Tavaly és idén egyre több előfizető találkozhatott azzal, hogy a korábban éveken át változatlan – vagy akár csökkenő – telefon-, internet- és kábeltévé díjak emelkedni kezdtek. Ennek nyomán jogosan merül fel a kérdés: mikor és milyen feltételekkel szabad a szolgáltatóknak a díjaikat megemelniük? Mi a helyzet a határozott idejű, más néven hűségszerződésekkel? És mit érdemes tudni az elmúlt évben ismét felbukkant automatikus inflációkövető díjkorrekcióról? Ezekre a kérdésekre szedte össze a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
A szervezet szerint első körben azt kell tisztázni, hogy a telekommunikációs szolgáltatók az áraikat szabadon határozhatják meg, továbbá az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény arra is lehetőséget biztosít számukra, hogy előfizetői szerződéseiket egyoldalúan módosítsák.
Ez vonatkozik a díjakra is, tehát a már megkötött szerződések esetében is bármikor, szabadon emelhetnek a díjakon.
Így van ez a határozott idejű szerződéseknél is, tehát a „hűségidő” vállalásával az előfizetők nem tudják a szerződéskötéskor érvényes díjakat „rögzíteni” a szerződés időtartamára; az ilyen szerződések előnye abban állhat, hogy a szolgáltató a határozatlan idejű szerződésekhez képest valamilyen kedvezményt nyújt.
Módosítás és módosítás között is van különbség
A szerződésmódosítást meg kell különböztetni attól az esettől, amikor a szerződés eleve úgy szól, hogy a díjak egy bizonyos időponttól kezdve változnak majd. Ilyen eset például, amikor szerződéskötéskor a szolgáltató az első néhány hónapot kedvezményes áron adja, majd annak elteltével a havidíj emelkedik. Hasonló a helyzet akkor is, ha a szerződésben már szereplő valamilyen más, egyértelmű, világos feltétel szerint, automatikusan változnak a díjak.
Ha a szolgáltató a szerződésmódosítás során betartotta a vonatkozó szabályokat, és a bevezetett feltétel pontosan tartalmazza, hogy hogyan fog történni a díjak változása, akkor ez a szolgáltatói lépés nem jogszerűtlen.
Megszűnnek Magyarországon a 0 forintos díjcsomagok, most mégis milyen mobilnetet válasszak, hogy jól járjak?
Egy uniós szabályozás miatt a magyar távközlési piacon is eltörlik a mobilszolgáltatók kínálatában fellelhető nullás díjszabású („zero rate") opciókat. Magyarországon is sokan szeretik, ha úgy használhatnak korlátlanul szolgáltatásokat, hogy közben nem kell érte fizetniük. De akkor miért szűnnek meg? És a legfontosabb kérdés: ki milyen mobilnetet válasszon magának, ha szűkölködni sem akar a jóban, de túl sokat nem is fizetne érte?
Fontos azt leszögezni, hogy ezek a díjváltozások, amikor ténylegesen megtörténnek, már nem minősülnek szerződésmódosításnak. Ilyenkor a határozott idejű szerződéssel rendelkező előfizetők a megváltozott díjat tartalmazó számlák megérkezésekor már nem mondhatják fel szerződéseiket további jogkövetkezmények nélkül a magasabb díjra hivatkozva.
Lehet jogszerűtlen a díjemelés?
Az NMHH szerint igen. A szervezet szerint a szolgáltató által alkalmazott díjkorrekció akkor jogszerűtlen, ha az nem kellően objektív, illetve ha mértéke és időpontja nem látható előre, vagyis a szolgáltató saját belátására, üzleti döntésére bízza, hogy korrigál-e díjakat, azt mikor teszi, valamint milyen mértékben.
Ebben az esetben minden ténylegesen végrehajtott díjmódosítás külön-külön egyoldalú szerződésmódosításnak minősül, és az előfizetők számára a felmondási jogot biztosítani kell.
A cégek egyébként már a 2000-es évek elején is alkalmaztak inflációkövetést célzó rendelkezéseket az Általános Szerződési Feltételeikben. Céljuk akkor is ugyanaz volt, mint most: a szolgáltatók árképzése anélkül követhesse az inflációt, hogy a szolgáltatónak az előfizetőivel egyenként kellene szerződést módosítani – akár több millió szerződést érintően. A korábbi évek alacsony inflációs értékei miatt azonban ezek a rendelkezések kikerültek az ÁSZF-ekből, vagy alkalmazásuk háttérbe szorult.
Mit tehet az előfizető?
Egyoldalú szerződésmódosításkor főszabály szerint a szolgáltatóknak biztosítaniuk kell az érintett előfizetőknek a lehetőséget, hogy a szerződés módosításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül hátrányos jogkövetkezmények nélkül szabadulhassanak előfizetői jogviszonyukból, vagyis azonnali hatállyal felmondhassák előfizetői szerződéseiket akkor is, ha a szerződés határozott időre szól, és ez az idő még nem telt el.
Egészen addig, amíg a szolgáltatók a szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezéseket betartják – időben értesítik arról előfizetőiket, tájékoztatják az őket megillető jogokról és biztosítják számukra az azonnali hatályú felmondás jogát –, az egyoldalú szerződésmódosítás nem jogszerűtlen. Ez vonatkozik az inflációkövető díjmódosítást bevezető ÁSZF-módosításra is.
HVG Személyes Inflációs Kalkulátor - számold ki, mekkora a saját inflációd!
Elkészítettük a kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, mekkora inflációval szembesül.
Az NMHH azt tanácsolja az előfizetőknek, hogy
- folyamatosan kísérjék figyelemmel a szolgáltatójuk értesítéseit az egyoldalú szerződésmódosításokról – ezek gyakran a számla végén szerepelnek, vagy külön küld róluk a szolgáltató értesítést,
- amennyiben valamilyen módosítással nem értenek egyet, nézzék meg a szolgáltatók ajánlatait és nyugodtan éljenek a felmondási jogukkal, valamint a számhordozás jól működő lehetőségével, valamint
- érdemes figyelni arra is, hogy ha nem kívánjuk felmondani a szerződést, és a díjat csoportos beszedési megbízással fizetjük, akkor ellenőrizzük a banknál a beállított limitet, hogy a megemelt díjat is le tudja vonni a szolgáltató.
Ha ez utóbbit elmulasztjuk és a levonás sikertelen lesz, akkor a szolgáltató ugyanúgy fog eljárni, mintha a számlát az előfizető egyáltalán nem fizette volna be.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
