalékos emelést tavasszal még megfejelik egy 3,5 százalék körüli, a tavalyi inflációt követő díjemeléssel.
Nagy Márton
Veres Viktor
A szolgáltatóktól önkéntes árcsökkentést követelt – sikerrel, a három nagy (Magyar Telekom, Yettel, One) a tavaszi díjemelést elengedték. A Telekom és a One nem emel, a Yettel pedig 2026 április végéig kedvezménnyel kompenzálja az emelést. A Telekom és a One arra is ígéretet tettek, hogy új, rugalmasabb/olcsóbb ajánlatokkal rukkolnak elő.
A tavaszi díjemelés kihagyása nem jelenti, hogy a szolgáltatások olcsóbbá válnának, éppen csak nem lesznek még drágábbak.
Tehát a telekomszolgáltatások inflációja még mérsékeltebb lesz (éves összehasonlításban) mint lett volna a 3,5 százalék körüli emelésekkel.
A KSH nem csak az árat nézi
A telekommunikációs szolgáltatások inflációjával kapcsolatban alapkérdés, hogy egyáltalán mit mér a statisztikai hivatal. Egyrészt sok esetben összetett termékekről van szó (egy egyszerű telefoncsomag is állhat havidíjból, percdíjból, adatdíjból, SMS-díjból). Másrészt az ajánlatok folyamatosan változnak, sok régi ügyfél olyan előfizetésben van, ami az új ügyfelek számára nem elérhető már. Értelemszerűen egy régi előfizetőt nem érint, ha a szolgáltatója más (akár drágább) csomagot kínál az új ügyfeleinek. Érinti viszont egy esetleges általános (inflációkövető) díjemelés.
Tehát a minisztérium csúsztat, amikor az év eleji áremelést és a tavaszi inflációkövető díjemelést összemossa: az év eleji áremelés nem érinti azokat a fogyasztókat, akik nem kötnek új szerződést, illetve nem érinti az általuk igénybe vett szolgáltatást. A KSH ugyanakkor csak a nyilvános árakat képes megfigyelni, így áremelést regisztrál.
Az árfelírás során az éppen aktuálisan közzétett, a fogyasztók számára elérhető árakat írjuk össze
– erősítette meg a KSH a HVG-nek.
Képünk illusztráció
AFP / ZERO CREATIVES
Ami a komplexitást illeti, az „információs és távközlési szolgáltatások” nevű fogyasztási csoportba az alábbi reprezentánsok tartoznak:
- Mobilinternet,
- vezetékes telefonszolgáltatás,
- mobiltelefon-szolgáltatás,
- internetszolgáltatás,
- TV + internet + telefon csomagajánlat.
Nyilván az utolsó a legkomplikáltabb, de egy egyszerű telefoncsomag is elég összetett lehet.
Új termék bevezetésénél a csomag minőségi jellemzőit összehasonlítjuk a kivezetett termékével.
Amennyiben a két csomag jellemzői eltérnek, minőségi kiigazítást végzünk. Ez a módszer biztosítja, hogy a fogyasztói ár változásán felül a termékek minőségének romlását és javulását egyaránt elszámoljuk a fogyasztóiár-index számításánál” – magyarázza a KSH.
„A több összetevőjű termékeknél termékváltás esetén – a többi reprezentánshoz hasonlóan – ugyanolyan jellemzőkkel meghatározott csomagokat figyelünk meg. Amennyiben a csomagon belül módosítás történik, akkor a fent jelzett minőségi kiigazítást alkalmazzuk” – teszi hozzá a statisztikai hivatal.
AFP / Caia Image / Paul Bradbury
A KSH tájékoztatása alapján akár az is előfordulhat, hogy áremelkedést mutatnak ki olyan esetekben is, amikor az áremelkedés amúgy nem egyértelmű: például ha egy adott szolgáltatáscsomagot kivezetnek, és egy minőségileg rosszabb csomagot vezetnek be helyette papíron ugyanazon az áron, akkor a kiigazítás eredménye akár áremelés is lehet.
Nincs olyan, hogy indokolatlan áremelés
Bár a telekommunikációs szolgáltatások árának követése és statisztikai kezelése enyhén szólva nem egyszerű, nehéz volna vitatni, hogy az elmúlt években a szolgáltatók jelentős emeléseket hajtottak végre. Mind az új ügyfeleknek szóló ajánlatokban, mind a régi ügyfelek díjkorrekcióiban.
A kormány, vagyis a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az emelések „indokolatlanok” voltak. Kisfaludy Tamás, az NGM gazdasági koordinációért felelős helyettes államtitkára, valamint Szolnoki Szabolcs, az NGM technológiáért felelős helyettes államtitkára a Portfolión megjelentetett elemzésükben lényegében két érvet hoznak fel:
- Magyarországon uniós összehasonlításban magas (volt) a telekomszolgáltatások inflációja,
- Az (inflációkövető) emelések mértéke meghaladta a szóban forgó vállalkozások költségeinek emelkedését, vagyis profitszerzés hajtotta áremelésekről van szó.
Fontos leszögezni, hogy piacgazdaságban, piaci vállalkozások esetében nincs olyan, hogy „indokolatlan” áremelés. Az árakat ideális esetben a kereslet és a kínálat mentén határozzák meg a cégek, áremelési törekvéseiket pedig korlátozza a piaci verseny. Legföljebb nonprofit szervezetek esetében vethető fel, hogy a bevételeket biztosító árazásnak igazodnia kell a költségekhez.
A One összerakása közben a kormányt nem érdekelte a verseny
Abban az NGM-nek alighanem igaza van, hogy a telekomszolgáltatások az elmúlt években kiemelkedő mértékben drágultak, és alighanem abban is, hogy a növekvő bevételek legalábbis részben a vállalatok profitját hizlalták. Legalábbis erre utalnak a vállalkozások rekordbeszámolói, osztalékfizetései.
Lufik a One Magyarország sajtótájékoztatóval egybekötött üzletnyitó eseményén
Fazekas István
Az, hogy egy vállalkozás profitot csinál nem ördögtől való, az sem, ha sok profitot. Nem ez a kérdés, hanem hogy a telekommunikációs szolgáltatók közt elég erős-e a verseny. A telekommunikációs szektor különleges, és főként a vezetékes szolgáltatások terén alapvetően minimum erősen korlátozott a közvetlen verseny – hiszen egy-egy területen jellemzően csak egy szolgáltató van jelen infrastruktúrával.
Ha a kormány úgy látja, hogy a szektorban elégtelen a verseny, akkor annak erősítésén kellene dolgoznia – jogalkotóként és a jogszabályok végrehajtójaként, nem pedig informális zsarolással.
A versenyfeltételek ellenőrzése egyébként alapvetően a Gazdasági Versenyhivatal feladata, ha a telekomszektorban például erőfölénnyel való visszaélés történik, azt a GVH-nak kell(ene) megállapítania.
A telekomszektorban az elmúlt években éppenséggel jelentős piaci koncentráció zajlott le. A fúziókban a GVH sosem talált kivetnivalót, a kormány pedig szemrebbenés nélkül osztogatta a „nemzetstratégiai jelentéségű” minősítéseket. A koncentráció eredményeképpen jött létre a kormányközeli 4iG-féle One, benne a UPC, Vodafone, Digi stb.
