Rétvári: A Nemzeti alaptantervben jelentősen csökkentettük a tanulói terheket
A Nemzeti alaptanterv az államtitkár szerint hazafias, gyerekközpontú és 21. századi, abban jelentősen csökkentették a tanulói terheket. A gyakorló tanárok nem ezt látják.
#történelem
Krahulcsán Zsolt történész: Biszku egy gépezet részeként cselekedett, ám fontos fogaskerék volt
Részt vett-e az 1956-os perek alakításában Biszku Béla? Meg akarta-e puccsolni Kádár Jánost? Mi okozta a bukását az 1970-es években? Hogyan sikerült élete végéig felmentetnie magát? Egyáltalán, volt-e emberi arca? Ezeket a kérdéseket is körüljárja Krahulcsán Zsolt történész Biszku című, nemrég megjelent könyvében.
Kati Marton: "Orbán egy megalkuvó ember, nem ideológus. Leginkább a saját túlélése érdekli"
Orbán Viktornak nincs igaza, amikor a világtól félti a magyarokat, de abban lehet, amikor azt állítja: ha Angela Merkel lenne Németország élén, most nem itt tartana a háború Ukrajnában. Nemrég könyvet írt a német kancellárról Kati Marton magyar származású amerikai író, újságíró, aki a hvg360-nak arról is beszélt: ha Orbán tényleg annyira intelligens, mint amennyire annak látszik, akkor le fog tenni az oroszbarátságtól, mert a nemzetközi közegben erre most van utoljára esélye.
Fantasztikus nők: elfeledett példaképek és szörnyetegek panoptikuma
Majdnem száz izgalmas, de mára szinte senki által nem ismert nő sorsát gyűjtötte össze Maria Pettersson finn író, s rendezte Fantasztikus nők címmel magyarul most megjelent kötetbe. Egy magyar ikerpár története is bekerült a kötetbe.
Csőd, hazugság és összeomlás – tanulmány az 1944 őszi kárpátaljai „apokalipszisről”
Kosztyó Gyula történész „érintetlen”, vagyis eddig még nem kutatott levéltári forrásokat is felhasználva készítette el elemzését, melyet a Századok folyóirat publikált.
Szabotázsvád: Az OMSZ leváltott vezetőit a Rákosi-korszakban ki is végezhették volna
Az 1950-es években bárkire rá lehetett fogni, hogy szabotál, ami akár halálos ítéletet is jelenthetett.
Atomrulettet játszottak, de túléltük – 60 éve volt a kubai rakétaválság
Sokan vélték úgy az ötvenes-hatvanas években, hogy nincs esély elkerülni a termonukleáris világháborút, amelybe az emberiség java bele fog pusztulni. 1962-ben, a kubai válság idején állt ehhez legközelebb a világ. A hadseregek világszerte harckészültségben várták a kataklizmát. A magyar katonák heteken át rohamsisakban aludtak. Százmilliók olvasták napról napra elszorult torokkal a fejleményeket. A szovjet blokk sajtójából senki sem tudhatta meg, mitől volt a helyzet annyira vészterhes.
„Nagy hőstettekkel nem büszkélkedhetek. Ez az igazság” – Wittner Mária ’56-ról a HVG-nek 2006-ban
A HVG 2006-ban készített portréinterjút a most elhunyt 1956-os szerepéért hosszú börtönbüntetést letöltő Wittner Máriával, aki akkor a Fidesz képviselőjelöltje volt a parlamenti választáson. A cikket változtatás nélkül közöljük.
Mi lett a szabadságharc magyar menekültjeivel Amerikában? – Újra nyomoz a BBC History
Az 1848–1849-es szabadságharc leverése utáni években 600-700 ezer ember vándorolt az Újvilágba, róluk ír a két hónapig szünetelő történelmi magazin.
Az orosz nyugatellenesség oka a mindenkori elit érdekeiből és nem a néplélekből fakad
Az orosz népnek az elmúlt száz év alatt bőségesen volt ideje megtanulni, hogy a jól felfogott érdekében mindig érdemes, legalább a külsőségek szintjén úgy tekintenie a világra, ahogyan azt az épp kormánykeréknél lévő társaság elvárja tőle.
