Nem a Freeszfe volt az első egyesület, amely megkapta oktatási célra a Damjanich utca 4. szám alatti épületet. Működött ott már egy olyan iskola, ahova Darvas Ivántól Szentágothai Jánosig számos ismert tudós és művész járt, amelyről Karinthy Frigyes is írt és amely Német Birodalmi Iskolaként, amíg csak tudott, ellenállt a Harmadik Birodalomnak.
A Rómában élő Bruck Edith Magyarországon született. Tizenkét évesen deportálták Auschwitzba, ahonnan egyik nővérével tért vissza. Szülei, egy testvére, több rokona nem élte túl a holokausztot. A 88 éves író, költő egész életét a tanúságtevésnek szentelte, a pápa is felfigyelt rá.
Közéleti vita robbant ki Franciaországban amiatt, hogy a kormány eddig semmilyen hivatalos megemlékezést nem tervezett Bonaparte Napóleon francia császár halálának közelgő kétszázadik évfordulójára.
A kulturális kormányzat erőteljesen törekszik arra, hogy minél többet foglalkozzon a régmúlttal. Ennek jegyében készül film a királlyal szembeszegülés jogát rögzítő Aranybulláról. Az áthallás sem kizárt.
A XVII. századi leveleknél fontos volt, hogy ne rongálják meg őket.
Még tízezres nagyságrendű közelítésben sem határozható meg a trianoni menekültek száma – a többi közt erre a következtetésre jutott Koloh Gábor történész.
Sikerült törvénnyel végképp eltörölni szinte valamennyi önkényuralmi múltat idéző utcanevet Magyarországon. A helyi közösségek tanultak a történelem menetrendszerű átírásából, és olyan új neveket választottak – például Búza vagy Irsai Olivér –, amelyek talán kiállják a további rendszerváltások próbáját. Kisdobosmentesítés
Fel Szlovákiába, le Magyarországra... A legkevésbé sem kölcsönös, hanem éppen ellentétes érdekű felek írták alá a csehszlovák–magyar lakosságcsere egyezményt 1946. február 27-én – éppen 75 évvel ezelőtt. Az egyik fél felszámolni, a másik megmenteni próbálta a csehszlovákiai magyar kisebbséget. Mindkettő tudott volna erre jobb lehetőséget, de a világhelyzet ezt engedte. A csehszlovákiai magyarság szörnyű megpróbáltatásokon ment keresztül a hontalanság, a kiszolgáltatottság és kilátástalanság éveiben a világháború után. De végül is sokkal nagyobb rész maradt meg belőle, mint a magyarországi szlovák kisebbségből.
Európa nagyvárosainak ékszerüzleteit rámolta ki falbontással, a lopott szajrét pedig saját bécsi ékszerüzletében értékesítette az osztrák elitnek Moránszky Gyula, akit valójában nem is így hívtak. Költekező sógorának és egy szemfüles osztrák detektívnek köszönhette lebukását. Dezső András magyar szélhámosokról, svindlerekről szóló cikksorozatának második részében a múlt század húszas éveinek egyik nemzetközi szinten is nagypályás bűnözőjével ismerkedhetünk meg.
Az Emmi-miniszter szerint genetikai módszerekkel be tudják majd azonosítani a Fehérváron nyugvó magyar királyok csontvázait.
Szokták mondani, hogy az arany örök. Egyszerű marketingfogásnak hangzik ez a mondat, de valójában igaz. Elég hozzá megismerni az arany történelmét. Mi épp ezt tesszük 4 részes cikksorozatunkban, kicsit belepillantva a jövőbe is, ami minden bizonnyal egy újabb kiemelkedően fontos gazdasági korszakot rejt a nemesfém számára.
Ferenc pápa meglátogatta római otthonában Bruck Edith magyar származású írónőt, holokauszt-túlélőt - tájékoztatott közleményében szombaton a szentszéki szóvivői hivatal.
Visszatért Németországba egy náci koncentrációs tábor egykori őre, aki több mint hatvan évig élt az Egyesült Államokban, ahonnan tavaly kiutasították - közölte a német szövetségi rendőrség egyik szóvivője szombaton.
Szorul a szakmai hurok az áltudományos Magyarságkutató körül. A pozsonyi csatáról készült szakmailag vállalhatatlan animációs film lehet az intézet Mohácsa.
Csak kevesen ismerték személyesen, mert kevés emberben bízott meg. Egy szekrény méretű testőr kísérte éjjel-nappal, a kilencvenes években ő állította elő a legjobb hamisítványokat, legyen szó útlevélről, igazolványról, jogosítványról vagy bármilyen okmányról. Megnyerő modora, jó kommunikációja megtéveszthette azokat, akik nem tudták, hogy ő Svéd, az alvilág egyik legjobb hamisítója. A magyar szélhámosokról, svindlerekről szóló cikksorozatunk első része róla szól.
Honlapot készített Ungváry Krisztián történész, hogy a kitörés napját aktuálpolitikai felhangoktól mentesen mutassa be.
Az ördög a részletekben lakozik – derül ki (ismét) Karsai László történész, a Mozgó Világ legutóbbi, 2021/1 számában megjelent elemző tanulmányából, amely azt a bevett közvélekedést cáfolja, hogy a 1941-es XV. törvény módosítása szolgai másolata lenne a hitleri Németország 1935-ös „fajvédelmi” törvényének.
Egyszerre lett nőjogi és etnikai kérdés az 1970-es Miss World versenyből, miután először lett színes bőrű nő a világszépe. A londoni eseményt felidéző filmből kiderül, hogy komoly erőfeszítés kellett ahhoz, ha a férfiak uralta társadalomban a nők ki akartak törni másodlagos szerepükből.
A legmegbízhatóbb, látszólag minden gyanún felül álló káderekkel szemben még fokozottabb éberségre van szükség – vonta le az ősrégi bolsevik tanulságot a kádári apparátus az után, hogy 1970 végén a cenzúra hálóján átcsúszott egy munkásmozgalmi veterán, Sík Endre „politikailag hibás” memoárja. Ez az a kor, amikor a fogmosó tévémaci sem köphetett akármikor.
