Magyarország vezető politikusai esetében már-már az a rendkívüli, ha valakinek a földi maradványai évtizedekkel később is ugyanott nyugszanak, ahova először temették őket. Vannak, akiket titokban, míg másokat fényes külsőségek között búcsúztattak, és olyanok is, akiket a politikai széljárás változását követve – akár többször is – újratemettek.
Nem illik bele a hivatalos ukrán történelemszemléletbe a 80 éve elkövetett Babij Jar-i mészárlás emléke. A holokauszt egyik szimbólumává vált tömeggyilkosságot a német Wehrmacht- és SS-katonák mellett ukrán kollaboránsok és rendőrök követték el.
Charles De Gaulle Franciaországa erősen centralizált, elnöki köztársaság volt, de mégiscsak megfelelt a parlamentáris demokrácia normáinak. 1961. október 17-én azonban a rendőrség Párizsban olyan tömegmészárlást hajtott végre, amely példátlan a parlamentáris demokráciák történetében. A gyorsan feledésbe merült hatósági tömeggyilkosság áldozatainak pontos száma máig ismeretlen, de valószínűleg százas nagyságrendű.
Telefonlehallgatás és kémszoftverrel történt megfigyelés is segíthette az egykori felvidéki magyar maffiába beágyazódott, az 1999-es alvilági leszámolással is gyanúba hozott, Turek becenevű férfi minapi elfogását.
A saját rendkívüli családtörténetét megíró Jennifer Teege fekete németként kényelmesen él Hamburgban, és aggódik Európa és a világ jövőjéért. Könyve most jelent meg magyarul, utolsó szava: „remény”. Interjú.
A Historic England nevű szervezet minden eddiginél részletesebb térképet készített arról, hol találhatók Angliában a történelmi emlékeket őrző helyszínek.
1946. október 5-én halt meg egy moszkvai börtönkórházban az egyik legnagyobb tekintélyű magyar kormányfő, gróf Bethlen István. Ellensége volt a demokráciának is, a diktatúrának is, de mindenkivel kész volt összefogni, ha azzal vélte szolgálni a nemzet vélt érdekét, melynek minden egyetemes értéket alárendelt. Hitt a folytathatatlan folytathatóságában, a lehetetlen lehetőségében.
Szocializmus Venezuelában, hurrikán az USA-ban: mind ok a benzinkutas sorállásokra, de az igazi fordulópont az 1973-as olajválság volt, egy arab-izraeli háború nyomán. Azóta azt is tudhatja a világ, hogy nem használhatja nyakló nélkül a Föld energiakészleteit.
Olasz és német kutatók genetikai elemzéssel kiderítették az etruszkok eredetét, az ókori nép Róma megalapítása előtt a legjelentősebb civilizációt hozta létre a mai Olaszország középső részén. Származásukról már 2400 éve vita folyik.
A szocializmusban teliszórták velük az egész fővárost, majd hagyták lerohadni, ma pedig már petíció szól a megmentésükért. Egy kevésbé átgondolt, ragyogó fejlesztés, mely végül dadogós, foghíjas mostohagyermekként végezte a budapesti lakosok szemében. Így lett az Állami Biztosító feliratából előbb Államosító, majd Ásító.
„Gyermekeid 21. századáért harcolsz, pokolba a szabályokkal!" – ez volt az 1971. szeptember 15-én megalakult Greenpeace egyik oszlopának, David McTaggartnek a jelmondata, amely jól jellemzi a világ legnagyobb természetvédelmi szervezetének filozófiáját és működésmódját.
Egy nappal a WTC-merénylet előtt a tálibok és Oszama bin Laden egyre növekvő befolyására figyelmeztetett a New York Times, a hazai lapok azonban Semjén- és Kövér-nyilatkozatokkal, kormányváltásra készülő ellenzékről szóló hírekkel, gyanús Lukasenka-sikerrel voltak tele. A kereken húsz évvel ezelőtti szalagcímek közül néhány akár ma is megjelenhetne.
Hosszú időn át a Dob utca és a Kertész utca sarkán lévő Fészek volt a magyar művészek társasági életének központja. Sehol az országban annyira intenzív társasági élet nem folyt, sehol annyi kreatív szellem otthonra és egymásra nem talált, mint itt. Az intézmény még megvan, de az a társasági élet már a múlté.
A magyar katolicizmus nagy eseménye lett az 1938-as budapesti eucharisztikus világkongresszus, amely miatt Hitlerrel is összevesztek, aki az Anschluss közben nem akart nagy dzsemborit a szomszédban, másrészt haragra gerjedt az őt ért kemény vatikáni bírálatok miatt is.
Az orosz elnök a tanévnyitó apropóján tanulmányi versenyeket nyerő diákokkal találkozott, akiknek történelmi fejtegetésbe kezdett, ám a diákok kijavították az elnököt. Az iskolaigazgató szerint szemtelenek voltak a diákok.
Az 1526-os mohácsi csatatér kutatásának legújabb eredményei alapján igazságtalanok azok a vádak, amelyek jelentős részben Tomori Pál (1475-1526) kalocsai érsek, a keresztény sereg fővezére nyakába varrják a vereséget – vélekedik el Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Mohács 500 Program vezetője.
Evangélikus tábori püspök, zsidó főügyész, kételkedő izraeli titkosszolgák is szereplők a különös történetben.
Volt az erdélyi magyar kisebbség katolikus kisebbségének egy karizmatikus, nagy prédikátora, püspöke, akiről Magyarországon életében szinte tudomást sem vettek. Márton Áron a fasizmus tiszteletétől gyorsan eljutott az elutasításáig, és 1944 májusában egyszerre ítélte el a zsidók deportálását, és magasztalta a nácik oldalán harcoló magyar katonák kitartását. Tizennyolc éven át tartották őt börtönben, majd házi fogságban.
Erich Kästner riportszerű leírásaival nem volt a nácik kedvence, művei a harmincas évek második felében inkább külföldön jelentek meg, így Magyarországon is.
Nemcsak az interneten van kevés nyoma a szolgáltatásnak, hanem a fővárosiak zöme sem emlékszik ötven év távlatából a mini taxikra. Nem csoda, hiszen csak négy évig robogtak az utakon Zastaváikkal a légikísérős formaruhákba bújtatott sofőrhölgyek.
