Brüsszeli elemző üzent a Tisza-kormánynak: Elkerülhetetlenek lesznek a népszerűtlen intézkedések
Minél előbb meg kell hozni ezeket, hogy még a következő választás előtt learathassák gyümölcseit.
#túlzottdeficit-eljárás
A Költségvetési Tanács kiszámolta, mekkora megszorítás kell 2027-ben
A választási osztogatás és a megemelt költségvetési hiányok miatt a kormány lecsúszik a túlzottdeficit-eljárásban vállalt pályáról. 2027-ben jelentős, a GDP 1,7 százalékával egyenértékű megszorításra lesz szükség. A kiadási oldalt alaposan le kell majd faragni a GDP-hez képest, adócsökkentésre pedig nem lesz lehetőség.
Az NGM elismeri az idei túlköltekezést, de azt mondják, rendben van
Idén jobban nőnek a költségvetési kiadások, mint amit a kormány az EU felé vállalt. Tavaly azonban kisebb volt a növekedés a vállaltnál, a két évet együtt tekintve a költségvetési korrekció megfelelő pályán halad.
Az ipari brüsszelezés közben a kormány bevezeti az eurót – saját magának
A kormány az idei költségvetési hiányt is elengedi. A bejelentéssel csak addig vártak, amíg lement a nagy nemzetközi hitelminősítők tavaszi értékelési köre, és amíg kiderült, hogy Brüsszel felfüggeszti a túlzottdeficit-eljárást. Az államadósság-kezelő ezermilliárd forinttal növeli a devizatartozást – ha már az infláció miatt úgysem lehet engedni a forint leértékelődését.
Technikailag felfüggesztik a hiány miatti uniós eljárást, de gyakorlatilag marad a szégyenpadon az ország
Közleményben jelezte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy az Európai Bizottság kezdeményezi a Magyarországgal szemben folyó túlzottdeficit-eljárás felfüggesztését. Az EUrologus megtudta, ez a javaslat korántsem jelenti azt, hogy a magyar kormány felállhatna az uniós szégyenpadról, az eljárás nem szűnik meg, fél év múlva várható az újabb ellenőrzés.
Lassabb gazdasági növekedés, nagyobb áremelkedés jöhet Magyarországon – állítja a Költségvetési Tanács friss jelentése
A gazdasági növekedés az idén is alacsonyabb lehet, mint ahogy azt a kormány várja, miközben az infláció biztos, hogy nagyobb lesz a prognózisában szereplőnél – derül ki a Költségvetési Tanács friss jelentéséből.
Kisebb GDP, kevesebb kiadás – ezt vállalta az Orbán-kormány Brüsszelben
Az uniós pénzügyminiszterek vita nélkül fogadták el azt a határozatot, amely rögzíti, hogy milyen mértékben nőhetnek a költségvetési kiadások Magyarországon. Korábban ezt az ügyet az Európai Bizottság “jegelte”, mert a magyar GDP-növekedési számok túlzottak voltak, később a magyar kormány újraszámolt és gyakorlatilag átvette a brüsszeli számításokat.
A kormány könyvelési trükkel csökkenti az államadósságot
Az ÁKK a kincstári számla terhére államadósságot vásárolt vissza a jegybanktól. Ez voltaképpen nem több könyvelési trükknél, de ahogy arra a Pénzügyminisztérium is utal, fontos, hogy az év utolsó napjára sikerüljön csökkenő államadósság-mutatót összehozni.
A kormány beismerte: alig lesz idén növekedés, az államadósságot elinflálják
Az állam keveset, de nagyon drágán fogyaszt idén, ez felfújja a számszerű GDP-t, így válik lehetővé a 4,5 százalékos hiánycél tartása és egy hangyányi államadósság-csökkentés. Reálértéken a gazdaság mindössze 0,8 százalékkal nő. Az Orbán-kormány a következő évekre nagyon nagy spórolást ígért Brüsszelnek a túlzottdeficit-eljárásban.
Trükközés vagy csoda kellene ahhoz, hogy tartható legyen idén az államadósság szintje
A KSH jelentése alapján túlzottan optimistának tűnik a kormányzati prognózis.
Varga Mihály októberig kitalálja, hogyan lesz kisebb a költségvetési hiány
A kormánynak októberig kell beterjesztenie az Európai Bizottság elé azokat a terveket, amelyekkel négy éven belül három százalék alá csökkentenék az államháztartási hiányt, miután túlzottdeficit-eljárás indult Magyarország ellen.
Megerősítette a Pénzügyminisztérium: túlzottdeficit-eljárás indul Magyarország ellen
Azonnali pénzügyi intézkedésekre egyelőre nincs szükség a Varga Mihály által vezetett minisztérium szerint.
Idénre talán elég megszorítást talált ki a kormány, de jövőre folytatni kell
A kormány által a közelmúltban bevezetett megszorítások elegendőek lehetnek a 4,5 százalékos GDP-arányos hiánycél eléréséhez – ha minden jól megy. Az uniós túlzottdeficit-eljárás várhatóan július végén indul, de inkább a hitelminősítők miatt lesz muszáj a kormánynak szerkezeti reformokat végrehajtania.
Ismét az uniós szégyenpadra kerül a magyar gazdaság
Ahogy az várható volt, az Európai Bizottság javasolta Magyarországgal szemben az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás megindítását, több más tagállam társaságában. Az ügy érdekessége, hogy erről a magyar elnökség alatt ülésező pénzügyminiszteri tanács fog dönteni jövő héten kedden.
A Fidesz-kormány visszaülteti Magyarországot a “Gyurcsány–Bajnai-szégyenpadra”, mi lesz így a forinttal?
Hamarosan indul az új túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen – az előző eljárás alól az ország 2013-ban került ki, ezt a Fidesz nagy sikerként ünnepelte. De hogyan hat ez a forintra, amely már így is a 400-as euróárat súrolja?
A kormány hivatalosan is elengedte az idei hiánycélt
Idén nem 2,9 százalék lesz a költségvetés hiánya, hanem 4,5 százalék. Talán. A 3 százalék alatti hiány elérését a Pénzügyminisztérium 2026-ra teszi.
Darvas Zsolt közgazdász: Az államháztartás hiánya miatt biztosan lesz túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen
Az EU pénzügyminiszterei megállapodtak a költségvetési szabályok módosításáról. Ennek Magyarországra vonatkoztatható következményeiről kérdeztük Darvas Zsoltot, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóját.
HVG-interjú: Biztosan indul túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen az államháztartási hiány miatt
Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója szerint a minimális éves kiigazítási igény 0,5 százalékpont lesz az eljárás nélkül lehetséges 0,4 vagy akár 0,32 helyett.
Brüsszel egyelőre nem indít eljárást a brutális olasz hiány miatt
Az EB szerint az elfogadott intézkedések most elégségesek ahhoz, hogy az ügy ezen szakaszában ne javasolja a túlzottdeficit-eljárás megindítását.
Brutális háborút ígér Brüsszelnek Itália erős embere
Az olaszok számára egyáltalán nem mindegy, ki kerül az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank élére.