Az üldözötteknek, illetve a túlélőknek nemcsak az üldöztetés okozott traumát, hanem a jóvátétel is. A kettő természetesen nem hasonlítható össze, de történelmi tény – vagy talán ma már inkább kuriózum –, hogy 1953-ban, amikor a Német Szövetségi Köztársaság jóvátételi egyezményt kötött Izraellel, heves ellentüntetések és vallási viták zajlottak a zsidó államban. A tiltakozók nem akarták elfogadni a nácik véres pénzét, nem akarták, hogy az egyezség a bűnök megbocsátásának tűnjön. Végül a többség mégis belement az ajánlatba.
Jóvátétel vagy kifizetés? Így húzódott évtizedekig a nácik áldozatainak kárpótlása
Izraelben voltak, akik nem is akarták elfogadni a pénzt, nehogy az megbocsátásnak tűnjön. A holokausztot szintén elszenvedett cigányok csak nehezen kerültek fel a kárpótlandók listájára. A németek Magyarországgal nem kötöttek úgynevezett globális egyezményt.
Kicsoda Sonnevend Pál, az új alkotmánybíró?
Megválasztotta a parlament Sonnevend Pált alkotmánybírónak
Hajdu János volt TEK-vezető ügyvédje reagált Orbán Viktor tusványosi kijelentéseire
Fotókon a földi pokol Dél-Európában
A szárazság és a forróság miatt soha nem látott veszélyhelyzet alakult ki a franciaországi Bordeaux és a spanyol főváros, Madrid környékén. Képgaléria.
