Elérhetővé tették az interneten a II. világháborús magyar hősi halottak adatbázisát
Elindult a második világháborúban hősi halált halt, megsebesült és hadifogságba esett magyar katonák internetes adatbázisa, amely bárkinek hozzáférhető, kutatható.
Elindult a második világháborúban hősi halált halt, megsebesült és hadifogságba esett magyar katonák internetes adatbázisa, amely bárkinek hozzáférhető, kutatható.
MTI
A himlő kivételével a történelem során egyetlen járvány kórokozója sem tűnt el, és kevés pandémia ért véget hirtelen, inkább a lassú elmúlása a jellemző.
Világcsavargó, kalandor, nyelvzseni, üzleti zseni, amatőr régész és műkincscsempész, akinek a nevéhez a régészet történetének egyik legjelentősebb felfedezése kötődik, bár nem egészen azt fedezte fel, amit felfedezni vélt. Azt inkább pusztította brutális ásatási módszereivel.
Amióta a haladás pozitív jelenségnek minősül, nagyjából azóta szeretnek a politikusok előre menni és nem hátra.
Egy-egy tőlük vett idézettel emlékezünk a sokak által ismert és elismert hazai és külföldi hírességekre.
HVG
Több mint kétezer magyar zsidó neve szerepel azon a listán, melyet nemrég a közösségi médiában hozott nyilvánosságra a madridi szefárd intézet, a Centro Sefarad-Israel. Az orvosokat, kereskedőket, szabókat és több ezer társukat az egykori spanyol ügyvivő, Ángel Sanz Briz segítségével sikerült megmenteni, a hős diplomata történetét mégis kevesen ismerik. Madridban most ezen akarnak változtatni, amihez az egykori magyar túlélőkre és leszármazottjaikra is szükség van.
„Egy befolyásos kormánytag nézőpontjából követhetjük nyomon a magyar kabinet második világháborús politikáját, méghozzá nem egy történelmi számvetés keretében, hanem a munka dandárjában... minden utólagos korrekció nélkül.” Zsindely Ferenc, Teleki Pál államtitkárának naplója párját ritkító kordokumentum.
HVG
„Konok akarattal” kényszerítette magát naponkénti naplóírásra 1941-től Teleki Pálnak, majd két utódjának is miniszterelnöki államtitkára, Zsindely Ferenc. A kulisszatitkokkal teli, minap megjelent terjedelmes krónika visszatérő témája az öngyilkos kormányfő.
Emmanuel Macron francia elnök budapesti látogatása alkalmából tekinti át történész szerzőnk a két ország kapcsolatait.
Kecskés D. Gusztáv
Olykor egymás ellen háborúztak a brit korona országai, és megesett, hogy hívei ragaszkodtak a királynőhöz a köztársaság kikiáltása után is. Mennyire más ez, mint a horvát-magyar példa!
Arany János azt mondta róla, hogy ő a szőlészet Petőfije, Ady Endre pedig azt írta a szőlőskertjéről, hogy „ez a kert a csodák kertje”. A száz évvel ezelőtt, 1921. december 3-án elhunyt Mathiász Jánost a legnagyobb szőlészek, borászok között tartják nyilván világszerte. Úgy emlékeznek rá, mint aki a filoxéra pusztítása után föltámasztotta a magyar szőlészetet. Az már kiesett az emlékezetből, hogy bizony a filoxéra elterjesztésében is kitüntetett szerepe volt.
Amilyen vékony, olyan súlyos életművet hagyott ránk a múlt századi magyar költészet magányos és talányos óriása, Pilinszky János. Egy önpusztító, boldogtalan ember keserű életművét. Az evangéliumi esztétikát hirdette, de az evangélium mint örömhír nem volt jelen sem az életében, sem az életművében.
December elsejéig még látogatható Budapest egyik legrégibb és legismertebb szállodája, a Szabadság híd budai feljárójánál álló Gellért. A hotel a Danubius Hotelstől átkerül az Indotek Csoporthoz, amely ötcsillagos luxusszállodaként újítja meg a több mint százéves épületet. A bezárás előtt álló épületben jártunk.
A nagyvilág szemében korának első számú orientalistája és magyar tudósa itthon majd három évtizeden át intézte utálattal a pesti hitközség piszlicsáré ügyeit. Többnyire éjszaka, alvás helyett írta meg korszakalkotó műveit. Számos ország számos egyetemén kínáltak számára fényes megélhetést nyújtó katedrát, csak a hazájában nem. Mégis itthon várta ki, dühvel és fájdalommal, hogy hajlott korára megélhessen abból, amire hivatva volt.
Magyarország vezető politikusai esetében már-már az a rendkívüli, ha valakinek a földi maradványai évtizedekkel később is ugyanott nyugszanak, ahova először temették őket. Vannak, akiket titokban, míg másokat fényes külsőségek között búcsúztattak, és olyanok is, akiket a politikai széljárás változását követve – akár többször is – újratemettek.
hvg360
Nem illik bele a hivatalos ukrán történelemszemléletbe a 80 éve elkövetett Babij Jar-i mészárlás emléke. A holokauszt egyik szimbólumává vált tömeggyilkosságot a német Wehrmacht- és SS-katonák mellett ukrán kollaboránsok és rendőrök követték el.
Charles De Gaulle Franciaországa erősen centralizált, elnöki köztársaság volt, de mégiscsak megfelelt a parlamentáris demokrácia normáinak. 1961. október 17-én azonban a rendőrség Párizsban olyan tömegmészárlást hajtott végre, amely példátlan a parlamentáris demokráciák történetében. A gyorsan feledésbe merült hatósági tömeggyilkosság áldozatainak pontos száma máig ismeretlen, de valószínűleg százas nagyságrendű.
Telefonlehallgatás és kémszoftverrel történt megfigyelés is segíthette az egykori felvidéki magyar maffiába beágyazódott, az 1999-es alvilági leszámolással is gyanúba hozott, Turek becenevű férfi minapi elfogását.
Dezső András
A saját rendkívüli családtörténetét megíró Jennifer Teege fekete németként kényelmesen él Hamburgban, és aggódik Európa és a világ jövőjéért. Könyve most jelent meg magyarul, utolsó szava: „remény”. Interjú.
A Historic England nevű szervezet minden eddiginél részletesebb térképet készített arról, hol találhatók Angliában a történelmi emlékeket őrző helyszínek.
hvg.hu