Nemzetközi tervpályázatot írtak ki a Háborúkban megerőszakolt nők emlékműve megvalósítására. A főváros egészen máshogy áll az emlékezetpolitikai akcióhoz, mint a kormány.
Amerikában a harmadik lett az asztronauták sorában, és mégis az USA első űrhajósaként tartják őt számon. Nemzeti hősből lett még nemzetibb hős. Sokszor halhatott volna hősi halált két háborúban és az űrhajózás legkockázatosabb (h)őskorában, de bátorsága sérthetetlenné tette, 95 évig élt. Eleinte nemzeti hősként sem kellett az amerikai választóknak, aztán mégis veterán szenátor lett belőle. És a legidősebb ember, aki – már a nyolcvanhoz közeledve – az űrben járt.
A 20. századig nagyjából a jó tanuló jogászokból kerültek ki az ország vezetői, a világháborúk közötti utódaik főleg katonai iskolákba jártak, a kommunistáknál az iskolai végzettség már nem számított. A magyar politikusok az iskolapadban című kötet 340 év 86 magyar politikusának iskolai karrierjét mutatja be Thökölytől Pozsgay Imréig.
Sokak számára a magyar tenger a Riviéra, imádjuk a tó utánozhatatlan hangulatát, a hűvös hullámokat, a lángost, a nyári programokat. Csak az odautazás ne lenne… Régen minden jobb volt – vagy ezen a téren mégsem? Retrósorozatunkban most azt a hatvanas-hetvenes évek dunántúli dugóit idézzük fel.
A bolsevikokat másoló tucatnyi forradalmár száz éve hozta létre a Kínai Kommunista Pártot, amelyet az induláskor még a szétesőben lévő ország vezetésére is esélytelennek tartottak. Azóta viszont a világ második legnagyobb gazdasági hatalmát építette fel.
Fiai a múlt héten felavatták Diana walesi hercegné londoni szobrát, és új filmek, sorozatok, podcastok is készülnek róla. De mitől érdekes ő, csaknem negyedszázaddal a halála után is?
Természetesen Mohács országgyűlési képviselőjének személyében.
Egy hónap alatt több mint ezer jelöletlen sírra bukkantak Kanada egykori bentlakásos iskoláinak területén, ahol 120 éven át próbálták kiszakítani az őslakos gyermekeket saját közösségeikből. A diákok nem beszélhettek saját nyelvükön, erőszakkal térítették át őket a katolikus hitre, gyakori volt a fizikai és szexuális bántalmazás. Közülük több ezren hunytak el, az intézmények 70 százalékát fenntartó katolikus egyház azonban a mai napig nem kért bocsánatot.
Egy lapon sem lehet emlegetni őket beszédben, nyilvánosan bemutaott művekben, az interneten és persze a teljes médiában.
Ha kellett, akkor zsidó volt, de katolikus papként és a magyar úszószövetség sztármenedzsereként is bárkit be tudott csapni. Nagy lábon élt, világpolgárként, a fiatal fiúkat kihasználta, a rendszerváltás után elkövetett szélhámosságaiért végül nem kellett felelnie, mert viszonylag fiatalon meghalt. Izraelben és Svédországban is sok gazdag ember csuklik, ha meghallja a nevét. Vagyis az álnevét, mert amikor az Interpol körözte, Zemplényi György nem az igazi nevén mutatkozott be. Dezső András sorozatának következő darabja.
Mi berni döntőnek, Németországban berni csodának hívják az 1954-es világbajnoki döntőt, ahol azóta is érthetetlen körülmények közt kaptak ki Puskásék az NSZK-tól.
A Facebook-poszt a magyar történelem nagy napjáról emlékezett meg.
Izraelben voltak, akik nem is akarták elfogadni a pénzt, nehogy az megbocsátásnak tűnjön. A holokausztot szintén elszenvedett cigányok csak nehezen kerültek fel a kárpótlandók listájára. A németek Magyarországgal nem kötöttek úgynevezett globális egyezményt.
Magabiztos fellépés – ez volt a titka Hamrák Jánosnak, aki 1902-ben egy hatalmas átveréssel írta be magát a magyar szélhámosok történelemkönyvébe. Dezső András cikksorozatának 11. része.
A Függetlenség Napjára érkezik meg az ajándék.
Eörsi István költő, író, műfordító, dramaturg, publicista, aktivista, örök lázadó és kellemetlenkedő, krónikus őszinteségben szenvedő, a tapintattól zsigerileg irtózó, „könyörtelen bajkeverő”, aki egész életében a szabadság és egyenlőség rendszerét kereste, de nem találta, június 16-án lenne kilencvenéves, ha el nem vitte volna őt tizenhat évvel ezelőtt a leukémia.
A hetvenes-nyolcvanas években kultikus viseletté nemesült Alföldi papucsot lehetett szeretni vagy utálni, de tény, hogy hosszú évekig volt jelen megkerülhetetlenül a mindennapjainkban. Minél patinásabb volt, annál jobban nézett ki, és ha nem is mindig találtuk kényelmesnek, aki számított, ezt hordta.
Hat és fél ezer éves újkőkori település maradványaira bukkantak horvát búvárok az Adriai-tenger legdélibb részén, Korcula sziget partjainál, a tengerszint alatt 4,5 méter mélyen.
Néhány héten belül felvehették volna a listára. Úgy tűnik, 18 év munkája veszik kárba.
I. András sírját nyitották fel a tihanyi apátságban. A csontok DNS-vizsgálata jelenleg folyik, eredmény szeptemberre várható.
