Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
„Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2025-ben a 4,3%-os vállalásunkhoz képes 6,1% lehet a nettó kiadások éves növekménye” – írja a Portfolión megjelent elemzésében Adorján Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára, valamint Kondora Szilárd, a Költségvetési Előrejelzési és Módszertani Főosztály vezetője.
A túlzottdeficit-eljárás (EDP) új szabályai alatt az eljárás alá vont tagállamoknak elsősorban arra kell vállalásokat tenniük, hogyan tartják kordában a költségvetésük kiadási oldalát.
A szakemberek a jelek szerint elismerik, hogy a kormány idén túl fog költekezni a tett vállalásaihoz képest. Ez azonban nem probléma: a 2024. évi tényadatok szerint a vállalt 4,6%-hoz képest a nettó kiadások növekedési üteme 2,3% volt.
Kormányinfó, Varga Mihály pénzügyminiszter 2024. április 11.
Túry Gergely
„2024-2025-ben kumuláltan a 9,1%-os vállalásunkhoz képest a bizottsági prognózis szerint 8,6% lehet a nettó kiadások növekménye. Ez azt jelenti, hogy a prudens költségvetési politikánknak köszönhetően 2024-2025-ben összességében a GDP 0,2%-ával kisebb a nettó kiadások növekedése, mint a vállalásunk” – emlékeztetnek az NGM szakemberei.
„A költségvetési pályán tehát a vállalásunknál is kedvezőbben haladunk. A bizottsági javaslata szerint ezért Magyarország esetén az EDP-eljárás függőbe fog kerülni, ami azt jelenti, hogy az EDP-eljárás keretében további lépésekre, szankcionálásra nem kerül sor” – írják.
Azt azért hozzá kell tenni – a szerzők hozzá is teszik – hogy az EDP-t azért is függeszti fel Magyarországgal szemben az EU, mert Magyarország kezdeményezte a nemzeti mentesítési záradék (NEC) aktiválását. A NEC lehetővé teszi a védelmi kiadások növelésének beszámítását az EDP alatt – ennek köszönhetően plusz költségvetési mozgástér keletkezik.
Az NGM illetve az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) egyébként nemrég jelentette be, hogy felemelik az idei költségvetési hiánycélokat. A GDP arányában az új hiánycél 4,1 százalék (3,7 százalék helyett), a pénzforgalmi hiánycél 4774 milliárd forint (4123 milliárd forint helyett). A hiánycélok emelésére a tervezettnél jóval gyengébb gazdasági növekedés, így alacsonyabb adóbevételek miatt van szükség.
