1936-ban a világ országai úgy döntöttek, nem baj, ha elmennek Hitler első olimpiájára

A Leni Riefenstahl által forgatott, vizuális újításaiért dicsért, 1938-as dokumentumfilmben megörökített 1936-os berlini nyári olimpia árnyékában rejtőzik, hogy a Harmadik Birodalom fél évvel korábban a téli játékoknak is otthont adott.

Mindkét esemény rendezési jogát a weimari köztársaság kapta meg 1931-ben, ám Hitler hatalomra jutása után a modern kori olimpiák 1896-ban kezdődött történetében első alkalommal került szóba a bojkott ötlete, amit most az emberjogi szervezetek Pekinggel kapcsolatban is sürgettek.

A távolmaradás az időben előbbi téli játékokkal szemben merült fel, amelyeknek az osztrák határhoz közeli, bajorországi Garmisch-Partenkirchen adott otthont.

Hitler a téli olimpiát főpróbának tekintette a sokkal nagyobb hatásúnak szánt nyári előtt, ezért mindent megtett a bojkott elkerülésére.

Peking olimpiát is úgy rendez, ahogy a világhoz viszonyul: a maga módján

A járvány problémát és mentséget is jelent Kína számára, amely úgy rendezhet védőburokba zárt téli olimpiát, hogy onnan az ország modern nagyhatalommá emelkedését illusztráló képek kerüljenek a nézők elé. Az pedig, hogy a világ mit gondol a színfalak mögötti autokráciáról, már nem érdekli a saját útja üdvözítő voltát hirdető Pekinget.