A hatóságok nemtörődömsége, illetve a globális felmelegedés is közrejátszott abban, hogy csak mostanában kezdik feltárni az első világháború lövészárokcsatáinak két különleges helyszínét.
Az első világhírűvé lett afroamerikai revüsztár hányatott körülmények között nőtt fel Amerikában, amely mindig mostohán bánt vele. Új hazájának Franciaországot választotta. A fél világot meghódította, a másik felét felháborította. Budapesten hódolók tömege várta, de szereplése ellen tiltakoztak a parlamentben és az utcán. A világháború idején a nyugati szövetségeseknek segített, kitüntetésekkel árasztották el, tizenegy különféle származású gyereket fogadott örökbe. Martin Luther King harcostársa volt, ki is tiltották a szülőhazájából.
Sokan pályáztak már a kriminalisztika történetében a legnagyobb magyar szélhámos címére, és méltán van köztük helye a magát dúsgazdag brazil milliárdosnak és attasénak kiadó Horváth Menyusnak. Dezső András magyar szélhámosokról szóló cikksorozatában most a húszas-harmincas évek csalókirályát mutatja be.
Lady Mary Wortley Montagu a variolációt (a vakcinázás ősét) már 75 évvel azelőtt alkalmazta, hogy Edward Jenner orvos a XVIII. század végén tökéletesítette az eljárást. Azóta a himlő vált az eddigi egyetlen eltüntetett kórokozóvá.
A kalandorok századának egyik leghíresebb kalandora volt a magyar-szlovák-lengyel Benyovszky Móric, aki első magyarként (szlovákként, lengyelként) járt a Föld sok eldugott helyén, melyet az ő emlékirataiból ismert meg a világ. Könyvek, kutatások, műalkotások és kommersz darabok tömege szól az életéről, amely mégis tele van máig megoldatlan rejtélyekkel. Már a neve is 33 változatban szerepel a Deutsche Nationalbibliothek katalógusában. Vannak, akik szabadságharcosként őrzik emlékét, aki korát messze megelőzve, első fehér emberként adta életét a gyarmati népek szabadságáért, és vannak, akik notórius hazudozóként, rabszolgakereskedőként, szerencsevadászként tartják őt nyilván. A Magyar-Madagaszkári Társaság Benyovszky-évnek hirdette ki az ideit születésének 280. évfordulója alkalmából. Holott nem is akkor született. Az viszont biztos, hogy 235 évvel ezelőtt, 1786. május 23-án halt meg (vagy 24-én).
A Vichy-érában leszerepelt közigazgatás tekintélyének helyreállítására hozták létre, ám végül a társadalom kettészakítottságának jelképe lett a most megszüntetett állami École nationale d'administration, azaz az ENA.
Volt, aki emléket hagyott maga után. Volt, akit a tudomány szépsége vezérelt. A 19. századig nem jelentett semmi rosszat az antropodermikus bibliopégia.
Nehéz új kliséket teremteni a hajbókoláshoz, ez derült ki az évtizede a hatalom csúcsán regnáló Orbánt méltató brosúra múlt heti bemutatóján, ahogy magából a kötetből is.
Korábban úgy vélték a kutatók, hogy 14 Celsius-fok lehetett a globális átlaghőmérséklet az utolsó jégkorszak csúcsán, most azonban kiderült, ennél jóval hidegebb volt.
1981. május 13-án a vatikáni Szent Péter téren a kurd Mehmet Ali Agca fegyverrel sebesítette meg a pápát. II. János Pál rengeteg vért vesztett, de túlélte a merényletet.
A XX. században hódította meg az ember a levegőt, és a 140 éve született Kármán Tódor a hódítók élvonalában haladt. Szinte mindenhez köze volt, ami a levegőben történt, a helikoptertől a szuperszonikus repülőgépeken és a rakétatechnikán át az űrhajózásig. Átlátta, hogy alapkutatásait pénzelni fogják a tőkések és a hadseregek, ha meggyőzi őket, hogy a gyakorlatban is használható terméket fejleszt. Ez az elemi felismerés volt elképesztő sikereinek a titka. A huszonkilencből az utolsó volt szülőhazájának egyeteme, amely díszdoktorrá avatta őt.
Hogyan lett a liberalizmus önnön üdvözült sikereinek áldozata? Ezt firtatja új, A fény kialszik című könyvében két híres politikatudós, akik Orbán Viktor hatalmi rendszerét is részletesen elemzik.
Egy közel kétezer éves, színházi maszkot ábrázoló bronzmécses vagy olajlámpás egyik felére bukkantak Jeruzsálemben. Különös egybeesés, hogy néhány évvel korábban Magyarországon is találtak egy nagyon hasonló dísztárgyat, és első ránézésre a két mécsesdarab összeilleszthetőnek tűnik.
Titkos csatornákon zajlott puhatolózás, ám az áttörést a népi Kína és az USA kapcsolatában fél évszázada amerikai asztaliteniszezők váratlan meghívása hozta. A történtek a véletlen és az alapos előkészítés különös összjátékaként alakultak.