Vitalij Manszkij rendező: Jó, hogy Gorbacsov hibázott, mert ha nem teszi, a világ rosszabb lenne
A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon bemutatott, Gorbacsov.mennyország című film alkotója szerint a Szovjetunió utolsó, 91 évesen elhunyt vezetője tudott szeretni, szenvedni, együttérezni és a hibáit elismerni, szomorú, de optimista volt.
A délszláv háborút is szürreálisan magyarázza a nyolcadikosok földrajzkönyve
Nem csak Ukrajnáról, a délszláv háborúról is felületes propaganda szerepel az egyik földrajzkönyvben.
Ráengedik a mesterséges intelligenciát a rejtélyes papirusztekercsekre
Elszenesedett gyökereknek gondolták őket, sokat széttapostak vagy eltüzeltek, míg véletlenül írásjelek bukkantak elő, és kiderült, hogy valójában értékes papirusztekercsekre bukkantak egy villa romjai között Pompeji közelében, Herculaneumban. Most mesterséges intelligenciával (MI) próbálják kisilabizálni a szövegeket.
Pompeji nem is akkor pusztult el, ahogy tudtuk? Bordélyairól is lehet még újat mondani
Beléphetünk a házaiba, láthatjuk freskóit, pirulhatunk a falfirkáin – és még balsorsú lakóival is találkozhatunk. Pompejit igazán jól ismerjük, ám úgy lehet, mégis több, fontosabb és izgalmasabb mindaz, amit nem tudunk a Vezúv által elpusztított városról.
„Vizsgálat helyett dicséretet" várt az 1942-es újvidéki mészárlás katonai vezetője
Dicsőséges bevonulás helyett megtorlással és megfélemlítéssel gyarapította a trianoni Magyarországot a Horthy-korszak partizánvadász katonasága és csendőrsége. A délvidéki „kaland” részleteit sokáig államtitokként próbálták kezelni.
Kommunista végjáték: Kádár manővereinek a KGB-főnök vethetett véget – Gorbacsov 1986-os budapesti látogatása
Ravaszkodó puhatolódzások és sanda oldalvágások jellemezték a Szovjetunió utolsó vezetője, a '80-as évek közepén hatalomra jutott Mihail Gorbacsov és Kádár János MSZMP-főtitkár viszonyát. Ez nyomta rá a bélyegét a szovjet pártfőtitkár 1986-os budapesti látogatására is – írtuk a Szovjetunió utolsó, most elhunyt vezetőjéről 2020. március 14-én. Akkori cikkünket közöljük újra, változtatás nélkül.
A közelgő 500. évforduló előtt még vitatott, hol is volt a mohácsi csata
Már csak négy év van a mohácsi csata 500. évfordulójáig. Addig talán megtalálják a csata pontos helyét, és azokat a tömegsírokat, amelyek tízezernél is több katonát rejtenek. A kérdéssel két kutatócsoport foglalkozik. Van három lehetséges csatahelyszín, Sátorhelyen pedig öt tömegsír, amelyekben messze nincs annyi holttest, mint amennyi az ütközetben elesettek számával összevethető. Hol lehetnek a többiek? Bemutatjuk, hogy állnak a kutatások.
Helyek, amelyek már nincsenek – Saeftinghe, az elsüllyedt város
A mai Hollandia területén, azon a mocsaras vidéken, ahol a Schelde-folyó találkozik az Északi-tenger vizével, hajdanán, egészen a koraújkor közepéig, virágzó városka állt. Saeftinghe története kezdetben a természetet lebíró emberi elszántság története is volt. Aztán a természet – némi emberi rásegítéssel – visszavágott.
Nádasdy Ádám: Szikla volt? – II. Erzsébet halálára
Erzsébet királynőt mindenki tisztelte, akárhol fordultam meg a hosszú évek alatt, sehol egy rossz szót nem hallottam vele kapcsolatban, se konzervatív, se radikális körökben, se hívőktől, se kommunistáktól. Szerették utánozni, parodizálni, karikírozni – vagyis szerették. Így emlékszik II. Erzsébetre a részben Angliában élő nyelvész, író, költő, műfordító szerzőnk.