Az üzlet és a személyi kultusz ötvözése a 100 éves Kínai Kommunista Párt sikerreceptje

Vörösbe borult Kína, és országszerte napokon keresztül ünnepelték a Kínai Kommunista Párt (KKP) alapításának centenáriumát. Csúcsra járatták a „vörös turizmust”, amelynek egyik célpontja a múzeummá alakított sanghaji „szülőház”, a másik pedig a Hosszú menetelés végállomása, a párt második világháború alatti bázisává vált Jenan városa, ahol a Dalian Wanda ingatlanfejlesztő konglomerátum

kommunista Disneylandet épített az évfordulóra.

Az események csúcspontja Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államfő beszéde volt a pekingi Tienanmen téren, az egykori császári palota előtti teraszon, s az a díszszemle, amelynek részeként helikopterek formázták meg az égen a 100-as számot, és a Kína 56 etnikumát jelképező 56 ágyú száz lövést adott le.

Üzent a kínai elnök: Aki zsarnokoskodni próbál felettünk, 1,4 milliárd kínai alkotta, acélos Nagy Falba ütközik

Kell nekünk egy újabb ellenség? - tette fel a kérdést Armin Laschet, a CDU kancellárjelöltje miután meghallotta, hogy Joe Biden amerikai elnök USA-EU-szövetséget szeretne Kína ellen. A Politico szakértője szerint Brüsszel jobban kezeli a kínai kérdést, mint Washington.

Hszi Mao Ce-tung hatalmas arcképe fölött, Mao-zubbonyban méltatta azt az utat, amit Kína megtett a párt irányítása alatt. Ez persze leginkább a Mao halála utáni időszakot jelenti, ami gazdasági és társadalmi sikertörténet. A kínai GDP 1980-ban 191 milliárd dollár – egy főre vetítve 195 dollár – volt, és az ország a világ legszegényebbjei közé tartozott. A KKP centenáriumán önmagát ünneplő népköztársaság viszont a 14 300 milliárd dolláros hazai össztermékével már

a világ második legnagyobb gazdasági hatalma, és egy évtizeden belül átveheti az első helyet az USA-tól.

Övé a világ második legerősebb hadserege, a csúcstechnológia több területén diktálja a tempót, az egy főre jutó GDP meghaladja a 10 ezer dollárt, a középosztály létszáma a 300 milliótól a 400 millió felé tart, és sikerült felszámolni a mélyszegénységet. Kína az USA adósságának második legnagyobb külföldi finanszírozója, az Új Selyemút (Egy övezet, egy út) révén világszerte növeli a befolyását, a Föld körül űrállomást épít, s a Szovjetunió és az USA után harmadikként juttatott űreszközt a Marsra.Mindezen sikereket maga mögött tudva a magabiztos Hszi arra figyelmeztette a külvilágot, hogy ne próbálják beleütni az orrukat Kína belügyeibe, mert „acélból készült Nagy Fal” állja majd az útjukat.